185. Társadalombiztosítási Levelek / 2010. november 23.
TARTALOM

Felmondhat-e a munkáltató egy GYES-en lévő kismamának abban az esetben, ha nem folytat tevékenységet, és árbevétele sincs, de a végelszámolást nem tudja megkezdeni a cég tulajdonában lévő nagy értékű ingatlan eladásáig? Csökkenthető-e a kismama munkaideje és bére abban az esetben, ha visszajön dolgozni, de nem tudnak a számára napi 8 órás munkát biztosítani, mert az eddigi munkaköre már megszűnt?

Hogyan válhat beszámíthatóvá a szolgálati időbe a háztartási munka időtartama annál a munkavállalónál, aki heti két alkalommal jár egy idős asszonyhoz takarítani, illetve segíteni a háztartásban adódó egyéb munkák (pl. bevásárlás, vasalás) elvégezésében, és eddig AM könyvvel, majd egyszerűsített foglalkoztatásra kötött munkaszerződéssel végezte a háztartási munkát, ami számára nyugdíjba beszámító időt jelentett? A munkavállalónak nincs más munkája, csak ebből él, de a foglalkoztató úgy értelmezte az új törvényt, hogy háztartási munkával nem lehet szolgálati időt szerezni.

Hogyan kell bejelentenie a választását annak az egyéni vállalkozónak, aki bérbeadási tevékenységet is végez, de az ebből származó jövedelemre nem az egyéni vállalkozásból származó jövedelmekre vonatkozó szabályozást szeretné alkalmazni?

Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?

Jogosult-e ápolási díjra az egyéni vállalkozó, és ha igen, hogyan befolyásolja ez a járulékfizetési kötelezettségét, tekintettel arra, hogy "fizetés nélküli szabadságon" lesz?

Elegendő-e a betéti társaságban heti 6 órás munkaviszony után megfizetni a járulékot a beltag után abban az esetben, ha van egy heti 30 órás munkaviszonya, és a társasági szerződésben benne van, hogy munkaviszonyban is dolgozhat, vagy mindenképpen a minimálbért kell figyelembe venni?

Kötelező lenne-e valamilyen jövedelemben részesülnie a további jogviszonyaiban annak a heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező személynek, aki "A" bt.-ben kültagként semmilyen jövedelemben és járulékalapot képező kifizetésben nem részesül, "B" kft. megbízott ügyvezetőjeként jövedelemben nem részesül, "C" kft. "v. a." végelszámolójaként semmilyen megbízási díjban vagy jövedelemben nem részesül, "D" kft.-ben pedig 75 százalékos tagként jövedelemben és osztalékban nem részesül (kizárólag kedvezményes adózású juttatásokban: pl. üdülési csekk vagy internethasználat)? Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni valamelyik vállalkozásnak, vagy elegendő, hogy a munkáltatója nyilatkozik, hogy 36 órás munkaviszonya után minden járulékot megfizet utána?

Kell-e valamilyen járulékot fizetni a megbízási díj után abban az esetben, ha az összeg nem éri el a minimálbér 30 százalékának harmincadrészét, és a megbízottnak van főállású munkahelye, ahol biztosított? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a megbízott semmilyen biztosítással járó jogviszonnyal nem rendelkezik? Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni valamelyik esetben?

Összevonandó-e a két jövedelem abban az esetben, ha egy cég havi 20 000 forint összegű megbízási díjat fizet egy munkavállalónak, és ugyanabban a hónapban 30 000 forint ekhós jövedelmet is, ugyancsak megbízási jogviszony alapján?

Számfejthető-e jubileumi jutalom a 25, 30, illetve 35 ledolgozott év után az Mt. hatálya alá tartozó, munkaviszonyban álló szövetkezeti dolgozók részére? Kell-e egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot vonni ebből a juttatásból?

Milyen lehetősége van a munkáltatónak abban az esetben, ha egy több szóbeli, majd egy írásbeli figyelmeztetést kapott megbízhatatlan munkavállalójától közös megegyezéssel megvált, úgy, hogy 30 napos felmondási időt is fizetett a részére, majd a munkavállaló bejelentette, hogy meggondolta magát, nem fogadja el a megállapodást, mert azt fenyegetés hatására írta alá, tekintettel arra, hogy az írásbeli figyelmeztetés utalt a rendkívüli felmondás lehetőségére? A munkavállaló perrel fenyegette meg a munkáltatót.

Helyesen jár-e el a foglalkoztató a heti 30 órás, napi 10 órás munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalói szabadságának elszámolásánál abban az esetben, ha a törvény alapján járó éves szabadságnapokat osztja 5-tel és megszorozza hárommal, tekintettel arra, hogy a működtetésében álló étterem nyitvatartási engedélye csak csütörtök, péntek és szombati napokra 18.00 órától reggel 4.00 óráig szól, és a munkavállalók a többi napon nem dolgoznak? Hogyan kell kiszámolni és kiadni ebben az esetben a betegszabadságot? Jár-e még egyéb juttatás a dolgozóknak a 15 százalékos éjszakai pótlékon túl abban az esetben, ha minden dolgozó azonos időpontban dolgozik?

Milyen következménye lehet a munkavállalóra nézve annak, ha a munkáltatóval kötött megállapodás alapján megállapították a korengedményes nyugdíját, de a munkáltató nem tudott eleget tenni a fizetési kötelezettségének?

Jogosult-e özvegyi nyugdíjra az a személy, akinek férje 2005-ben hunyt el, és 2010. novembertől rehabilitációs járadékban részesül?

2010-ben vagy 2011-ben érdemesebb nyugdíjba mennie annak a 60 éves férfinak, aki 40 év 215 nap szolgálati idővel rendelkezik?

Valóban nem jogosult családi pótlékra a szülő az után a gyermek után, aki 2010 márciusában töltötte be a 20. életévét, 2010. júliusig kapta az ellátást, és 2010. szeptembertől érettségi után 2 éves nappali tagozatos szakközépiskolai tanulmányokat kezdett? Az illetékes MÁK 2010 októberében adott tájékoztatása szerint a gyermek után már nem jár az ellátás, ezért nem is fogadták be az igénylést.