47. Társadalombiztosítási Levelek / 2004. november 9.
TARTALOM

Keletkezik-e természetbeni juttatás címén adóköteles jövedelem abban az esetben, ha egy társas vállalkozás telefonkártyát juttat azoknak a dolgozóknak, akiknek a munkaköre olyan, hogy nincsenek folyamatosan a telephelyen, pl. árubeszerzők, illetve emellett telefonkártyát kapnak a vezetők is? A havonta adható kártya értéke maximálva van, havi 5000 forintban. A dolgozók saját telefonjukat használják a társaság érdekében.

Elfogadható-e az, hogy egy felsőoktatási intézmény egy hallgató nevére éven belül két befizető részére is kiállítja az adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást? Ha igen, mennyi az egyes befizetők által igénybe vehető kedvezmény?

A munkaadó adóköteles életbiztosítást kötött a munkavállaló részére, díját negyedévente fizeti meg 36 545 forint összegben. Milyen járulékot kell levonásba helyezni a 2004. június hóban esedékes befizetés után, ha a munkavállaló 2004. február 23-tól betegszabadságon, illetve táppénzen volt, 2004. május 18-án szült, és azóta szülési szabadságon van?

Milyen levonások terhelték, illetve terhelik az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás minimálbért meghaladó részét a 2002., 2003., 2004. években? Van-e valamilyen kedvezmény a minimálbér feletti részre?

Egy 25 éves munkavállalót az előző munkahelyei nem jelentették be magánnyugdíjpénztárhoz. Hogyan lehet ezt most pótolni?

Milyen járulék-, eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik a magánszemélynek kifizetett szerzői jogdíj után a kifizetőnél, illetve a magánszemélynél? Van-e különbség a jogvédett tevékenység tárgyát illetően a kötelezettségek keletkezésében? Van-e különbség akkor, ha kft., illetve, ha közhasznú alapítvány fizeti a jogdíjat? Hogyan kell számolni a kötelezettségeket, ha a kifizetett bruttó összeg szerzői jogdíjat és a személyes munkavégzés díját is tartalmazza?

Kell-e adóelőleget és járulékot levonnia a kifizetőnek az egyéni vállalkozó számlájából akkor, ha azon nem tünteti fel a vállalkozói igazolvány számát?

Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a balesetijárulék-fizetési kötelezettsége alapján balesete esetén jogosult-e baleseti táppénzre?

Gyermeke másfél éves kora után igénybe veheti-e a GYES-t az a főállású egyéni vállalkozó férfi, aki heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik? Folytathatja-e a vállalkozói tevékenységét a GYES ideje alatt, illetve megmaradhat-e a munkaviszonya?

Gyermeke betegsége esetén jogosult-e gyermekápolási táppénzre az a GYES-en lévő egyéni vállalkozó, aki a gyermek másfél éves korát követően otthonában folytatja tevékenységét?

Jár-e munkavállaló részére a gyermeknevelési pótszabadság abban az esetben, ha a másik szülő nem áll munkaviszonyban, munkanélküli, vagy GYES-en van?

Ki kell-e fizetni az időarányos szabadságot abban az esetben, ha a munkaszerződésben meghatározott 30 napos próbaidő alatt megszűnik a munkaviszony?

Mikor mehet nyugdíjba az az 1945-ben született férfi, aki 13 éve Ausztriában dolgozik (úgy tudja, hogy ott 15 év munkaviszony kell a nyugdíjhoz), és Magyarországon 25 év munkaviszonnyal rendelkezik? Összeadódnak-e a szolgálati évek? 60 évesen mehet nyugdíjba? Mindkét államból kaphatja az ellátást a ledolgozott évei után?

Jól értelmezi-e a jogszabályokat az a vállalkozás, amelyik munkaadóként egy 1954-ben született női munkavállalója részére 52. életévétől, 34 év igazolt munkaviszonyt követően korengedményes nyugdíjazásra megállapodást szeretne kötni?

1970. augusztus 16. óta közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó általános iskolai tanár 2004. november 18-án tölti be az 57. életévét. A négy főiskolai év (1966-1970) beszámításával 38 év szolgálati ideje lesz, valamint két gyermeket is szült 1975-ben és 1980-ban. Érdemes-e elmennie 2004. november 18-án nyugdíjba úgy, hogy a közalkalmazotti jogviszonyát megtartja, és 2005. augusztus 17-én jogosulttá válik a 40 éves jubileumi jutalomra, vagy inkább csak 2005. november 18-tól kérje a nyugdíjazását, amikor a nyugdíjalapjába már a jubileumi jutalom összege is beleszámít, és addigra már 39 év szolgálati idővel fog rendelkezni?

Kell-e táppénz-hozzájárulást fizetnie a kft.-nek abban az esetben, ha tagsági jogviszonya alapján biztosított ügyvezetője keresőképtelenné válik?

Mikortól, mennyi időre és milyen mértékű táppénzre jogosult az a dolgozó, akinek munkaviszonya 2004. augusztus 6-án megszűnt, a munkaviszony megszűnésére tekintettel két hónapra végkielégítés címén átlagkeresetben részesült, és a munkaviszony megszűnését követően, 2004. augusztus 7-től keresőképtelen betegként táppénzt igényel? A dolgozó 1995. február 1-jétől rendelkezik folyamatos biztosítási idővel.

Hogyan kell megállapítani a táppénz alapját képező naptári napi jövedelmet a következő esetben? A biztosított keresőképtelen beteg 2004. április 5-től (betegszabadságát már kimerítette). 2003. január 1-jétől december 31-ig a munkabére 600 000 forint volt. A 2003. évben végzett munkája alapján 2003. december 15-én 120 000 forint jutalmat fizettek ki részére. Osztószámcsökkentő napok száma: 15 (táppénz: 2003. október 1-jétől október 15-ig).

Milyen jövedelem alapulvételével kell a táppénz összegét megállapítani az alábbi esetben? A dolgozó 1998-tól rendelkezik folyamatos biztosítási idővel. 2002. március 13-tól 2003. szeptember 26-ig gyermekgondozási díjban részesült. 2003. szeptember 27-től 2004. március 31-ig GYES-ben részesült, 2004. április 1-jétől keresőképtelen beteg és táppénzt igényel.

Nevelőszülő saját háztartásában folyamatosan gondozott egy nevelt gyermeket, aki 2003. május hóban töltötte be a 18. életévét. A gyermek utógondozói ellátását a saját háztartásában 2004. április 30-ig ellátta a nevelőszülő. A fiatal felnőtt tanulói jogviszonya 2006. június 30-ig tart. 2003. június hótól 2004. április hóig ki jogosult a családi pótlékra?

Jóhiszemű-e a kifizető eljárása az Szja-tv. 69. § (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában akkor, ha a rendezvényre az alkalmazottakon kívül a házastársaik is meghívást kaptak, de adókötelezettség teljesítéséhez nem kérik el a házastársak adatait? Alkalmazhatók-e a természetbeni juttatásra vonatkozó szabályok?

Milyen közterhek terhelik a választott tisztségviselő, illetőleg társadalmi aktíva (aki lehet nyugdíjas és más munkahely főállású munkavállalója is) külföldi napidíjként keletkező jövedelmét?

Magyarország uniós csatlakozása után fennáll-e a magyar-román egyezmény, amely alapján a román részvétellel működő gazdasági társaság tagi jogviszonyban személyesen közreműködő tagja nem biztosított. A tagtól csak adóelőleget (a jövedelemkivét után) kell vonni, illetve tételes eho-t kell fizetni?

Magyarországon bejegyzett kft.-ben 4 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró, németországi lakhellyel rendelkező és ott német öregségi nyugdíjat kapó ügyvezető havonta 1-2 napot tartózkodik Magyarországon a kft. ügyvezetői teendőinek ellátása érdekében, míg a többi napon telefonon látja el ebbéli feladatait. Munkájáért nem osztalékot, hanem havi 75 ezer forint díjazást számol el a cég, amiből levonják az szja-t, és befizetik a havi 3450 forintos eho-t. Eddig vállalkozási szerződés alapján dolgozott, amit jogász készített. 2004. május 1. után – úgy tudja a cég – ha hozza a nyugdíjigazolást, akkor az eho-n kívül 5 százalék baleseti járulékot kell fizetnie és erre megbízási szerződést kell kötni, és nem vállalkozóit. Kell-e mást is fizetni? Helyesen járt-e el a cég eddig és most?

Milyen járulékokat kell fizetni 2004. május 1-jétől egy 100 százalékban külföldi tulajdonban lévő cég izraeli-magyar állampolgárságú ügyvezetője, illetve izraeli társügyvezetője után? Mindketten rendelkeznek tartózkodási engedéllyel. A kettős állampolgár ügyvezető 183 napnál többet nem tartózkodik Magyarországon.

Mik a szabályai az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak, illetve milyen fizetési kötelezettségek terhelik a vállalkozót ebben az esetben?