tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

15 találat a megadott családtámogatás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Gyermeknevelési támogatás

Kérdés: A gyermek hány éves koráig jár a családi pótlék abban az esetben, ha nappali tagozatos iskolába jár? Mit jelent a tanév fogalma és időbeli terjedelme? Egy korábbi tájékoztatás szerint: "Ha a családi pótlékot a Magyar Államkincstár Igazgatósága folyósítja, csak abban az esetben kell a tanulói jogviszonyt igazolni, ha az Igazgatóság a nyomtatvány megküldésével arra a szülőt vagy a családi pótlékban részesülő személyt felszólítja. Amennyiben nem érkezik felhívás, ez azt jelenti, hogy az Oktatási Hivatal által közölt állományban a gyermek tanulói jogviszonya szerepel, ezért nem szükséges azt külön igazolni."
Részlet a válaszból: […]válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára. Másrészt a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a huszadik - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti. Ez leegyszerűsítése a két ellátás közötti különbségnek, de esetünket tekintve, valamint az érthetőség oltárán feláldozva a tökéletességet elegendő. Most nézzük, hogy az ellátás hány éves koráig jár a gyermeknek, ha nappali tagozatos iskolába jár. Erre a kérdésre az előzőekben leírtakban többé-kevésbé már válaszoltunk, de egy kicsit bővebben is leírjuk a pontos érthetőség kedvéért. Iskoláztatási támogatás - mint emlékszünk, ez a családi pótlék egyik eleme - a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a huszadik - a Fogy-tv. alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti. Alapesetben tehát meg kell vizsgálni, hogy a gyermek melyik tanévben tölti be a 20. életévét, és ennek a tanévnek az utolsó napjáig folyósítható utána az ellátás, feltéve hogy addig a napig tanulói jogviszonnyal rendelkezik, és ezt az iskola által kiállított, előírt nyomtatványon igazolni tudja, vagy az adatbázisban így szerepel. Sajátos nevelési igényű tanulók ezt követően, egészen a 23. életévük betöltését magában foglaló tanév végéig ellátottak lehetnek, de ezt - mivel a kérdés feltevője ezzel összefüggő információt nem adott - nem fejtjük ki alaposabban, csak pár szót írunk róla. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. Továbbá az, aki a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. A korábbi, általánosnak mondható 23. életévig folyósítható családi pótlékot, azon belül is az iskoláztatási támogatást tehát leredukálták a 20. életévig. A jogszabály alkotói úgy gondolták, hogy ez az a limit, melyet követően a gyermekek már nem nagyon járnak középiskolába. A kérdésben és a magyarázatban is elhangzott egy érdekes szó: tanév. A tanév fogalmát a Közokt-tv., annak is a magyarázó rendelkezése foglalja magában a következőképpen: tanév az iskolában, kollégiumban általában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak. Hát ez nem túl bő, de a lényeget tartalmazza. Ennek kapcsán két dologra hívnánk fel a figyelmet. A tanév végéig akkor jár az ellátás, ha addig iskolai igazolással vagy más formában alátámasztották a tanulmányok fennállását. Amennyiben iskolai igazolást a szülő csak június 30-ig szólóan nyújt be, az ellátást sem lehet tovább folyósítani. A másik megjegyzés, hogy a tanév fogalma nem keverendő össze a szorgalmi idő és a tanítási év fogalmával, mely utóbbi kettő viszont egymás szinonimája. A nevelési-oktatási intézményekben a munkát a tanév, ezen belül a szorgalmi idő, tanítási év keretei között kell megszervezni. A 2010/2011. tanévben a szorgalmi idő első tanítási napja példának okáért 2010. szeptember 1., és utolsó tanítási napja 2011. június 15. Ebből is látszik, hogy a tanév hosszabb időszak, mintegy magában foglalja a tanítási évet, vagyis a szorgalmi időszakot. Eljutottunk a levél utolsó részéhez, melyben annak írója az igazolás módjáról[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. szeptember 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3498

2. találat: 20 éves gyermek családi pótléka

Kérdés: Valóban nem jogosult családi pótlékra a szülő az után a gyermek után, aki 2010 márciusában töltötte be a 20. életévét, 2010. júliusig kapta az ellátást, és 2010. szeptembertől érettségi után 2 éves nappali tagozatos szakközépiskolai tanulmányokat kezdett? Az illetékes MÁK 2010 októberében adott tájékoztatása szerint a gyermek után már nem jár az ellátás, ezért nem is fogadták be az igénylést.
Részlet a válaszból: […]ehhez hasonló volt: közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek után a családi pótlék annak a tanévnek a végéig jár, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét. Fentiekben említettük, hogy ez a szabályozás egészen 2010. augusztus 30-ig hatályos volt. Ezt követően azonban a jogszabály szövege így változott: "A közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek után a családi pótlék annak a tanévnek a végéig jár, amelynek időtartama alatt betölti a 20. életévét." Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a kérdést feltevő részére 2010. augusztus 31-ig járt volna az említett ellátás. Az oktatásra vonatkozó szabályozás alapján ugyanis a tanév az adott év szeptember 1-jétől a rá következő év augusztus 31-ig tart. Igénylő gyermeke 2010 márciusában töltötte be 20. életévét, tehát a 2009. szeptember 1-jétől 2010. augusztus 31-ig terjedő tanév tartama alatt. A fent ismertetett szabályozás szerint annak a tanévnek a végéig jár utána vagy részére családi pótlék, melynek tartama alatt a 20. életévét betöltötte. De... és itt jön a még kevésbé jó hír. Igaz ugyan, hogy a jogszabály visszamenőlegesen 2 hónapra lehetővé teszi az ellátás folyósítását, és igénylőnk joggal kérdezhetné, hogy ha ő 2010 októberében benyújtotta igényét, akkor az augusztus havi családi pótlékot miért nem utalják ki részére? Erre is van magyarázat, amit akkor érthetünk meg igazán, ha az idevágó joghely pontos szövegét elolvassuk. Az ellátás a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást a kérelem késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak. Tehát első nekifutásra azt kell megvizsgálni, hogy a kérelem benyújtásakor - tehát 2010 októberében - a folyósítás feltételei fennálltak-e? Amennyiben ezt megvizsgálva nemleges választ kapunk - ahogy jelen esetben így is van -, akkor már a jogszabály lehetőséget sem ad arra, hogy a visszamenőleges utalás eshetőségét górcső alá vegyük. Esetünkben tehát, amennyiben valamely különleges feltétel nem adódik, sajnálatos módon a kérdés feltevője nem jogosult már családi pótlékra, vagyis új elnevezésével iskoláztatási támogatásra. Mint már leírtuk, nem biztos, hogy kizárólag annak a tanévnek a végéig részesülhet valaki, vagy részesülhet valaki után ellátásban, amely tartalma alatt betölti a huszadik életévét. A jogszabályváltozás ugyanis egy új fogalommal ismertet meg mindnyájunkat. Ez pedig a sajátos nevelési igényű tanuló. Iskoláztatási támogatásra jogosult a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre vagy személyre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek vagy a személy a huszadik életévét betölti. Kivételt képez ez alól az a személy, aki az Ftv. alapján fogyatékossági támogatásra ugyan nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló. Ebben az esetben a családi pótlék folyósításának idejét a törvény kitolja egészen annak a tanévnek a végéig, mely tartalma alatt a gyermek a huszonharmadik életévét betöltötte. Kik is a sajátos nevelési igényű tanulók? Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos. Ebbe a kategóriába sorolhatjuk még azokat a tanulókat is, akik pszichés fejlődés zavaraik miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottak, például diszlexia,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3171

3. találat: Családtámogatási ellátások beteg gyermekek után

Kérdés: Valóban megszűnt-e a magasabb összegű családi pótlék a beteg gyermekek után? Van-e valamilyen új lehetősége az ilyen gyermekeket nevelő családoknak?
Részlet a válaszból: […]középiskolába, tehát szakközépbe, gimnáziumba vagy szakképző iskolába járt. Összefoglalva, az a gyermek, aki után a szülő, 18 éves koráig, magasabb összegű családi pótlékban részesült, betegsége folytán 18 éves kora után, amennyiben középfokon tanult, és a szülő háztartásában élt, ugyanolyan összegben kaphatta a családi pótlékot, és nem volt szükség ORSZI-szakvéleményre. A család azonban választhatta azt, hogy a gyermek a maga kezébe vette az irányítást, és saját jogú kérelmet nyújtott be. Ebben az esetben, amennyiben az ORSZI szakvéleménye alapján az össz-szervezeti egészségkárosodása, illetve munkaképesség-csökkenése elérte az 50 vagy 67 százalékot, nem volt szükség tanulói jogviszony igazolására, hanem saját jogán, felső korhatárra tekintet nélkül kaphatta az ellátást. Itt nincs is szükség múlt időre, mert ez utóbbi szabályozás a mai napig életben van. A szabály alkotói azonban belátták, hogy nem bír jogalappal azon személy részére, illetve utána magasabb összegű családi pótlék folyósítása, aki nem rendelkezik semmiféle orvosi igazolással, ezért új szabályozást vezettek be 2010. szeptember 1-jétől. Ennek a lényegét fogjuk pár mondatban ismertetni. Amennyiben a 18. életévét betöltött gyermek után továbbra is a szülei kívánnak részesülni magasabb összegű családi pótlékban, 2010 szeptemberétől csak akkor jár az ellátás magasabb összegben, ha a gyermek tartós betegségének, súlyos fogyatékosságának fennállását, tehát legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodását az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet - ez az ORSZI hivatalos elnevezése - szakhatósági állásfoglalásában igazolja. Ez azt jelenti, hogy vizsgálata után olyan szakvéleményt ad ki, mely az említett százalékot meghaladóan egészségkárosodottnak tekinti a jogot adó személyt. Amennyiben a nagykorú gyermek közoktatási intézményben tanulmányokat folytat, és a Kincstár felszólítására a kérelmező - vagyis a családi pótlékban részesülő személy - 2010. augusztus 31. napjáig a folyósító szervhez benyújtott kérelmében kéri, a Kincstár intézkedik a gyermek ORSZI-vizsgálatának elvégeztetése iránt. Ha a beszerzett szakértői állásfoglalás szerint a gyermeknek legalább az említett 50 százalékos mértékű egészségkárosodása fennáll, a kérelmező továbbra is kaphatja a gyermek után a magasabb összegű iskoláztatási támogatást 23 300 forint/hó, egyedülálló szülőként pedig 25 900 forint/hó összegben. Ez az ellátás a szülőnek természetesen kizárólag a középfokú tanulmányok folytatásának időtartamára jár, ezt követően a szülő nem részesülhet családi pótlékban. Az ellátás különbözetét természetesen visszamenőleg fizeti ki a Kincstár, mivel a szakértői állásfoglalás nem biztos, hogy minden esetben megérkezik a következő folyósítás időpontjára. Amennyiben közoktatási intézményben tanulmányokat folytató, 18 évet betöltött gyermek esetében nem készül ORSZI szakhatósági állásfoglalás, vagy az elkészült állásfoglalás értelmében az egészségkárosodás mértéke nem éri el az 50 százalékot, a gyermek után - középfokú tanulmányai folytatásának idejére, de legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a gyermek a 20. életévét betölti - az alapösszegű iskoláztatási támogatásra jogosult. Más a helyzet akkor, ha a nagykorú személy nem tanul. Amennyiben a gyermek 18. életévét betöltötte, és közoktatási intézményben tanulmányokat nem folytat, de a szakhatóság szerint legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodása fennáll, saját jogon kérheti a nevelési ellátás megállapítását. Ez, mint korábban már írtuk, nem változott, és ebben az esetben az igénylő mindaddig jogosult a magasabb összegű ellátásra, amíg ez az állapota fennáll, tehát akár esetleges haláláig is. Amennyiben ez idáig tartós betegségére, súlyos fogyatékosságára tekintettel saját jogon részesült valaki családi pótlékban, akkor a változások nem számottevőek. A 18. életév betöltését követően - 2010. szeptembertől - középiskolai tanulmányok folytatása esetén tartós betegség, súlyos fogyatékosság fennállására hivatkozással saját jogon iskoláztatási támogatás természetesen nem vehető igénybe. A magasabb összegű iskoláztatási támogatást ebben az esetben a szülő igényelheti a jogot adó után, amennyiben tartós betegségének, súlyos fogyatékosságának fennállását - legalább százalékos mértékű egészségkárosodását - a szakhatósági állásfoglalásában igazolja. A szülő részére történő ellátás megállapításához igénybejelentő nyomtatványt kell kitölteni, és beküldeni a Kincstárhoz. A magasabb összegben megállapított iskoláztatási támogatás havi összege - hasonlóan a fent említetthez - 23 300 forint, egyedülálló szülők esetében 25 900 forint. Más a helyzet akkor, ha a 18. életévét betöltött személy után, aki középiskolai tanulmányokat folytat, a szülője nem igényli az iskoláztatási támogatást, ebben az esetben 2010. szeptembertől saját jogon nevelési ellátás kerül folyósításra részére, amelynek havi összege 20 300 forint. A saját jogú nevelési ellátás feltétele - mint már megjegyeztük - a szakhatósági állásfoglalás szerinti legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodás fennállása. Amennyiben korábban is így történt, a 18. életévét betöltött és közoktatási intézményben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. szeptember 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3104

4. találat: Magyarországon biztosított román állampolgár családtámogatási ellátásai

Kérdés: Kaphat-e családi pótlékot, illetve egyéb családi támogatást egy Magyarországon biztosított román állampolgár?
Részlet a válaszból: […]igényelje a kívánt családtámogatási ellátást, mely családi pótlék, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, vagy anyasági támogatás lehet. A szükséges nyomtatványt a Regionális Igazgatóságok ügyfélszolgálatán, vagy a Kincstár honlapján lehet megtalálni. Az igényt a szükséges okmányok másolatának társaságában személyesen, vagy postai úton lehet benyújtani a Magyar Államkincstár bármely Regionális Igazgatóságára. A szükséges okmányok a következők: természetes személyi adatokat tartalmazó igazolvány, gyermek születési anyakönyvi kivonata, lakcímet tartalmazó igazolvány, és amennyiben rendelkezésre áll, a társadalombiztosítási azonosító jelet tartalmazó hatósági igazolvány (köznapi nevén taj-kártya). A benyújtott igénybejelentő nyomtatványt román állampolgár esetében minden esetben eljuttatják a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya részére, ahol az igény elbírálását elvégzik. Kivételt képez az anyasági támogatás egyszeri kifizetése, mivel erre a lakhely, illetőleg munkahely szerint illetékes regionális igazgatóság rendelkezik jogosultsággal. Meg kell jegyezni, hogy a szükséges benyújtott okmányok fordítását az igazgatóságok nem kérhetik az igénylőtől, amennyiben az az Európai Unió hivatalos nyelvén íródott. Az Európai Unió valamennyi tagországának nyelve az unió hivatalos nyelvének számít. A Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya a befogadott igénybejelentést követően írásban megkeresi a társország - esetünkben Románia - családtámogatásokkal foglalkozó szervezetét, olyan céllal, hogy megállapítást nyerjen, mely ország lesz az elsődleges és a másodlagos joghatósággal rendelkező tagállam. Ennek azért van jelentősége, mert az elsődleges joghatósággal rendelkező állam köteles folyósítani az ellátást, a másodlagos joghatósággal rendelkező állam kötelezettsége adott esetben kizárólag a különbözet kifizetésére terjed ki. Ezt a későbbiekben mélyebben tárgyaljuk. Amennyiben a Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya megállapítja, hogy az igénylő egyedül neveli gyermekeit, illetve házastársa, élettársa a külföldi hatóság igazolása alapján nem áll munkával összefüggő jogviszonyban Romániában, vagy nem részesül ellátásban, a Magyar Köztársaság elsődleges joghatósága egyértelmű. Ebben az esetben a korábban említett európai uniós ügyekkel foglalkozó szervezet a benyújtott okmányok alapján megállapítja és folyósítja az ügyfél részére a megigényelt családtámogatási ellátásokat, természetesen, ha minden szükséges okmány rendelkezésre áll, és az egyéb jogosító feltételek is fennállnak. Más a helyzet akkor, ha az igénylő házastársa Romániában dolgozik, vagy onnan valamilyen formában gyermekek után járó ellátásban részesül. Ezt a román társhatóság a Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának felkérésére köteles igazolni, és ebben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. május 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2581

5. találat: Keresőtevékenység családi ellátások igénybevétele alatt

Kérdés: A családi ellátások tekintetében van-e jelentősége annak, hogy a család valamelyik tagja keresőtevékenységet folytat?
Részlet a válaszból: […]igénylő a gyermek 1 éves koráig keresőtevékenységet nem folytathat. Ha a gyermek betöltötte az 1 éves kort, akkor már egyáltalán nincs korlátozva, hogy napi hány órában dolgozik. A gyermeknevelési támogatásnál kicsit más a helyzet, mert ott a jogszabály ad egy kis engedményt, mármint a keresőtevékenységgel kapcsolatban. Ha valaki 3 vagy több kiskorú gyermeket nevel a saját háztartásában, jogosult lehet gyermeknevelési támogatásra. A feltétel, aminek meg kell felelni, hogy az ellátásban részesülő személy keresőtevékenységet napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. Napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermeknevelési támogatásban részesülő személyt, rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatják úgy, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg. Mielőtt rátérnénk a gyermekekre, a keresőtevékenységnek még egy ponton van jelentősége, ez pedig az egyedülállóság megállapítása. Több egyedülállósági formánál a jogszabály feltételként hozza, hogy az igénylő vagy saját maga rendszeres jövedelemmel nem rendelkezhet. Ilyen esetek, ha az igénylő vagy házastársa, élettársa: - középfokú oktatási intézményben tanul, felsőoktatási intézményben rendelkezik hallgatói jogviszonnyal, - rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas, illetve rehabilitációs járadékban részesül, és nyugdíjának, járadékának összege nem haladja meg a rokkantsági csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj, illetve a legkisebb rehabilitációs járadék összegét, - nyugellátásban, átmeneti járadékban részesül, és nyugdíjának, járadékának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, - időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, - a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte. Tehát ha a fenti esetekben az igénylőnek vagy házastársának, élettársának ezeken az ellátásokon kívül még van egyéb jövedelme is, akkor nem megállapítható, illetve folyósítható az egyedülállóknak járó magasabb összegű családi pótlék. Fontos választóvonal a gyermek 18. életévének betöltése a jövedelem figyelembevételénél. Speciális eset, amikor az igénylő nem a gyermeke után, hanem saját jogán igényli a családi pótlékot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. március 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2515

6. találat: Családtámogatási ellátások

Kérdés: Milyen családtámogatási ellátásokat igényelhet, és hogyan az a házaspár, akiknek megszületett az első gyermeke?
Részlet a válaszból: […]az ellátás akkor is jár, már arra a hónapra. Az ellátás törvény által meghatározott összegű, mely eltérő mértékű, ha több gyermek van, illetve ha a szülő egyedülállóként neveli a gyermekét. Fontos! A családi pótlék nem bruttó összeg, ebből nincs semmilyen levonás. A gyermekgondozási segély a gyermek születése napjától jár, mert ez nem hónapra, hanem napra jár. A támogatás összege - függetlenül a gyermekek számától - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével azonos. Ez bruttó összeg, mely nyugdíjjárulék-köteles, így az ellátás folyósításának időtartama szolgálati időnek minősül. Ha valakinek ikergyermekei születnek, akkor az ellátás is duplán jár, azaz az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének 200 százalékával azonos. Mindkét ellátásra (családi pótlék, gyermekgondozási segély) érvényes, hogy az igényérvényesítés az igénybenyújtástól visszamenőleg kettő hónapra lehetséges. Továbbá mindkét támogatás havi rendszerességgel járó pénzellátás. Az egyszeri anyasági támogatás abban is különbözik az előző ellátásoktól, hogy egyszeri kifizetésről van szó, csak a szülő nőnek jár, és 180 napunk van arra, hogy szülést követően megigényeljük. Összege a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 százalékával, ikergyermekek esetében 300 százalékával azonos. Az, hogy a szülő nőnek van-e biztosítási jogviszonya, azért fontos, mert akkor az igénylő a gyermek születésétől nem a gyermekgondozási segélyre, hanem a szülés napjától terhességi-gyermekágyi segélyre, illetve ezt követően gyermekgondozási díjra jogosult. A terhességi-gyermekágyi segélyre és a gyermekgondozási díjra vonatkozó igényt, ha a munkahely társadalombiztosítási kifizetőhely, akkor ott, ha nem, akkor a munkáltató telephelye szerinti Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál lehet benyújtani. A terhességi-gyermekágyi segély 168 napig jár, utána a gyermekgondozási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. szeptember 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2307

7. találat: Családtámogatási ellátásban részesülők bejelentési kötelezettségei

Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettségei vannak annak a személynek, aki valamilyen családtámogatási ellátásban részesül?
Részlet a válaszból: […]számlaszerződés bemutatásával lehet igazolni a változást. B) A gyermekgondozási támogatás folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt - a gyermek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését. Ennek a gyermek 3 éves kora után van jelentősége, mert 3 éves koráig betegségre tekintet nélkül is jár a gyermekgondozási segély, - ha az ellátásra jogosult - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját - a gyermek egyéves kora előtt folytat keresőtevékenységet (keresőtevékenységnek minősül a Cst. alkalmazása szempontjából: munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, fegyveres erők, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység, továbbá szövetkezet tagjaként, vagy egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás tagjaként folytatott - személyes közreműködést igénylő - tevékenység), - ha a gyermekgondozási segélyre jogosult nagyszülő a gyermek hároméves kora után folytat keresőtevékenységet, kivéve ha a keresőtevékenység a napi 4 órát nem haladja meg, vagy ha a munkavégzés az igénylő otthonában történik, - ha az ellátásra jogosult a Szoc-tv. 4. § (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül (rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árva ellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, a Ftv. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a 1408/71/EGK rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás). A Cst. 27. §-a (1) bekezdésének aa) alpontja értelmében azonban a fenti ellátásokból nem kell figyelembe venni a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett keresőtevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, a fokozott ápolást igénylő személy ápolására tekintettel fizetett ápolásidíj-különbözetet; továbbá a gyermekgondozási segélyre való jogosultság esetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján járó nyugellátást, illetve annak minősülő nyugellátást (bányásznyugdíj, korengedményes nyugdíj, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, szolgálati nyugdíj, előnyugdíj, mezőgazdasági szövetkezeti, illetve szakszövetkezeti járadék, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadéka), továbbá a rokkantsági járadékot, az átmeneti járadékot, a rendszeres szociális járadékot és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát, - a gyermek napközbeni ellátást biztosító intézményben történő elhelyezését, ide nem értve, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, és a gyermekgondozási támogatásra jogosult közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója. A gyermekgondozási segélyre jogosult személy - ide nem értve a nagyszülőt - esetében a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot nem érinti, ha a gyermek egyévesnél idősebb. A gyermekgondozási segélyre jogosult nagyszülő esetében a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot nem érinti, ha a gyermek háromévesnél idősebb, és a napközbeni ellátását biztosító intézményben történő elhelyezés a napi 5 órás időtartamot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. június 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2234

8. találat: Nagykorú beteg gyermek családtámogatási ellátása

Kérdés: Valóban megszűnik-e a családi pótlékra jogosultság az után a beteg gyermek után, akit szülei saját háztartásukban nevelnek, és aki néhány hét múlva betölti a 18. életévét? Mi a teendője a családnak, hogy a nagykorú gyermek után is jogosultak legyenek az ellátásra?
Részlet a válaszból: […]vizsgálatát és véleményezését. A szakértői vélemény alapján az ellátást kétféleképpen lehet, illetve kell a továbbiakban folyósítani. 1. Amennyiben az OOSZI megállapítja, hogy a jogosító gyermek 18 éves kora előtt munkaképességét legalább 67 százalékban elveszítette: - az emelt összegű családi pótlékot a továbbiakban saját jogán a tartósan beteg személy igényelheti, a Magyar Államkincstár területileg illetékes szervétől. Ebben az esetben az előzményt a korábbi folyósító szervtől ki kell kérni, és a nagykorúság betöltését követő hónaptól kell az ellátást folyósítani, mindaddig, míg a munkaképesség-csökkenés legalább a korábban leírt mértékben fennáll. Amennyiben a betegség olyan mértékű, illetve jellegű, akkor alternatívaként fogyatékossági támogatás is igényelhető a Magyar Államkincstártól, a két ellátás azonban egyidejűleg nem jár. 2. Amennyiben az OOSZI megállapítja, hogy a jogosító gyermek munkaképességének csökkenése nem éri el a 67 százalékos mértéket, - csak akkor lehet tovább folyósítani az ellátást, ha a gyermek közoktatási intézményben (pl.: szakközépiskola, szakiskola, gimnázium) tanul. Az ellátást a korábbi folyósító szerv folyósítja továbbra is, de csak addig az időpontig, amíg az igénylő iskolai igazolásokkal támasztja alá a tanulói jogviszony fennállását, legfeljebb azonban annak a tanévnek a végéig, amikor a jogot adó személy a 23. életévét betölti. Az ellátás összegét azonban csökkenteni nem lehet, azt továbbra is a korábbi emelt összeg figyelembevételével kell folyósítani. A két ellátás tehát mind időtartamában, mind a folyósító szerv kilétében, valamint a jogosult személyében - saját jogú ellátás esetén, mint az elnevezés is elárulja, megegyezik a jogosult és[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. augusztus 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1890

9. találat: Családi pótlék érettségizett gyermek középfokú intézményben történő továbbtanulása esetén

Kérdés: Kell-e újra igényelni a családi pótlékot abban az esetben, ha a gyermek érettségi után középfokú oktatási intézményben tanul tovább? Mit kell tennie ebben az esetben egy kifizetőhelynek?
Részlet a válaszból: […]30-ával, melyet igénylőnek átad, vagy részére megküld. A határozat alakját a Ket. 72. §-a határozza meg. A gyermekeket eközben a kiválasztott egyetemre nem veszik fel, ezért úgy döntenek, hogy középiskolában tanulnak tovább. Az egyik gyermek marad a már megszokott gimnáziumban, a másik viszont egy szakképző iskolát választ. A gimnáziumban továbbtanuló gyermek beiratkozása 2007. június hónapban már megtörténik, és az édesapja az erről szóló iskolai igazolást még ebben a hónapban benyújtja a foglalkoztatójához. Mivel a gyermek tanulói jogviszonya folyamatos, a kifizetőhely saját jogkörében eljárva visszavonja a megszüntető határozatot, és az ellátást tovább folyósítja. A másik gyermek csak 2007 szeptemberében iratkozik be új iskolájába, erről a jogszabályban meghatározott iskolai igazolást édesapja szeptemberben nyújtja be a kifizetőhelyre. Időközben a kiadott megszüntető határozat jogerőre emelkedett, ezért az ügyintéző felhívja a figyelmét, hogy gyermeke után ismételten meg kell igényelnie a családi pótlékot. Átadja a gyermekszámváltozáshoz szükséges igénybejelentő nyomtatványt, majd ennek visszaérkezését követően megállapító határozatban meghozza döntését. Visszamenőlegesen, 2007. július 1-jétől megállapítja a két gyermek jogán járó ellátást, és a nyári hónapokra a folyósított[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. március 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1719

10. találat: Felsőoktatási intézményben tovább tanuló gyermek után járó családi pótlék

Kérdés: Mit kell tennie az igénylőnek, hogy megkapja a családi pótlékot, amely 2007. január 1-jétől a nyári szünidőre is jár az után a gyermek után, aki felsőoktatási intézményben tanul tovább?
Részlet a válaszból: […]alapképzésben részt vevő hallgató. Tehát a szabályozás ezen része változatlan maradt. Példának okáért, ha egy háztartásban két gyermeket nevelnek, az egyik gyermek középfokú, a másik felsőfokú tanulmányokat folytat, akkor a család 11 700 forint helyett 12 700 forint családi pótlékban részesül. 2006. december 31-ig azt a gyermeket, aki a középiskolát elvégezte, és az új képzési időszakban hallgatói jogviszonyt létesített, annak a hónapnak a kezdetétől lehetett figyelembe venni, amelyben a felsőfokú tanintézetbe beiratkozott, ez általában a szeptemberi hónapra esett. A változás a megemelt családi pótlék folyósításának kezdetét módosította. A tanulói jogviszony megszűnése és a hallgatói jogviszony keletkezése közötti időre, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag a gyermeket a családi pótlék összegének számítása szempontjából figyelembe kell venni. Példa: Egy családban 3 gyermeket nevelnek, akik 14, 17 és 19 évesek. Mindhárman középfokú tanintézetben tanulnak. A 19 éves gyermek 2007 júniusában befejezi középiskolai tanulmányait, majd 2007 szeptemberében főiskolára iratkozik be. A folyósítás a következőképpen alakul: - 2007. június: 44 700 forint, - 2007. július, augusztus: 25 400 forint/hó,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. március 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1717
| 1 - 10 | 11 - 15 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést