tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott felmondás GYES alatt tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: GYES-en lévő kilépő munkavállaló szabadsága

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni annak a munkavállalónak a szabadságát, aki jelenleg GYES-en van, és fel akar mondani? A munkavállaló 1999. február 8-án lépett be a munkáltatóhoz, 2004. augusztus 10-ig betegszabadságon, augusztus 11-től 2005. január 3-ig táppénzen volt, majd megszülte első gyermekét 2005. január 4-én, amely időponttól TGYÁS-ban részesült 2005. június 20-ig, majd GYED-et kapott 2006. november 30-ig. 2006. december 1-jén ikrei születtek, akik után 2007. május 17-ig TGYÁS-ban, 2008. december 1-jéig GYED-ben részesült, és 2008. december 2-től jelenleg is GYES-en van. Meghosszabbítja-e a munkaviszony időtartamát a pénzben megváltott, ki nem vett szabadság ideje? Hogyan kell elszámolni a felmondási időt, a szabadságot, illetve a szabadságmegváltást ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]önmagában nem adhat okot, hogy a gyermek év közben született, illetve év közben tölti be a tizenhatodik életévét. A terhes, illetve a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a) a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából; b) a gyermek tizennegyedik életéve betöltéséig, ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül; c) a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében. Fentiek alapján a munkavállalót megilleti: - a 2004. évre járó, de ki nem adott szabadság; - a 2005. évre járó szabadság a született gyermek után járó 2 nap pótszabadságot is beleszámítva (feltéve hogy az anya úgy nyilatkozott, hogy azt ő veszi igénybe); - a 2006. január 1-jétől június 21-ig, és 2006. december 1-jétől december 31-ig terjedő időkre időarányosan kiszámított szabadság, az ikergyermekek születésére tekintettel hét munkanap gyermekek utáni pótszabadsággal kell számolni (feltéve hogy az anya úgy nyilatkozott, hogy azt ő veszi igénybe), de az arányosításnál ezt is számba kell venni; - 2007. teljes évére járó szabadság (7 nap gyermekek után igénybe vett pótszabadság figyelembevételével); - 2008. január 1-jétől május 18-ig terjedő időre időarányosan kiszámított szabadság (a gyermekek után igénybe vett hét nap pótszabadságot is számba kell venni az arányosításkor); - a felmondási időre, a felmondási idő előtt, alatt természetben kiadott szabadság idejére járó szabadság. Amennyiben a munkavállaló a munkaviszony megszűnéséig végig fizetés nélküli szabadságon van, a felmondási időre szabadság nem illeti meg. A felmondási idő legalább harminc nap, az egy évet azonban semmiképpen nem haladhatja meg. A harmincnapos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött - három év után öt nappal, - öt év után tizenöt nappal, - nyolc év után húsz nappal, - tíz év után huszonöt nappal, - tizenöt év után harminc nappal, - tizennyolc év után negyven nappal, - húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik. A fenti felsorolás a törvényi minimumot tartalmazza, ettől akár a kollektív szerződés, akár a felek megállapodása is kedvezőbb mértéket állapíthat meg. A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idő fele, de a munkáltató természetesen a felmondási idő teljes tartamára is felmentheti a dolgozót a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a munkavállalót - legalább a felmentési idő felének megfelelő időtartamban - a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni. A felmentési idő tartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. Nem illeti meg átlagkereset a munkavállalót arra az időre, amely alatt munkabérre egyébként sem lenne jogosult. A kérdésbeli munkavállaló esetében fennállhat az az eset, hogy a felmondási idő teljes tartama alatt továbbra is fizetés nélküli szabadságon van. A felmondási idő alatt emiatt nem áll fenn munkavégzési kötelezettsége, így a felmondási időre sem munkabér, sem átlagkereset nem illeti meg. Ebből következik az is, hogy a munkavállalót erre az időre szabadság sem illeti meg, mivel átlagkereset-fizetésben nem részesül, valamint a munkaviszony szünetelésének időtartamára járó szabadságra való jogosultság egyéb feltételei sem állnak fenn. A fizetés nélküli szabadság ideje alatt a munkáltató nem adhatja ki a munkavállaló szabadságát. A szabadság természetben történő kiadására akkor nyílik lehetőség, ha a munkavállaló kéri a fizetés nélküli szabadság megszakítását. Ilyenkor a fizetés nélküli szabadságot követően a munkáltató a munkavállaló részére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. október 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3533

2. találat: Felmondás GYES mellett munkát végző munkavállalónak

Kérdés: A GYES mellett munkát végző munkavállalóra akkor is csak a gyermek 3 éves koráig vonatkozik a felmondási tilalom, ha a dolgozó a gyermek 3 éves korát követően is részesül az ellátásban, vagy a GYES lejártáig nem lehet felmondani?
Részlet a válaszból: […]meg a) a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek otthoni gondozása céljából; b) a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza; c) a gyermek 12. életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében. A Cst. 20. §-ában foglalt rendelkezések értelmében gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő, nevelőszülő, gyám a saját háztartásában nevelt a) gyermek harmadik életévének betöltéséig, b) ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, c) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek tizedik életévének betöltéséig. A Cst. 21. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a gyermekgondozásban részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt - keresőtevékenységet a) a gyermek egyéves koráig nem folytathat, b) a gyermek egyéves kora után heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik, c) a tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat. Az Mt. 2010. május 1-jétől hatályos rendelkezései - a gyermekgondozási ellátások átalakításával összefüggésben - a felmondási védelmet függetlenítették a gyermekgondozási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. július 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3445

3. találat: GYES-en lévő munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Felmondhat-e a munkáltató egy GYES-en lévő kismamának abban az esetben, ha nem folytat tevékenységet, és árbevétele sincs, de a végelszámolást nem tudja megkezdeni a cég tulajdonában lévő nagy értékű ingatlan eladásáig? Csökkenthető-e a kismama munkaideje és bére abban az esetben, ha visszajön dolgozni, de nem tudnak a számára napi 8 órás munkát biztosítani, mert az eddigi munkaköre már megszűnt?
Részlet a válaszból: […]szűnhet meg. Ezek után azt kell vizsgálni, hogy a munkaviszony megszüntetésére van-e mód a vázolt körülmények mellett. Az Mt. 87. § (1) bekezdése alapján a munkaviszony megszüntethető: a) a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével; b) rendes felmondással; c) rendkívüli felmondással; d) azonnali hatállyal a próbaidő alatt; e) a határozott időtartamra kötött munkaszerződés a 88. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint. Esetünkben az a), b) és c) pontok jöhetnek szóba, vizsgáljuk meg ezeket. Közös megegyezéssel a munkaviszony bármikor azonnali hatállyal megszüntethető, nyilván ez akkor következik be, ha a megszüntetéshez mindkét félnek érdeke fűződik. A munkavállaló érdeke lehet, ha a munkáltató kártalanításul a munkaviszony megszüntetéséért a munkavállalónak megegyezésük szerinti pénzösszeget fizet. Az Mt. 89. § (1)-(3) bekezdései szerint a határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti (rendes felmondás), ettől érvényesen eltérni nem lehet. A munkáltató köteles felmondását megindokolni. Az indoklásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Ez a jogszabályhely tehát alapesetben lehetőséget ad a munkáltatónak arra, hogy a működésével kapcsolatos ok miatt (ilyen lehet pl. ha a tevékenységi kör változása, megszűnése következtében megszűnik a munkavállaló munkaköre) rendes felmondással megszüntesse a munkavállaló munkaviszonyát. Azonban az Mt.-nek a munkavállalót védő szabályai közül a 90. § (1) bekezdésének e) pontja tiltja a munkáltató rendes felmondását a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak, illetve - a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermek hároméves koráig terjedő időtartama alatt. Ez azt jelenti, hogy rendes felmondással nem szüntethető meg a GYED-en, illetőleg GYES-en lévő munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3156

4. találat: Felmondási tilalom GYES ideje alatt

Kérdés: Vonatkozik-e a felmondási tilalom a GYES folyósítása alatt, illetve azt követő 30 napban arra az apukára, aki a gyermeke kétéves korától hároméves koráig igényli a GYES-t? A GYED-et az édesanya kapta, az apuka 8 órában dolgozott, illetve dolgozik a GYES mellett is. A GYES igényléséről a munkáltatóját tájékoztatta. Meddig áll felmondási védelem alatt az a munkavállaló, aki tartósan beteg gyermekével annak 10 éves koráig van GYES-en, és mellette 8 órában dolgozik? Meddig áll fenn ez a védelem, ha tartósan beteg ikreket nevel a munkavállaló? Vonatkozik-e a felmondási tilalom arra a munkavállalóra, akivel a GYES ideje alatt kötött munkaszerződést a cég? Mi a helyzet, ha a felvételkor közli, és mi, ha a felvételkor nem közli, hogy GYES mellett dolgozik?
Részlet a válaszból: […][Mt. 138. § (5) bekezdés], illetve a gyermek hároméves koráig - a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, továbbá a felmondási idő, ha a felmondási védelem időtartama a 15 napot meghaladja, ezt követően csak tizenöt nap, ha a harminc napot meghaladja, ezt követően csak 30 nap elteltével kezdődhet el. Az Mt. 138. § (5) bekezdése alapján a munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a) a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából; b) a gyermek tizennegyedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, ha a munkavállaló a gyerek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül; c) a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig, a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében. A GYES folyósítása mellett munkát végző munkavállalóra a felmondási tilalom csak a gyermek hároméves koráig vonatkozik akkor is, ha a munkavállaló a gyermek hároméves korát követően is GYES-ben részesül. Tekintettel arra, hogy a GYES-t a jogosultsági feltételek fennállása esetén bármelyik szülő igényelheti, az apa is részesülhet GYES-ben, így a felmondási tilalomra vonatkozó rendelkezések rá is vonatkozhatnak. Mint a fenti szabályok ismertetéséből kiderül, ha a GYES folyósítása alatt a munkavállaló visszamegy dolgozni, munkát végez, úgy mindentől függetlenül a munkavégzése fennállásának ideje alatt csak a gyermek hároméves koráig illeti meg a felmondási tilalom. A felmondási tilalomra vonatkozó rendelkezések alkalmazását természetesen nem érinti, ha a munkavállaló esetében az már a munkaszerződés megkötésekor fennállt. Az Mt. jogok gyakorlásának és kötelességek teljesítésének alapvető szabályai alapján a felek kötelesek egymást minden olyan tényről, körülményről illetőleg ennek változásáról tájékoztatni egymást, amely a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentős. Ez a kötelezettség a munkaszerződés megkötését megelőző eljárás során is terheli a feleket. Az Mt. 77. § (1) bekezdése alapján a munkáltató a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtételét, vagy adatlap kitöltését kérheti, illetve a munkavállalóval szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti, és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat. Az Art. 16. § (4) bekezdése alapján a biztosításra irányuló jogviszony létrejöttét a foglalkoztató a foglalkoztatás megkezdését megelőzően köteles bejelenteni az illetékes elsőfokú adóhatóság felé. A bejelentési kötelezettséget az adóhatóság felé az erre rendszeresített T1041-es jelű adatlap felhasználásával[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2828