tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

32 találat a megadott családipótlék-jogosultság tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Családipótlék-jogosultság

Kérdés: Meddig jogosult a szülő családi pótlékra az idén érettségizett gyermek után, aki szeptembertől továbbtanul? Van valamilyen bejelentési kötelezettsége a szülőnek ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszból: […]kizárólag betegségre való tekintettel lehetséges bármely családi pótlék folyósítása, akár a szülő részére, akár saját jogon, de esetünkben betegségről nem esik szó.Az iskoláztatási támogatást a tankötelezettség fennállása alatt abban az esetben is folyósítani kell, ha a gyermek tanulói jogviszonya szünetel. Ez természetesen a tankötelezettség megszűnése után folyósított ellátás esetére nem igaz. A családi pótlékot - függetlenül attól, hogy azt a hónap mely szakaszában igényelték, és mikortól keletkezik a jogosultság - teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani. Ebből következően arra a hónapra is, amelyben az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnik, még az ellátást folyósítani kell. Mivel a gyermek középfokú tanulmányokat fejezett be, ezért valószínűleg 18 éves vagy azon túl van kicsivel, ezért megemlítjük, hogy amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött személynek három hónapon keresztül rendszeres jövedelme van, a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.Ebből a szempontból jövedelemnek az az Szja-tv.-ben adóköteles jövedelemként meghatározott - belföldről vagy külföldről származó - vagyoni érték, bevétel számít, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét. Rendszeres jövedelem pedig a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem. Az ellátásra jogosultnak ebben az esetben is bejelentési kötelezettsége van, mely elmulasztása esetén annak pénzügyi következményeit viselnie kell.Ezt azért lényeges, mert előfordulhat, hogy a gyermek továbbtanul, és ezáltal jogot ad további iskoláztatási támogatás igénybevételére. Amennyiben esetleg további középiskolai tanulmányokat folytat majd, akkor figyelembe kell venni a következő szabályozást is. Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új tanítási évre tanulói jogviszonyt létesít, akkor utána arra az időre, amely alatt nem állt tanulói jogviszonyban, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag iskoláztatási támogatást kell megállapítani. Ez kizárólag arra az esetre vonatkozik, ha a gyermek középfokú tanulmányokat folytat majd szeptembertől.Egyetemi képzés esetében más támpont az irányadó, de ez csak akkor játszik szerepet, ha az igénylő másik gyermeke után még a családi pótlék bármely fajtájában részesül. Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új képzési időszakra hallgatói jogviszonyt létesít, akkor a tanulói jogviszony megszűnése és a hallgatói jogviszony keletkezése közötti időre, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag a családi pótlék összegének számítása szempontjából figyelembe kell venni.Az Oktatási Hivatallal való együttműködés keretében a hivatal elektronikus formában átadja a Magyar Államkincstár részére a 2021. május-júniusban érettségiző tanulók adatait. Ezt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6867
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Saját jogú családi pótlék

Kérdés: Milyen módon tudja megigényelni saját jogon a családi pótlékot a gyermek, ha elköltözött otthonról, és nem tartja a kapcsolatot a szüleivel? Mennyi ideig jár ebben az esetben az ellátás?
Részlet a válaszból: […]havonta. Az egészségromlást orvosi szakvéleménynek vagy szakhatósági állásfoglalásnak kell alátámasztania, mely kiadását általában személyes orvosi vizsgálat előzi meg.További személyek is jogosultak lehetnek családi pótlékra. Ilyen esetekben az ellátás kizárólag annak a tanévnek a végéig jár, amelynek tartalma alatt az igénylő betölti a 20. életévét, illetőleg addig, míg a gyermek vagy fiatal felnőtt középfokú tanintézményben folytat tanulmányokat. Ebből következik, hogy a megállapításhoz és folyósításhoz szükség van középiskolai, szakiskolai, tehát közoktatási intézményben folytatott tanulmányokra. Ellátást kaphat továbbá saját jogán az a személy, akinek mindkét szülője vagy a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élő, tehát egyedülálló szülője elhunyt. Saját jogán kaphatja az említett családtámogatási ellátást az is, aki kikerült a nevelésbe vétel alól, illetőleg akinek gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg. A felsoroltakon kívül már csupán egy lehetséges ok van, mely alapján az ellátás saját jogon járhat. Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a köznevelési intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy, aki részére az iskoláztatási támogatást - a gyámhatóságnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint - a nagykorúságát megelőzően is folyósították. Amennyiben ez a körülmény a nagykorúvá válást követően, de a tankötelezettség megszűnésének időpontját megelőzően következik be, a nagykorúvá válásának időpontjától jogosult saját jogon az iskoláztatási támogatásra a kérelmező. Családi pótlékra jogosult saját jogán az a nagykorú, tehát tizennyolcadik életévét betöltött személy is, aki közoktatási intézményben folytat tanulmányokat, és vér szerinti, örökbe fogadó szülőjével nem él egy háztartásban, annak a tanévnek a végéig, amely tartalma alatt betölti a huszadik életévét. Nagy valószínűséggel ez az az élethelyzet, mely leginkább jellemző lehet a kérdés feltevője[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6719

3. találat: Családi pótlék nevelt gyermek szökése esetén

Kérdés: Jogosult családi pótlékra a nevelőszülő abban az esetben, ha a nevelt fia megszökött, de az iratok alapján még a nevelőszülőnél kellene lennie?
Részlet a válaszból: […]élni, ha a gyermek engedély nélkül hagyta el a kijelölt gondozási helyét, továbbá az időtartamnak is egybefüggőnek kell lennie. Abban akár egy nap megszakítás is az időtartam számolásának újraindulását vonja maga után. Ha az írásbeli bejelentésből nem derül ki, hogy a gyermek mikortól nincs a nevelőszülő háztartásában vagy a gyermekotthonban, akkor a folyósítás felfüggesztésének elrendelését megelőzően ezt mindenképpen kivizsgálja a megállapító szervezet. Amennyiben megállapítható, hogy a három hónapos egybefüggő időtartam még nem valósult meg, akkor a felfüggesztés nem alkalmazható, így a családi pótlék folyósítása továbbra is megtörténik. A bejelentést tehát akkor kell megejteni, ha az engedély nélküli távollét három egybefüggő hónapja fennáll. Amennyiben a távollét kezdetének pontos időpontját, és ebből kifolyólag tartamát sem lehet meghatározni, akkor a következő havi ellátás folyósítását kell felfüggeszteni, erről a döntést hozó szerv végzéssel intézkedik. Ha a bejelentésből egyértelműen megállapítható, hogy a felfüggesztés jogszabályi feltételei fennállnak, akkor további tényállás tisztázására nincs szükség. A végzés tartalmazza, hogy a felfüggesztés megszüntetésére és a családi pótlék ismételten történő folyósítására - ideértve a felfüggesztés idejére járó ellátás kifizetését is - az ellátásra jogosult bejelentése alapján kerülhet sor. A felfüggesztés - értelemszerűen - a már kifizetett ellátást nem érintheti, továbbá a felfüggesztés időtartamát végső határidő nélkül állapítja meg a kormányhivatal. A folyósítás felfüggesztése nem azonos az ellátás szüneteltetésével, és nem szünteti meg a jogosultságot sem, feltéve, hogy egyéb jogosultságot kizáró körülmény nem következik be. Mivel a jogosultság nem szűnik meg, ezért, amennyiben saját gyermeke is van a nevelőszülőnek, az ő jogán megállapított családi pótlék összegénél a szökésben lévő nevelt gyermek beszámítása továbbra is lehetséges. A felfüggesztés megszüntetése, azaz a családi pótlék folyósításának beindítása és a felfüggesztés időtartamára járó családi pótlék visszamenőleges kifizetése a családi pótlékra jogosult írásbeli bejelentése alapján valósulhat meg.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6667
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Családi pótlék és gyermeknevelési támogatás

Kérdés: Hány éves korig jár a családi pótlék és a gyermeknevelési támogatás abban az esetben, ha a gyermek nappali tagozatos iskolába jár?
Részlet a válaszból: […]huszadik - a Fogy-tv. alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti. Iskoláztatási támogatás tehát a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a huszadik - a Fogy-tv. alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében a huszonharmadik - életévét betölti. Alapesetben tehát meg kell vizsgálni, hogy a gyermek melyik tanévben tölti be a 20. életévét, és ennek a tanévnek az utolsó napjáig folyósítható utána az ellátás, feltéve, hogy addig a napig tanulói jogviszonnyal rendelkezik, és ezt az iskola által kiállított, előírt nyomtatványon igazolni tudja, vagy az adatbázisban így szerepel. Sajátos nevelési igényű tanulók ezt követően, egészen a 23. életévük betöltését magában foglaló tanév végéig ellátottak lehetnek. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. Továbbá az, aki a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. A korábbi, általánosnak mondható 23. életévig folyósítható családi pótlékot, azon belül is az iskoláztatási támogatást tehát leredukálták a 20. életévig. A jogszabály alkotói úgy gondolták, hogy ez az a limit, melyet követően a gyermekek már kevéssé járnak középiskolába. Elhangzott egy érdekes szó: tanév. A tanév fogalmát a Köznev-tv. taglalja. A tanév az iskolában, kollégiumban szeptember 1-jétől a következő év augusz-tus 31-éig tartó időszak. A tanév végéig akkor jár az ellátás, ha addig iskolai igazolással, vagy más formában alátámasztották a tanulmányok fennállását. Amennyiben iskolai igazolást a szülő csak június 30-áig szólóan nyújt be, az ellátást sem lehet tovább folyósítani. A közoktatási intézményben tanulmányokat folytatók tanulói jogviszonyának létesítéséről, fennállásáról és megszűnésének várható időpontjáról a név és a tajszám közlésével az oktatási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6594

5. találat: Családi pótlék nagykorú gyermek után

Kérdés: Van valamilyen lehetősége a 18. életévét betöltött gyermeknek, hogy saját jogán igényelje a családi pótlékot abban az esetben, ha szüleivel nagyon megromlott a viszonya, ezért elköltözött otthonról, de az ellátást még mindig a szülők kapják?
Részlet a válaszból: […]vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll. Ezen feltételek fennállását első fokon a kormányhivatal rehabilitációs szakértői szerve, másodfokon a másodfokú orvosszakértői bizottság vizsgálja és igazolja, amelyről szakvéleményt ad ki.A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását - a külön jogszabályban előírtak szerint - igazolták.Saját jogon igényelhet iskoláztatási támogatásta) nagykorú, középiskolai tanulmányokat folytató személy, akinek mindkét szülője elhunyt;b) nagykorú, középiskolai tanulmányokat folytató személy, akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élő szülője elhunyt;c) nagykorú, középiskolai tanulmányokat folytató személy, aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből;d) nagykorú, középiskolai tanulmányokat folytató személy, akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg;e) középiskolai tanulmányokat folytató személy, akinek a gyámhatóság - nagykorúságát megelőzően - engedélyezte a szülői ház elhagyását;f) nagykorú, középiskolai tanulmányokat folytató személy, aki a szülővel nem él egy háztartásban.Az iskoláztatási támogatás a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettség megszűnését követően köznevelési intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. életévét betölti.Köznevelési intézmény: óvoda, általános iskola, gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola, szakiskola, készségfejlesztő iskola, alapfokú művészeti iskola, kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, kollégium, pedagógiai szakszolgálati intézmény, pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény.A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti.A Köznev-tv. szerint sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd.A nagykorú, középiskolai tanulmányokat folytató gyermek tehát jogosan kérheti saját jogon a családi pótlékot, amennyiben a huszadik - sajátos nevelési igényű gyermek esetén a huszonharmadik - életévét még nem töltötte be.Ha a középiskolai tanulmányait folytató személy a tankötelezettsége megszűnését követően nem él egy háztartásban az iskoláztatási támogatás igénylésére egyébként jogosult személlyel, saját jogán megkaphatja az ellátást.Az ellátás iránti kérelméhez csatolnia kell a szülője- lakcímigazolványának másolatát,- arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a kérelmező életvitelszerűen nem él a háztartásában.A nagykorú gyermek a szülővel akkor nem él egy háztartásban, ha a lakcímük különböző. Lakcím az a bejelentett lakó- vagy tartózkodási hely,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6553

6. találat: Szerb állampolgárságú szülő családi pótléka

Kérdés: Jogosult lehet családi pótlékra a szerb állampolgárságú édesanya abban az esetben, ha négy gyermekével már több éve Magyarországon él? A gyermekek után korábban az anya házastársa kapta az ellátást, de ő elköltözött a családtól. A gyermekek közül a legkisebb közös gyermek, aki magyar állampolgár.
Részlet a válaszból: […]Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia. A szerb állampolgárok ilyen szempontból úgynevezett harmadik ország állam-polgárságával rendelkeznek, így e pont alapján sem jogosult az édesanya ellátásra. Jogosult lehet ellátásra még a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy. A kérdező nem lehet hontalan, mivel elmondása szerint szerb állampolgár, valószínűleg menekült sem lehet, mivel Szerbiában jelenleg nincs olyan háborús vagy egyéb katasztrófa-hely-zet, mely alapján a magyar hatóságok ilyen státuszt engedélyeznének részére. Viszont azt a lehetőséget, hogy olvasónk bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, nem vethetjük el. Ebben az esetben a következő iratokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy a kérelmét elbíráló hatóságok megállapíthassák részére a családi pótlékot: személyi igazolvány, személyi azonosító okmány, lakcímkártya (hiszen természetesen magyarországi bejelentett lakóhellyel kell rendelkeznie), továbbá ideiglenes vagy nemzeti letelepedési engedély. Amennyiben ezek birtokában, valamint a szabályszerűen kitöltött kérelemmel felszerelkezve meglátogatja a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal családtámogatási szervét, kérelmét pozitívan fogják elbírálni. Egy további lehetőség is nyitva áll a kérelmező előtt. A 2007. évi I. tv. szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és az Nyt. szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, szintén jogosult lehet a korábban említett gyermekek után járó ellátásokra. A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási joga az EGT-állampolgár vagy a magyar állampolgár halála esetén családtagként fennmarad, amennyiben keresőtevékenységet folytat, elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére. A jogszabály ezenfelül még megköveteli, hogy külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult legyen az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodjon, vagy olyan személy családtagjaként gyakorolja tovább a tartózkodási jogát, aki ezeket a feltételeket teljesíti. Igaz, e feltételek közül jelen esetben az elhalálozás biztosan nem áll fenn, a többiről pedig nem tudjuk, hogy fennállnak-e. A harmadik ország állampolgárságával rendelkező házastárs tartózkodási joga[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6453

7. találat: Családi pótlék külföldi tartózkodás esetén

Kérdés: Valóban visszavonhatják a családi pótlékot attól az édesanyától, aki családjával együtt egy éve külföldre költözött, de kiskorú gyermekei után a mai napig kapja a családi pótlékot?
Részlet a válaszból: […]részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez. Ezenfelül szüneteltetni kell az ellátást abban az esetben is, ha a tartós külszolgálatot vagy tartós külföldi szolgálatot teljesítő személy vagy vele együtt élő házastársa, élettársa részére a Cst. alapján ellátásra jogosító gyermek után jogszabály alapján a tartós külszolgálatra vagy tartós külföldi szolgálatra tekintettel bármilyen jogcímen ellátást, díjat vagy támogatást folyósítanak. Az ellátás tehát szünetel abban az esetben, ha az ügyfél 3 hónapnál hosszabb időtartamban az EGT-n kívülre utazik, vagy külszolgálatot teljesít, és e jogcímen valamilyen ellátásban részesül. Tegyük hozzá, hogy erről automatikusan a családi pótlékot folyósító szerv nem értesül, így a szüneteltetést abban az esetben tudja megkezdeni, ha ez valamely oknál fogva tudomására jut. Ha ez jóval később derül ki, abban az esetben jogalap nélküli kifizetés esete áll fenn. Más a helyzet abban az esetben, ha a külföldi tartózkodás az Európai Unión belül valósul meg. Itt annak van jelentősége, hogy a lakhely és a munkavégzés alapján melyik ország lesz a teherviselő fél, vagyis kinek a kötelessége folyósítani a családi ellátásokat. Ilyenkor a másik ország esetlegesen az ellátás különbözetének kifizetésére kötelezett, ha az ellátás mértéke abban az országban magasabb. Magyarország - kevés kivételtől eltekintve - különbözetet az ellátások mértékének alakulása miatt nem fizet. A felsorolt két élethelyzet között annyiban azonban különbség nem mutatkozik, hogy a Cst. és a Cst. R. jelzi az ellátásban részesülő bejelentési kötelezettségét. Az ellátásra jogosult az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti. Írásban kell bejelenteni tehát a családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét, továbbá az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve abban az államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján, a szabad[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6386

8. találat: Művészeti iskolába járó gyermek

Kérdés: Miért nem folyósítanak családi pótlékot az után a gyermek után, aki művészeti iskolába jár?
Részlet a válaszból: […]Magyarország területén. Ezek egy bizonyos része alapfokú művészeti iskola. Amennyiben a gyermek ezen iskolák egyikében folytat tanulmányokat, akkor nagy valószínűséggel megállapítható és folyósítható utána családi pótlék. Mint említettük, a családi pótlék, ezen belül az iskoláztatási támogatás, a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre, fiatal személyre tekintettel, annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a huszadik életévét betölti. Arra a hónapra, amelyben a családi pótlékra való jogosultság megszűnik, még az ellátást folyósítani kell. A Köznev-tv. szerint a köznevelési rendszer intézményei a következők: óvoda, általános iskola, gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola, szakiskola, készségfejlesztő iskola, alapfokú művészeti iskola, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, pedagógiai szakszolgálati intézmény, pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény. A közoktatási, köznevelési intézményben fennálló tanulói jogviszony alapul szolgál a családi pótlék megállapítására azon tanév végéig, amelyben a tanuló a 20. életévét betölti. A leírtak alapján megállapítható, hogy a gyermek a közoktatási, köznevelési intézményben nem fejezte be a tanulmányait azzal, hogy esetlegesen más tanintézményben, példának okáért gimnáziumban vagy egyéb középfokú képesítést nyújtó iskolában érettségi vizsgát tett, tekintettel arra, hogy jogviszonya az alapfokú művészeti iskolában folyamatosan fennáll. A már korábban idézett jogszabály, mely a köznevelésről szól, felsorolja a köznevelési rendszer intézményeit, amelynek egyike az alapfokú művészeti iskola. Minderre tekintettel megállapítható, hogy amennyiben a gyermek alapfokú művészeti iskola tanulója, az itt fennálló jogviszonya alapul szolgál a családi pótlékra való jogosultságra, tekintve hogy az a jogszabály értelmében köznevelési intézménynek minősül. Más a helyzet abban az esetben, ha a gyermek esetlegesen felsőfokú, főiskolai vagy egyetemi tanulmányokat is folytatna. A Cst. alapján ugyanis a tanulói jogviszony és a hallgatói jogviszony egyidejű fennállása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6275

9. találat: Nyári szünidőre járó családi pótlék

Kérdés: Valóban igaz, hogy azok részére, akik felsőoktatási intézményben tanulnak, a nyári szün-időre jár családi pótlék? Hogyan kell igényelni az ellátást ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]alapján a tanulói jogviszony megszűnése és a hallgatói jogviszony keletkezése közötti időre, legfeljebb azonban két hónap időtartamra - ez a július és az augusztus hónapokat jelenti - utólag a gyermeket a családi pótlék összegének számítása szempontjából figyelembe kell venni. Ha egy családban 3 gyermeket nevelnek, akik 14, 17 és 19 évesek, mindhárman középfokú tanintézetben tanulnak, és a 19 éves gyermek 2019 júniusában befejezi középiskolai tanulmányait, majd 2019 szeptemberében főiskolára iratkozik be, a folyósítás a következőképpen alakul: 2019. június: 48 000 forint, 2019. július, augusztus: 26?600 forint/hó, 2019. szeptember: 37?400 forint (32?000 + 5400 forint visszamenőlegesen járó ellátás).A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából - a korábban leírt eseten felül - azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket is figyelembe kell venni természetesen, aki az igénylő háztartásában él, és akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, vagy aki a családi pótlékra saját jogán jogosult. Beszámítandó az a gyermek is, aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn. A családi pótlékra vonatkozó igényt jelenleg a lakcím szerint illetékességgel rendelkező járási hivatalok bírálják el, majd kedvező döntés esetében a folyósítást is engedélyezik, melyet a Magyar Államkincstár végez el. Az igénybejelentést tehát mindenképpen feléjük kell megtenni, abban az esetben is, ha a kérelmező gyermekét a családi pótlék összegébe beszámítani szándékozik. A kérelem benyújtása lehetséges írásban, postai úton, továbbá személyesen az ügyfélszolgálatokon keresztül, valamint elektronikus úton az ügyfélkapu igénybevételével. Személyes kérelem leadása nem kizárólag a családtámogatás ügyfélszolgálatainál elképzelhető, hanem a kormányablakoknál, a járási hivataloknál, és az egyre népszerűbb ügysegédek segítségével is. Az adott esetben az igénylésre szolgáló nyomtatvány elnevezése: "Kérelem családi pótlék megállapítására". Ugyan a jogszabály ezt nem írja elő, csak a közölt adatok milyenségét, de ennek a nyomtatványnak a kitöltése mind a kérelmező, mind az ügyintéző dolgát megkönnyíti, az ügyintézést gyorsabbá teszi, megelőzi az esetleges[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6131
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Esti tagozatos gimnazista vállalkozó

Kérdés: Jár továbbra is a családi pótlék egy szakgimnáziumi tanuló után, ha januártól esti tagozaton folytatja a tanulmányait? Milyen közterheket kell megfizetni utána abban az esetben, ha egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, de vállalkozói kivétet nem számol el?
Részlet a válaszból: […]tanulmányokról van ugyan szó, de esti tagozaton, ami nem felel meg az előzőekben leírt feltételnek, így a kérdésben említett tanuló vállalkozóként havi minimális adó és járulék fizetésére kötelezett.Ami a családi pótlékot illeti, a Cst. 8. §-ának (1) bekezdése értelmében iskoláztatási támogatásra jogosult a szülő a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik - a Fogy-tv. alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti. Főszabály szerint tehát a diák után 20 éves koráig az esti tagozaton folytatott tanulmányai ellenére jár a családi pótlék.Ennek nem akadálya a keresőtevékenysége sem, noha a Cst. 14. §-a értelmében amennyiben a tizen-nyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme van, úgy a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék folyósítását[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5970
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 32 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést