56 találat a megadott külföldi ügyvezető tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]megvalósítás azonban több ponton is problémába ütközik, hiszen a biztosítási jogviszony, illetve a közterhek bejelentéséhez valóban szükség lenne tajszámra, viszont ebben az esetben is feltétel egy magyarországi lakcím, illetve tartózkodási hely igazolása. A kérdésből nem derül ki egyértelműen, hogy az érintett ügyvezető Magyarországon él vagy Izraelben, de ha az utóbbi eset áll fenn, akkor érdemes megfontolni néhány kérdést. A magyarországi biztosítottak ugyanis a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogot szereznek, egy Izraelben élő biztosítottat azonban ez kevéssé érint. Nagy a valószínűsége, hogy Magyarországon nem fogja igénybe venni az egészségügyi szolgáltatásokat, és a pénzbeli ellátások igénybevétele is kérdéses, hiszen már a keresőképtelenség igazolása is több ponton problémába ütközne.Hasonló ügyben már született olyan PM egyedi állásfoglalás, amely alapján a NAV visszavonta az adóhiányra vonatkozó határozatát. Az állásfoglalás a Tbj-tv. generális szabályozására hivatkozik. A Tbj-tv. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis a társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait és a Magyarországon munkát végző más természetes személyeket az e törvényben meghatározott szabályok szerint magában foglaló, társadalmi szintű kockázatközösség. A hangsúly ebben az esetben a magyarországi munkavégzésen van. Az állásfoglalás szerint a külföldön élő ügyvezető nem Magyarországon végez munkát, és ennek megfelelően - egyéb jogszabályi előírás híján - nem tartozik a Tbj-tv. hatálya alá. Ez viszont csak egy egyedi állásfoglalás, és kizárólag az adott ügyben hatályos.Annak ellenére tehát, hogy a jogszabályokra alapozott szakmai álláspontunk szerint az izraeli nyugdíjban részesülő izraeli állampolgár egy magyar kft. tulajdonos-ügyvezetőjeként főfoglalkozású társas vállalkozónak, és ez alapján biztosítottnak minősül, úgy véljük, hogy a cégnek érdemes egy egyedi állásfoglalást kérnie a Pénzügyminisztériumtól abban az esetben, ha az ügyvezető nem Magyarországon él. Ellenkező esetben viszont minél előbb be kell szerezni a tajszámot, és eleget kell tenni a bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettségeknek.Külföldi állampolgár foglalkoztatása esetén a tajszám iránti kérelmet a foglalkoztató székhelye szerint illetékes járási hivatal egészségbiztosítási szervénél kell előterjeszteni.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]meg biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét.Ugyanakkor tajszám hiányában a bejelentési és járulékfizetési kötelezettség nem teljesíthető. (Időlegesen, helytelen "csupa nullás" tajszámmal meg lehet oldani, de ez csak a probléma elodázását jelenti, mindenképpen szükséges a tajszám, amihez - és ez teszi hasonlatossá a helyzetet a 22-es csapdájához - elengedhetetlen a lakcím.)Szakmai álláspontunk szerint az említett ügyvezetőre vagy munkaviszonyban, vagy társas vállalkozói jogviszonyban kiterjed a biztosítás. Ugyanakkor egy hasonló ügyben a NAV visszavonta az adóhiányt megállapító határozatát a PM egyedi állásfoglalása alapján. Ez utóbbi a Tbj-tv. alapelveinek egyikéből indult ki, miszerint "társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait és e törvény külön rendelkezése alapján Magyarországon munkát végző más természetes személyeket az e törvényben meghatározott szabályok szerint magába foglaló, társadalmi szintű kockázatközösség". A kizáró ok pedig az, hogy a külföldön élő ügyvezető nem Magyarországon végez munkát, és ennek megfelelően - egyéb jogszabályi előírás híján - nem tartozik a Tbj-tv. hatálya alá.Ez azonban egy egyedi értelmezés volt. Ezt az álláspontot erősíti viszont, ha a társaság az izraeli munkajogot[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Térségről szóló megállapodásban részes más államok (Izland, Norvégia, Liechtenstein), továbbá- az az állam, amelynek állampolgári az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, azaz Svájc.Ez alapján tehát a kérdésben említett svájci állampolgár EGT-állam polgára. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert ez azt jelenti, hogy a magyar jogszabályok szerint is [a Tbj-tv. 4. § f) pontja alapján] saját jogú nyugdíjasnak minősül.Az érintett egy kft. ügyvezetője, amely tevékenységet nem munkaviszony keretében végzi, így a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja értelmében[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]biztosítási kötelezettséget eredményez akár teljes, akár részmunkaidőben történik a foglalkoztatás. Munkaviszony esetén minden esetben kötelező megállapodni a bérezésről is, és az ügyvezető részére kifizetett munkabérből le kell vonni a személyi jövedelemadót és az egyéni járulékokat, illetve meg kell utána fizetni a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást is.Megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetén már kicsit bonyolultabb a szabályozás, de a biztosítási kötelezettséget ebben az esetben sem lehet elkerülni. A Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja értelmében ugyanis társas vállalkozónak minősül - többek között - a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha egyébként is társas vállalkozónak minősül. Biztosított társas vállalkozóként ebben az esetben legalább a minimálbér 112,5 százaléka után meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót, a minimálbér 150 százaléka után az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, valamint a minimálbér után a nyugdíjjárulékot. Természetesen, ha az ügyvezető díjazása ezeknél az összegeknél magasabb, akkor a tényleges díjazás után kell megfizetni a közterheket, illetve ebben az esetben személyijövedelemadó-előleget és szakképzési hozzájárulást is.Megfontolandó lehetőség, hogy az érintett az izraeli anyagcéggel létesít jogviszonyt,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozásnak 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot kell megállapítania és levonnia. A külföldi vállalkozásnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Art. 8. és 9. §-ában meghatározott képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül saját magának kell teljesítenie. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles bejelentkezni az állami adóhatóságnál, és kérelmeznie kell, hogy az állami adóhatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik Art. szerinti képviselővel, és az előbb említett bejelentkezést is elmulasztja, az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget magának a foglalkoztatott személynek kell teljesítenie, és neki kell viselnie a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (kivéve a mulasztási bírságot és az adóbírságot). A biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel összefüggő bevallási, adatszolgáltatási kötelezettséget havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton kell teljesíteni az adóhatóság részére. A szociális hozzájárulási adó szempontjából adóalanynak minősül a belföldön székhellyel nem rendelkező külföldi kifizető is, ha a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló, a magyar szociális biztonsági jogszabályok hatálya alá tartozó természetes személy a munkát Magyarországon végzi. Ha a külföldi kifizető a szocho-fizetési kötelezettségei teljesítését elmulasztja, akkor a kötelezettségeket a természetes személynek kell teljesítenie [2011. évi CLVI. tv. 454. § (2)-(3) bekezdései]. Mindez tömören azt jelenti, hogy a külföldi anyacégnek foglalkoztatóként be kell jelentkeznie Magyarországon az adóhatóságnál, vagy pénzügyi képviselőt kell megbíznia, és a külföldi magánszeméllyel összefüggő társadalombiztosítási és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségeket a magánszemély részére juttatott bérjövedelem alapulvételével teljesítenie kell. Amennyiben ezeket a kötelezettségeket a külföldi vállalkozás elmulasztja, akkor a külföldi magánszemélyre hárul azok teljesítése. Tekintve, hogy az ügyvezetői tisztség ellátásáért közvetlenül a magyar kft.-től a külföldi személy díjazást nem kap, a kft.-nél biztosítási jogviszony nem jön létre, és járulékfizetési kötelezettséget sem kell utána teljesíteni [Tbj-tv. 5. § (2) bekezdése, a 2011. évi CLVI. tv. 455. § (1) bekezdésének a) pontja]. A személyi jövedelemadó szempontjából mindettől teljesen eltérő szabályok vannak érvényben. E tekintetben az angol-magyar adóegyezmény (2011. évi CXLIV. törvény) előírásait kell követni, melynek értelmében a munkaviszonyból származó bérjövedelem abban az országban adóztatható, amelyben a munkavégzés történik. A kiküldetést teljesítő külföldi magánszemély bérjövedelme ugyancsak a munkavégzés helyén - esetünkben Magyarországon?- esik adókötelezettség alá - akkor is, ha nem a magyar cég, hanem az anyacég viseli a bérjövedelem terheit -, amennyiben évente egyfolytában vagy megszakításokkal 183 napot meghaladóan tartózkodik Magyarországon (14. cikk). A kérdésben leírtak alapján vélelmezhető, hogy a külföldi magánszemély a kiküldetése során 2015. és 2016. években is 183 napot meghaladóan tartózkodott Magyarországon, tehát e két évben az angol anyacégtől származó bérjövedelme után Magyarországon keletkezett személyi jövedelemadóval összefüggő bevallási és befizetési kötelezettsége. A külföldi magánszemély számára a kiküldetése során a magyar kft. által bérelt lakás költségei valóban nem esnek személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség alá, azokat a jövedelem számítása során nem kell figyelembe venni [Szja-tv. 7. § g) pontja]. Mindehhez azonban hozzátenni kívánjuk, hogy a leírtak ellenére aggályosnak tartjuk a külföldi ügyvezetőnek a magyar kft.-vel fennálló vezető tisztségviselői jogviszonyát külföldi kiküldetésként kezelni. A?külföldi magánszemély a magyar kft. ügyvezetőjeként ugyanis az angol anyacégtől elkülönült, jogi önállósággal bíró magyar társasággal áll közvetlenül választott tisztségviselői jogviszonyban, és e tisztségével összefüggő tevékenységét (munkavégzését) is közvetlenül a magyar társaság nevében és javára folytatja. Tehát, álláspontunk szerint, a külföldi magánszemély nem kiküldetésben, hanem folyamatosan ügyvezetői tisztségben tartózkodik Magyarországon. Ezen nem változtat az a körülmény sem, hogy a külföldi magánszemély a magyar kft. ügyvezetőjeként a magyar társaságtól díjazásban nem részesül. Ezzel ellentétben a külföldi anyacégtől érkező, kiküldetés keretében munkát végző személy közvetlenül az őt kiküldő külföldi anyacéggel áll munkajogviszonyban, és a kiküldetése keretében továbbra is a kiküldő anyacég nevében végzi a munkáját, bérjövedelmét is ezért kapja. A kérdésünkre vetítve e[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szociális hozzájárulási adót a megbízási díj után nem kell fizetnie. Az Eho-tv. 5. §-ának (3) bekezdése értelmében a más tagállam joghatósága alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni.Lényeges, hogy mind az egyéni járulékok, mind a szociális hozzájárulási adó, továbbá az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentességet is a természetes személynek az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással kell igazolnia.Más a helyzet abban az esetben, ha a német állam-polgárságú ügyvezető más tagállami biztosítással nem rendelkezik. Ekkor biztosítási kötelezettségét a magyar állampolgárokkal azonos módon, az általános szabályok szerint kell elbírálni. Ez azt jelenti, hogy ügyvezetői minősége - feltéve hogy a kft.-nek tulajdonosa is egyben - társas vállalkozói jogviszonyt eredményez, mivel nem áll munkaviszonyban a cégnél, és ezért utána díjfizetés hiányában is meg kell fizetni a minimális járulékalap után a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót. Minimális járulékalapként a minimálbér 150 százalékát kell figyelembe venni a 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék esetében, a minimálbér összegét a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék esetében, és a minimálbér 112,5 százalékát a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó esetében. Az ügyvezetői tisztségén felül végzett tanácsadói tevékenységéért kifizetett megbízási díj szerződés szerinti összege az előbbiekben említett egyéni járulékok és szociális hozzájárulási adó alapját képezi.Az előbbiektől eltérően a személyi jövedelemadó szempontjából nem bír jelentőséggel a más tagállami biztosítás, ezért a tanácsadói megbízásból származó[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]olyan természetes személy tagját, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve ha személyes közreműködése révén társas vállalkozónak minősül.Mégpedig jelen esetben nem minősül kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak, mivel nem saját jogú nyugdíjas. A Tbj-tv. 4. §-a f) pontjának 2. alpontja értelmében saját jogú nyugdíjas többek között a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesülő személy. Jelen esetben pedig rokkantsági nyugdíjasról van szó.Ebből következően biztosított társas vállalkozó, és havi minimális adó- és járulékfizetés[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alapvetően azért, mert EGT-állam polgáráról van szó, akire egy másik államban (Romániában) már munkaviszonya alapján kiterjed a biztosítás. Az uniós szabályok (883/2004/EK rendelet 11. cikke) pedig kizárják, hogy bárki egyidejűleg két EGT-államban biztosított legyen.Abban az esetben, ha az említett rendelet hatálya alá tartozó személy egyidejűleg két államban létesít munkaviszonyt, abban az államban terjed ki rá a biztosítás, amely államban a lakhelye található [13. cikk (1) bek. a) pontja].Arra a személyre pedig, aki az egyik államban (társas) vállalkozói tevékenységet folytat, míg a másik államban munkaviszonyban áll, ez utóbbi államban terjed[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vállalkozónak, hiszen nem EGT-tagállamról van szó, és hazánknak nincs szociális biztonsági megállapodása Izrael Állammal, tehát az ott folyósított nyugdíj Magyarországon nem minősül saját jogú nyugdíjnak, az izraeli nyugellátásban részesülő személy nem tekinthető saját jogú nyugdíjasnak, így vállalkozóként nem tekinthető kiegészítő tevékenységet folytatónak sem.Ebből következően a társaságot az említett ügyvezetők után nem egészségügyi szolgáltatási járulék, hanem havi minimumadó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. E szerint a társaságnak havi szinten meg kell fizetnie mindkét tag után a minimálbér 112,5 százalékát alapul véve a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, a minimálbér 150 százalékát alapul véve a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]cikkének (5) bekezdése a korábbiakhoz képest szokatlan helyzetet teremtett, mivel úgy rendelkezik, hogy az egyidejűleg két vagy több tagállamban munkát végző személyeket úgy kell tekinteni, mintha valamennyi tevékenységüket munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként végeznék, és összes jövedelmüket a biztosítás helye szerinti tagállamban kapnák. Ezzel párhuzamosan a 987/2009/EK rendelet 21. cikke kimondja, hogy az a munkáltató, amelynek bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye nem az illetékes - a biztosítás helye szerinti - tagállam területén található, a munkavállalóira vonatkozó jogszabályok szerinti valamennyi kötelezettségét teljesítenie kell, beleértve különösen az e jogszabályok által előírt járulékfizetési kötelezettséget úgy, mintha bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye az illetékes tagállamban lenne. Kisegítőleges szabályként továbbá elő­írja, hogy az a munkáltató, amely nem rendelkezik telephellyel az alkalmazandó jogszabályok - a biztosítás helye - szerinti tagállamban, valamint a munkavállaló megállapodhat, hogy ez utóbbi a munkáltató járulékfizetési kötelezettségeit annak nevében végrehajthatja, nem érintve a munkáltató alapkötelezettségeit. A munkáltatónak az ilyen megállapodásról értesítést kell küldeni e tagállam illetékes intézményének. Mindez azt jelenti, hogy ha a Franciaországban biztosított személy más EU-tagállamban is végez párhuzamosan kereső­tevékenységet, akkor a külföldi - jelen esetben az olasz és a magyar - foglalkoztatóknak is meg kell fizetniük a Franciaországban biztosított alkalmazottjuk után a járulékokat a francia társadalombiztosítási[…] részlet vége a válaszból.