tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

17 találat a megadott izraeli állampolgár tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Külföldi munkavállaló magyarországi munkavégzése

Kérdés: Hogyan alakul a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által magyarországi munkavégzésre kiküldött izraeli állampolgárságú és külföldinek minősülő munkavállaló biztosítási jogviszonya abban az esetben, ha a munkavállaló 2016-2017. évben már dolgozott kiküldöttként Magyarországon, majd 3 évig egy magyarországi cég alkalmazásában állt? A jelenlegi kiküldetés 2021. április 1-jétől 2022. december 31-ig tart. Alkalmazható ebben az esetben a kiküldöttekre vonatkozó kedvezményszabály a biztosítási jogviszony megállapításakor?
Részlet a válaszból: […]feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg, és az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év eltelt.A jogszabályban meghatározott előző belföldi munkavégzés valamennyi olyan munkavégzési formára kiterjed, ami alapján fennállhat a biztosítási jogviszony. Jelen esetben a kiküldött személy elsőként kiküldetésben vett részt, majd ezt követően a magyarországi munkaviszony alapján a munkavégzés helye szerint Magyarországon vált biztosítottá [a Tbj-tv. 2. § és a 6. § (1) bekezdés a) pontja figyelembevételével], és ezt követően kerül sor az újabb kiküldetésre.A két kiküldetés között ugyan valóban eltelt 3 év, az érintett személy azonban folyamatosan Magyarországon, azaz belföldön végzett munkát, ezért[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6768
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Izraeli állampolgárságú tag

Kérdés: Kell járulékot fizetnie egy magyar kft. izraeli állampolgárságú tulajdonos-ügyvezetőjének abban az esetben, ha nem vesz ki jövedelmet a cégből, és Izraelben nyugdíjas? Tajszámmal nem rendelkezik, csak adóazonosítóval. Ha kell járulékot fizetnie, akkor kell neki ehhez tajszámot igényelnie? Amennyiben igen, akkor ezt elektronikusan, ügyfélkapun keresztül is megteheti, vagy személyesen kell igényelnie?
Részlet a válaszból: […]megvalósítás azonban több ponton is problémába ütközik, hiszen a biztosítási jogviszony, illetve a közterhek bejelentéséhez valóban szükség lenne tajszámra, viszont ebben az esetben is feltétel egy magyarországi lakcím, illetve tartózkodási hely igazolása. A kérdésből nem derül ki egyértelműen, hogy az érintett ügyvezető Magyarországon él vagy Izraelben, de ha az utóbbi eset áll fenn, akkor érdemes megfontolni néhány kérdést. A magyarországi biztosítottak ugyanis a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogot szereznek, egy Izraelben élő biztosítottat azonban ez kevéssé érint. Nagy a valószínűsége, hogy Magyarországon nem fogja igénybe venni az egészségügyi szolgáltatásokat, és a pénzbeli ellátások igénybevétele is kérdéses, hiszen már a keresőképtelenség igazolása is több ponton problémába ütközne.Hasonló ügyben már született olyan PM egyedi állásfoglalás, amely alapján a NAV visszavonta az adóhiányra vonatkozó határozatát. Az állásfoglalás a Tbj-tv. generális szabályozására hivatkozik. A Tbj-tv. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis a társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait és a Magyarországon munkát végző más természetes személyeket az e törvényben meghatározott szabályok szerint magában foglaló, társadalmi szintű kockázatközösség. A hangsúly ebben az esetben a magyarországi munkavégzésen van. Az állásfoglalás szerint a külföldön élő ügyvezető nem Magyarországon végez munkát, és ennek megfelelően - egyéb jogszabályi előírás híján - nem tartozik a Tbj-tv. hatálya alá. Ez viszont csak egy egyedi állásfoglalás, és kizárólag az adott ügyben hatályos.Annak ellenére tehát, hogy a jogszabályokra alapozott szakmai álláspontunk szerint az izraeli nyugdíjban részesülő izraeli állampolgár egy magyar kft. tulajdonos-ügyvezetőjeként főfoglalkozású társas vállalkozónak, és ez alapján biztosítottnak minősül, úgy véljük, hogy a cégnek érdemes egy egyedi állásfoglalást kérnie a Pénzügyminisztériumtól abban az esetben, ha az ügyvezető nem Magyarországon él. Ellenkező esetben viszont minél előbb be kell szerezni a tajszámot, és eleget kell tenni a bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettségeknek.Külföldi állampolgár foglalkoztatása esetén a tajszám iránti kérelmet a foglalkoztató székhelye szerint illetékes járási hivatal egészségbiztosítási szervénél kell előterjeszteni.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6726
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Izraeli állampolgárságú bt.-tag osztaléka

Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót fizetnie egy magyarországi betéti társaság izraeli állampolgárságú ügyvezetőjének osztaléka után abban az esetben, ha nem rendelkezik magyar lakcímmel?
Részlet a válaszból: […]minősül-e a Tbj-tv. alkalmazásában.A Tbj-tv. 4. §-ának j) pontja értelmében külföldinek az a természetes személy tekintendő, aki nem minősül belföldinek.A belföldi fogalmát a Tbj-tv. ugyanezen szakaszának u) pontja határozza meg. E szerint belföldi:1. az a magyar állampolgár, aki Magyarország területén az Nyt. szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,2. a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy, illetve3. szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6428

4. találat: Izraeli állampolgárságú ügyvezető-tulajdonos

Kérdés: Keletkezik biztosítási kötelezettsége egy most alapított egyszemélyes magyarországi kft. ügyvezető-tulajdonosának abban az esetben, ha izraeli állampolgár, és csak esetenként néhány napig intézi a cég ügyeit a helyszínen, egyébként nem tartózkodik Magyarországon, és még átmenetileg sem kíván itt letelepedni? A cég számítástechnikai programfejlesztéssel foglalkozik, az ügyvezető pedig heti 20 órás munkaviszonyban, jellemzően távmunkában látja el a feladatait. Az érintett a NAV-tól az adóazonosító jelét megkapta, az illetékes kormányhivatalnál viszont azt a tájékoztatást adták, hogy tajszámot csak letelepedési engedély és állandó lakcím birtokában igényelhet. Valóban nem kaphat tajszámot a munkaviszonyban álló tulajdonos? Fizethet munkabért a cég az ügyvezető számára, vagy ez csak magyarországi munkavégzés esetén lenne megoldható?
Részlet a válaszból: […]meg biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét.Ugyanakkor tajszám hiányában a bejelentési és járulékfizetési kötelezettség nem teljesíthető. (Időlegesen, helytelen "csupa nullás" tajszámmal meg lehet oldani, de ez csak a probléma elodázását jelenti, mindenképpen szükséges a tajszám, amihez - és ez teszi hasonlatossá a helyzetet a 22-es csapdájához - elengedhetetlen a lakcím.)Szakmai álláspontunk szerint az említett ügyvezetőre vagy munkaviszonyban, vagy társas vállalkozói jogviszonyban kiterjed a biztosítás. Ugyanakkor egy hasonló ügyben a NAV visszavonta az adóhiányt megállapító határozatát a PM egyedi állásfoglalása alapján. Ez utóbbi a Tbj-tv. alapelveinek egyikéből indult ki, miszerint "társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait és e törvény külön rendelkezése alapján Magyarországon munkát végző más természetes személyeket az e törvényben meghatározott szabályok szerint magába foglaló, társadalmi szintű kockázatközösség". A kizáró ok pedig az, hogy a külföldön élő ügyvezető nem Magyarországon végez munkát, és ennek megfelelően - egyéb jogszabályi előírás híján - nem tartozik a Tbj-tv. hatálya alá.Ez azonban egy egyedi értelmezés volt. Ezt az álláspontot erősíti viszont, ha a társaság az izraeli munkajogot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6280
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Izraeli állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti a tevékenységét Magyarországon egy izraeli vállalkozás által alapított magyar kft. izraeli állampolgárságú ügyvezetője? Biztosítottá válik e tevékenysége alapján, illetve kell adóazonosító jelet és tajszámot igényelni a részére? Az ügyvezető Izraelben nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, hetente 4 napot tölt Magyarországon, ezért a társaság lakást bérel a részére. Változna a helyzete abban az esetben, ha Izraelben rendelkezne biztosítási jogviszonnyal?
Részlet a válaszból: […]biztosítási kötelezettséget eredményez akár teljes, akár részmunkaidőben történik a foglalkoztatás. Munkaviszony esetén minden esetben kötelező megállapodni a bérezésről is, és az ügyvezető részére kifizetett munkabérből le kell vonni a személyi jövedelemadót és az egyéni járulékokat, illetve meg kell utána fizetni a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást is.Megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetén már kicsit bonyolultabb a szabályozás, de a biztosítási kötelezettséget ebben az esetben sem lehet elkerülni. A Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja értelmében ugyanis társas vállalkozónak minősül - többek között - a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha egyébként is társas vállalkozónak minősül. Biztosított társas vállalkozóként ebben az esetben legalább a minimálbér 112,5 százaléka után meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót, a minimálbér 150 százaléka után az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, valamint a minimálbér után a nyugdíjjárulékot. Természetesen, ha az ügyvezető díjazása ezeknél az összegeknél magasabb, akkor a tényleges díjazás után kell megfizetni a közterheket, illetve ebben az esetben személyijövedelemadó-előleget és szakképzési hozzájárulást is.Megfontolandó lehetőség, hogy az érintett az izraeli anyagcéggel létesít jogviszonyt,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6103
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Letelepedési engedéllyel rendelkező izraeli állampolgár

Kérdés: Kell Magyarországon egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie annak az izraeli állampolgárnak, aki hazánkban letelepedési engedéllyel rendelkezik, de Izraelben biztosított, amiről rendelkezik az ottani hatóság által kiállított igazolással? Az érintett egyébként Magyarországon három cég tulajdonos ügyvezetője, de jövedelmet egyikből sem vesz fel, ezért járulékot sem fizet.
Részlet a válaszból: […]státusz) hiányában a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése értelmében egészségügyi szolgáltatási járulék terheli.Ugyanakkor a kérdésben foglaltak szerint az érintett személy Magyarországon három cégnek is tulajdonosa, illetve vezető tisztségviselője. Amennyiben ezek társas vállalkozások, akkor a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja értelmében nagy valószínűséggel vezető tisztségviselőként társas vállalkozónak minősül, amely alapján legalább az egyik cégben biztosítási és ezzel együtt járulékfizetési kötelezettség is terheli.Amennyiben a tag a vezető tisztségviselői tevékenysége tekintetében társas vállalkozónak minősül, a biztosítási kötelezettsége a társas vállalkozásnál létesített vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart. Ugyanakkor a biztosítási jogviszonyt, illetve az abban bekövetkező változást a 'T1041-es bejelentő és változásbejelentő lapon közölni kell.A biztosított társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot a társas vállalkozástól[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5678
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Izraeli állampolgárságú nyugdíjas ügyvezetők

Kérdés: Kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy magyar társaság külföldi ügyvezetői után, akik Izraelben nyugellátásban részesülnek, a társaság ügyvezetését pedig megbízási szerződés alapján látják el, és díjazásban nem részesülnek?
Részlet a válaszból: […]vállalkozónak, hiszen nem EGT-tagállamról van szó, és hazánknak nincs szociális biztonsági megállapodása Izrael Állammal, tehát az ott folyósított nyugdíj Magyarországon nem minősül saját jogú nyugdíjnak, az izraeli nyugellátásban részesülő személy nem tekinthető saját jogú nyugdíjasnak, így vállalkozóként nem tekinthető kiegészítő tevékenységet folytatónak sem.Ebből következően a társaságot az említett ügyvezetők után nem egészségügyi szolgáltatási járulék, hanem havi minimumadó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. E szerint a társaságnak havi szinten meg kell fizetnie mindkét tag után a minimálbér 112,5 százalékát alapul véve a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, a minimálbér 150 százalékát alapul véve a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5107

8. találat: Izraeli állampolgárságú cégvezető jogállása

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a kft.-t az után az izraeli állampolgárságú cégvezető után, akinek a havi munkabére 35 000 forint, és a feladatait olyan részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a szerződés helyes szövege ebben az esetben? Kell taj-számot igényelni a cégvezető részére?
Részlet a válaszból: […]Mt. értelmében lehet teljes vagy részmunkaidő. A munkaszerződésnek ugyan nem kötelező eleme a munkaidő, azonban az Mt. általános szabályként a teljes munkaidős foglalkoztatásból indul ki, ennek megfelelően, ha a felek a munkaidő tartamát érintően a munkaszerződésben nem rendelkeznek, a foglalkoztatást úgy kell tekinteni, mint ami az általános teljes munkaidőben (napi 8 óra) történik [Mt. 45. § (4) bekezdése]. Ennek következtében a feleknek a munkaszerződésben konkrétan meg kell állapodniuk abban, hogy a foglalkoztatásra részmunkaidőben - napi, heti vagy havi hány órában - kerül sor. Mivel a kérdéses esetben a felek konkrétan nem állapodtak meg a részmunkaidő nagyságában, teljes munkaidőben történő foglalkoztatásról beszélhetünk. Emiatt a megállapított munkabér összege nem felel meg a teljes munkaidőre jogszabály alapján járó kötelező legkisebb havi bér - 2014-ben 101 500 forint - összegének. Tehát az izraeli cégvezető munkaszerződése nem felel meg a törvényi kívánalmaknak, mely jogellenes állapotot a munkaszerződés módosításával orvosolni kell, azaz a feleknek a munkaidő mértékéről a munkaszerződésben rendelkezniük kell. A felek ettől még megegyezhetnek a feladatellátás időbeosztásának kötetlenségében, nevezetesen előírhatják azt a munkaszerződésben, hogy a munkavállaló a munkakörébe tartozó feladatokat heti X óra munkaidőben, de kötetlen munkaidő és munkarend szerint látja el, munkaidő-beosztását, a pihenőidő (szabadság) igénybevételét maga állapítja meg, továbbá hogy a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért ellenérték nem illeti meg. Taj-számot külföldi állampolgár is kaphat, ha biztosítási jogviszonyt létesít.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. szeptember 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4492
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Izraeli állampolgárságú ügyvezető közterhei

Kérdés: Keletkezik biztosítási és járulékfizetési kötelezettség egy Magyarországon bejegyzett kft. tulajdonos ügyvezetője után abban az esetben, ha a cégből semmilyen jövedelmet nem vesz fel? A tulajdonos Izraelben nyugellátásban részesül.
Részlet a válaszból: […]által folyósított nyugdíj a magyar jogszabályok szerint nem minősül saját jogú nyugdíjnak, másrészt az említett tag biztosítási jogviszonyát esetleges izraeli biztosításától, munkavégzésétől függetlenül kell elbírálni.Kft. ügyvezetőjéről van szó, aki nem munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői teendőket, ami alapján a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja szerint társas vállalkozónak minősül. Mégpedig az előzőekben foglaltak szerint biztosított - többes jogviszonyban nem álló - társas vállalkozónak. Ennek megfelelően havonta legalább[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4044

10. találat: Etióp és izraeli állampolgárságú ügyvezető közterhei

Kérdés: Meg kell fizetni a főállású társas vállalkozóra előírt járulékokat egy magyar-etióp kft. etióp állampolgárságú ügyvezetője után, aki jelenleg sem tartózkodási, sem munkavállalási engedéllyel nem rendelkezik? Az engedélyek kiváltása folyamatban van, addig viszont nem tud taj-számot sem igényelni. Hogyan változik a jogviszony, ha megkapja az engedélyeket? Hogyan kell eljárni egy magyar-izraeli kft. izraeli állampolgárságú ügyvezetője esetében, aki jelenleg személyesen nem működik közre, de júniustól Magyarországra jön?
Részlet a válaszból: […]magyarországi keresőtevékenységéhez. E törvény 7/A. §-a értelmében a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár a 20. § (1) bekezdése szerinti keresőtevékenységet folytathat. A 20. § (1) bekezdésének c) pontja szerint keresőtevékenység folytatása céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek tartózkodási célja az, hogy gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb - jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként, vezetői, képviseleti vagy felügyeleti szerve tagjaként végezze tevékenységét. Ugyanezen paragrafus (2) bekezdésének c) pontja alapján keresőtevékenységet az a harmadik országbeli állampolgár folytathat, aki keresőtevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik. E szabályok értelmében tehát az etióp ügyvezető kizárólag tartózkodási vízum, illetve tartózkodási engedély birtokában folytathat hazánkban keresőtevékenységet. Mindaddig azonban, amíg ezt nem kapja meg, jogszerűen nem folytathat keresőtevékenységet Magyarországon, ami azt jelenti, hogy biztosítási jogviszonya legkorábban a vízum, illetve engedély érvényessége kezdetének napjától állapítható meg. Ettől a naptól a magyar állampolgárokkal azonos módon, az általános[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3771
| 1 - 10 | 11 - 17 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést