tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

54 találat a megadott megbízási díj tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Megbízási díj
Kérdés: A havi 50 000 forint összegű bruttó megbízási díj, vagy a 15 százalékos személyi jövedelemadó és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék levonása után maradó 33 250 kifizetett jövedelem lesz a szociális hozzájárulási adó alapja egy állandó megbízási szerződéssel foglalkoztatott megbízott esetében? Be kell jelenteni a 'T1041-es bejelentőlapon, illetve a '08-as bevallásban a biztosított megbízottat?
Részlet a válaszból: […]értelmében járulékalapot képező jövedelem - többek között - az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem. A megbízás önálló tevékenységnek minősül, így most azt kell megvizsgálnunk, hogy a megbízás alapján megszerzett bevétel teljes összege adóelőleg-alap lesz-e. A válasz ez esetben természetesen nem. Az önálló tevékenység bevételével szemben a jövedelem megállapításához ugyanis elszámolható a tevékenység folytatása érdekében ténylegesen felmerült és igazolt elismert költség 50 százaléka (tételes költségelszámolás), vagy a bevétel 10 százalékának megfelelő igazolás nélkül elismert költség (átalány). Jelen esetben tételes költségelszámolásra valószínűleg nem került sor, így a bevétel 90 százalékát kell adóelőleg - és ez alapján - járulékalapnak tekintenünk. Ez az összeg pedig az 50 000 forintos megbízási díjból 45 000 forint lesz, amely alapján a megbízott személy már nem válik biztosítottá, így a jövedelméből kizárólag a személyi jövedelemadót kell levonni, a társadalombiztosítási járulékot nem. Ez azt jelenti, hogy a megbízott részére 43 250 forint díj kerül kifizetésre, és nem 33 250 forint, amelyet a kifizető eredetileg megállapított.A Szocho-tv. értelmében a szociális hozzájárulási adó alapja szintén az adóelőleg alapja, így a foglalkoztatónak a 15,5 százalékos közterhet szintén a 45 000 forintos alap figyelembevételével kell megfizetnie.A jogviszonyról a 'T1041-es adatlapot nem kell beküldeni, hiszen nem jön létre biztosítás, a '08-as bevallásban viszont természetesen fel kell tüntetni a közterheket.A bevallás kitöltési útmutatója szerint,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6525
Kapcsolódó tárgyszavak:
2. találat: Megbízási díj közterheinek bevallása
Kérdés: Helyesen jár el a munkavállaló abban az esetben, ha egy 2019. június 1-jétől június 30-ig biztosítási kötelezettséget keletkeztető megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személy közterheit a júniusi bevallásban szerepelteti, és 2019. július 12-ig fizeti meg? A megbízási díj kifizetésére 2019. július 5-én került sor.
Részlet a válaszból: […](esedékességekor) kell elbírálni.Tekintettel arra, hogy jelen esetben egyértelműen meghatározható a munkavégzés ideje (és ezáltal a biztosítási idő), a díjazás kifizetésekor megtörtént a biztosítási kötelezettség elbírálása, a közterhek bevallása, és a fizetés is, a kifizetőnek az adókkal és a járulékokkal kapcsolatosan egyéb teendője nincs, mindenben helyesen, a jogszabályoknak megfelelően jártak el.Felhívjuk a figyelmet, hogy a biztosítási jogviszonyt a 'T1041-es bejelentőlapon[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6246
Kapcsolódó tárgyszavak:
3. találat: Megbízási díj szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Valóban nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót az után a megbízási díj után, amelynek összege nem keletkeztet biztosítási kötelezettséget? Helytelenül járt el eddig a foglalkoztató, ha megfizette a közterhet, vagy változtak az előírások erre vonatkozóan, tekintettel arra, hogy több helyen egymásnak ellentmondó információk olvashatók a kérdéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszból: […]kötelezettséggel jár-e vagy sem.A biztosítási kötelezettség, illetve a szociálishozzájárásiadó-fizetési kötelezettség között közvetlen összefüggés kizárólag a 455. § (4) bekezdésének h), illetve j) pontja vonatkozásában áll fenn. E szerint a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adónak nem alapja- az olyan személynek juttatott bevétel, akire a Tbj-tv. 11. §-a, 11/B. §-a, és 13. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki;- az a jövedelem, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. 11/A. §-a, 11/B. §-a vagy 13. §-a alapján nem áll fenn biztosítási jogviszony, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.Fenti jogszabályi helyek azonban nem érintik a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdése g) pontjának előírásai alapján biztosítottnak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5873
4. találat: Kiva hatálya alá tartozó foglalkoztató által fizetett megbízási díj
Kérdés: Kell fizetnie valamilyen közterhet egy kisvállalati adó hatálya alá tartozó társas vállalkozásnak abban az esetben, ha megbízási díjat fizet ki, amely nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszból: […]biztosítási összeghatárt jelen esetben nem éri el a megbízási díj, így nem képez járulékalapot.Ugyanakkor a Kiva-tv. 21. §-a értelmében a kisvállalati adó alanya mentesül a szociális hozzájárulási adó alól, tehát az említett összeg után ezt sem kell megfizetni. Maradt tehát a 19,5 százalékos egészségügyi
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5840
Kapcsolódó tárgyszavak:
5. találat: Megbízási díj számfejtése
Kérdés: Teljes hónapra egy összegben, vagy a teljesített napokra vonatkozóan részletekben kell elszámolni a megbízási díjat abban az esetben, ha egy szabadfoglalkozású egészségügyi szolgáltatást nyújtó cég határozatlan idejű megbízási szerződéssel foglalkoztat több munkavállalót, akik nem dolgoznak a hónap minden napján, illetve minden munkanapján, sőt az is előfordul, hogy a hónapban csak 1-2 napon végeznek munkát? A megbízási díj számfejtésére minden esetben a tárgyhónapot követő hóban kerül sor.
Részlet a válaszból: […]ellátásához szükséges tárgyi feltételek biztosításának módját, valamint a munkavégzés helyét és idejét,b) a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó szakmai felettesének megnevezését,c) amennyiben a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó feladatkörébe más egészségügyi dolgozók szakmai irányítása is beletartozik, az általa irányított, illetve felügyelt egészségügyi dolgozók munkakörének megnevezését,d) az adott időszakban, de legfeljebb 6 hónap alatt a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó által végzendő egészségügyi tevékenység időtartamát és beosztását, illetve a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó nyilatkozatát az önkéntesen vállalt többletmunka tervezett mértékéről,e) az ellátott feladatok díjazását,f) a megbízás keretében okozott kár megtérítésének szabályait,g) a szerződés megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket.Az egészségügyi dolgozó által egy naptári héten valamennyi, az előbbiekben felsorolt jogviszony alapján végezhető egészségügyi tevékenység együttes időtartama 6 havi átlagban nem haladhatja meg a heti 60 órát, továbbá az egészségügyi tevékenység együttes időtartama egy naptári napon a 12 órát akkor sem haladhatja meg, ha az egészségügyi tevékenység végzésére párhuzamosan több vagy többfajta jogviszony keretében kerül sor. Az egészségügyi tevékenység különböző jogviszonyokban eltöltött együttes időtartamának meghatározása során az ügyeleti feladatellátás tekintetében csak az azon belüli tényleges egészségügyi tevékenységvégzés időtartamát kell figyelembe venni. A több, illetve a többfajta jogviszony keretében egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozónak az egyes jogviszonyai szerinti egészségügyi szolgáltatónál nyilatkozatot kell arról tennie, hogy az egészségügyi tevékenysége időtartama az előbbiekben említett korlátot nem haladja meg.Figyelemmel az eddig leírtakra is, a kérdésre a következő választ adhatjuk. A szabadfoglalkozás keretében egészségügyi tevékenységet folytató dolgozó a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján megbízási szerződés alapján személyesen munkát végző személyként tartozik biztosítási kötelezettség alá, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét (2017-ben havi 38 250 forint, napi 1275 forint). A?Tbj-tv. 7. §-ának (1) bekezdése értelmében a biztosítás - amennyiben a Tbj-tv. eltérően nem rendelkezik?- az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn. A Tbj-tv. R. 4. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a biztosítás időtartama a biztosítási jogviszony kezdő vagy befejező időpontjának megállapítása hiányában a Tbj-tv. 7. §-a alapján nem állapítható meg, vagy az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5567
Kapcsolódó tárgyszavak:
6. találat: Öregségi nyugdíjas személy megbízási díja
Kérdés: Kell fizetni szociális hozzájárulást, illetve szakképzési hozzájárulást a havi 30 000 forint összegű megbízási díj után abban az esetben, ha a megbízott öregségi nyugdíjas?
Részlet a válaszból: […]fennáll, ha a megbízási jogviszony alapján munkát végző személyre - mint például jelen esetben - nem terjed ki a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján a biztosítás. A szociális hozzájárulási adó alapja megegyezik az szja-alappal, azaz jövedelemként a költségekkel csökkentett megbízási díjat kell figyelembe venni. A költségek meghatározásánál kétféle módszer közül választhat a megbízott. Tételes költségelszámolás esetén valamennyi költséget - kormányrendeletben vagy törvényben meghatározott mértékű (igazolás nélkül elszámolható) költségek kivételével - számlával, bizonylattal kell igazolni. Ebben az esetben a költségek a bevétel 50 százalékáig számolhatók el. Amennyiben a megbízott nem tud vagy nem akar tételesen költségeket igazolni, akkor egy 10 százalékos költséghányadot alkalmazhat, így a bevétel 90 százaléka lesz a jövedelem és a szociális hozzájárulási adó alapja is.A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4946
7. találat: Megbízási díj figyelembevétele nyugdíjalapként
Kérdés: Mit tegyen az a magánszemély, aki több megbízási díjára vonatkozóan is késedelmesen kapott jövedelemigazolást, és emiatt nem állította be ezeket a jövedelmeket a személyijövedelemadó-bevallásába? Okozhat-e ez problémát a nyugdíja megállapítását illetően?
Részlet a válaszból: […]adóhatóság nem szolgáltatott volna adatot a nyugdíjbiztosításnak a levont járulékokról, illetve a jogviszonyról. Ebben az esetben a jövedelem-, de még inkább járulékigazolások, valamint a megbízási szerződés alapján lehet bizonyítani a jogviszony létrejöttét és a járulékfizetés tényét.Tehát a nyugellátás vonatkozásában nincs jelentősége, hogy az említett jövedelem az szja-bevallásba beállításra került-e vagy sem. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy a magánszemélynek a személyijövedelemadó-bevallását önellenőrzéssel ne[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. július 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4801
Kapcsolódó tárgyszavak:
8. találat: Nyugdíjas végelszámoló megbízási díja
Kérdés: Lemondhat a megbízási díjáról a nyugdíjas végelszámoló, aki nem tagja a társaságnak? A végelszámolást végző személy eddig rendelkezett egy másik cégnél heti 40 órás munkaviszonnyal, a végelszámolás alatt álló társaságnál pedig megbízási szerződés alapján havi 5000 forint összegű díjazásban részesült, most azonban 40 éves jogviszonyára tekintettel nyugdíjba vonult, és le kíván mondani a megbízási díjáról, tekintettel arra, hogy a cégnek semmilyen bevétele nincs, a költségeit tagi kölcsönből fedezi.
Részlet a válaszból: […]kerül [2011. évi CLVI. törvény 455. §-a (1) bekezdésének b) pontja, (2) bekezdésének h) pontja]. A Ctv. 99. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy jogutód nélküli megszűnését elhatározó cég a végelszámoló megválasztásakor a végelszámoló díjazásáról, illetve a feladat ellátásának ingyenességéről is rendelkezik. Esetünkben a végelszámoló részére havi 5000 forint díjazásról döntött a cég, ezt a cég legfőbb szerve ingyenességre változtathatja. Ennek az lenne az előnye, hogy a végelszámoló nem a díjazásáról mondana le, hanem díjazásra eleve nem tarthatna igényt. A díjazásról történő lemondás ugyanis elengedett követelésnek minősül a társaság felé, ami illetékfizetési kötelezettséget von maga után. Az Itv. 11. §-a (1) bekezdésének c) pontja és 102. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében minden olyan polgári jogi jogügylet során, amelyben a követelés ingyenes elengedésére kerül sor, a vagyonszerzőnek - esetünkben a végelszámolás alatt álló társaságnak - ajándékozási illetéket[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4183
9. találat: Magyar állampolgár malajziai megbízási jogviszonya
Kérdés: Hol kell megfizetnie a személyi jövedelem­adót, illetve melyik országban, és milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a Magyarországon biztosítási jogviszonyban lévő magyar állampolgárnak, aki megbízás keretében Malajziában is munkát végez egy malajziai cég telephelyén? A magyar állampolgár Malajziában nem rendelkezik állandó lakóhellyel, egy évben 183 napnál kevesebbet tartózkodik kint, a megbízónak nincs semmilyen fióktelepe vagy leányvállalata Magyarországon, az éves megbízási díj pedig meghaladja a 10 000 USD-t. Mennyiben változtatna a helyzeten az a tény, ha a munkavégzés részben Malajziában, részben Magyarországon történne?
Részlet a válaszból: […]időszakokban tartózkodik Malajziában. Az adóegyezmény alkalmazása során a "személy" kifejezés alatt a természetes személyt, a társaságot és minden más olyan személyi egyesülést kell érteni, amelyet az adóztatás szempontjából nem jogi személynek tekintenek (3. cikk). Az előbbiekben idézett szabályokra figyelemmel tehát a kérdésbeli személy évi 183 napot el nem érő kinti tartózkodással járó malajziai munkavégzéséért járó jövedelme után abban az esetben kell Malajziában teljesíteni a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettséget, amennyiben a Malajziában végzett munkájáért járó, évi 10 000 USD-t meghaladó összegű jövedelme Malajziában illetőséggel bíró nem jogi személytől (magánszemélytől, nem jogi személy társaságtól, személyi egyesüléstől) származik, vagy azt egy olyan telephely viseli, amellyel Malajziában illetőséggel nem bíró személy rendelkezik Malajziában. Minden más esetben a malajziai munkavégzésből származó jövedelem Magyarországon válik adóztathatóvá. Ezen nem változtat majd az a körülmény, hogy a későbbiekben a malajziai megbízó érdekében történő munkavégzésre részben Malajziában és részben Magyarországon kerül sor, tekintve hogy már a jelenlegi helyzetben sem éri el a kinti munkavégzés időtartama az adott naptári évben a 183 napot. Az 1979. évi 13. tvr. 25. és 28. §-ainak szem előtt tartásával társadalombiztosítási szempontú hovatartozását az dönti el, hogy a malajziai megbízó és a magyar magánszemély melyik ország joga szerint szerződött. Magyarországi biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget a munkavégzés helyétől függetlenül kizárólag az eredményez, ha a felek a magyar jog (Ptk.) alapulvételével kötöttek egymással szerződést. Ebben az esetben a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget a Tbj-tv. általános szabályai szerint Magyarországon kell megállapítani és teljesíteni. Azonban figyelemmel kell lenni a Tbj-tv. 56/A. §-ában megfogalmazott különös szabályokra is, mely szerint a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató (külföldi vállalkozás) javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozásnak kell a 10 százalékos nyugdíj­járulékot, valamint a 7,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot megállapítania és levonnia. A külföldi vállalkozásnak a biztosítási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4064
10. találat: Megbízási szerződés alapján fizetett díj járulékai
Kérdés: Milyen járulékok fizetésére kötelezett az a tolmács, illetve szakértő, aki az általa elvégzett munkáról megbízási szerződés alapján számlát bocsát ki? Kell-e ehót vagy szociális hozzájárulási adót fizetnie a foglalkoztatónak a kifizetett jövedelem után? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a foglalkoztatónak a nyugdíjas ülnökök részére kifizetett jövedelem után?
Részlet a válaszból: […]jogviszonyról beszélhetünk. Ebben az esetben a biztosítási kötelezettséget a megbízási (vállalkozási) díjból származó jövedelem alapján kell elbírálni. Amennyiben fennáll a biztosítás, tehát az adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő - járulékalapot képező - jövedelem havi vagy napi összege eléri a minimálbér 30 százalékát vagy annak harmincadrészét, akkor az érintettől egyéni járulékokat kell vonni. Abban az esetben, amennyiben a magánszemély nem kéri az adóelőleg levonását, a jövedelem megegyezik a szerződésben meghatározott díjazással. A jövedelem után a kifizetőnek - függetlenül a biztosítási kötelezettségtől - 27 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie. Az ülnök tiszteletdíjra jogosult. Ez után a kifizetőnek ugyancsak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3752
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 54 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést