tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

13 találat a megadott családtámogatási ellátások tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Családtámogatási ellátás külföldön született gyermek után

Kérdés: Valóban jogosult lehet magyar családtámogatási ellátásra a 2019. május 3-án született gyermekére tekintettel az a család, amely már közel egy éve Németországba költözött, mert az édesapa ott dolgozik?
Részlet a válaszból: […]Stuttgartban. Szlovákiában élő gyermek részére magyarigazolvány beszerzése szükséges. Az anyasági támogatást a magyar származású gyermekére tekintettel a támogatásra jogosult vér szerinti anya állampolgárságától függetlenül igényelheti. Apai igénylésre nincs lehetőség. A kérelmet akkor is az anya nyújthatja be, ha a gyermek az apa jogán szerez magyar állampolgárságot. A kérelmet a gyermek születését követő hat hónapon belül lehet benyújtani, késedelmes benyújtás esetén igazolási kérelemnek van helye. Az igazolási kérelem benyújtásának határideje a születés utáni hat hónapot követő 45 nap. Ez a határidő az igénylés szempontjából jogvesztő, ezt követően benyújtott kérelmek mérlegelés nélkül elutasításra kerülnek. Az ellátás igénylésére többféle módon is sor kerülhet. Személyesen a konzuli feladatot ellátó hivatásos magyar külképviseleteken, Magyarországon az integrált ügyfélszolgálatoknál, magyar nevükön kormányablakoknál. Postai úton, illetőleg elektronikusan, úgynevezett e-ügyfélponton keresztül, ügyfélkapus regisztrációt követően. Az igényt a "Kérelem anyasági támogatás megállapítására külföldön született magyar állampolgárságú/nem magyar állampolgárságú »Magyar igazolvánnyal« rendelkező gyermek esetén" elnevezésű formanyomtatványon kell benyújtani. Magyar állampolgárságú gyermek esetén a kérelemhez csatolható a gyermek magyar anyakönyvi kivonatának másolata, amennyiben a gyermek külföldön történt születésének hazai anyakönyvezése már megtörtént.Akkor is benyújtható az anyasági támogatás iránti kérelem, ha a magyar állampolgárságú gyermeknek külföldön történt születését Magyarországon még nem anyakönyveztették. Ebben az esetben az anyasági támogatás iránti kérelem beadásával - külön kérelemre - megindulhat a hazai anyakönyvezési eljárás. Szlovákiában élő, nem magyar állampolgárságú, magyarigazolvánnyal rendelkező gyermek esetén a kérelemhez csatolni kell a gyermek magyarigazolványának másolatát és a gyermek szlovák anyakönyvi kivonatának másolatát. Az anyasági támogatással kapcsolatos eljárásban a Magyar Államkincstár Központja jár el, és határozatban dönt a kérelemről. Magyar állampolgárságú gyermek esetén az anyasági támogatás elbírálására a gyermek magyarországi anyakönyvezését követően kerül sor, miután az elbíráló szerv a születési anyakönyvi kivonatot kézhez vette. A?határozatban megállapított anyasági támogatást a Magyar Államkincstár folyósítja a megállapító döntés meghozatalát követő 8 napon belül. A folyósító szerv a támogatást a kérelemben megadott magyar vagy külföldi bankszámlaszámra utalja. Bizonyos kivételes esetekben a folyósítás postai kézbesítés útján történik, a kérelemben feltüntetett folyósítási címre. A?cím természetesen kizárólag a kérelmező életvitelszerű tartózkodási helye lehet, így magyar címre az ellátás utalása nem lehetséges. A Magyar Államkincstár a támogatást forintban utalja, az átváltás és kifizetés a célországban érvényes szabályok szerint történik. Az anyasági támogatás egyszeri ellátás, melynek gyermekenkénti összege - csakúgy, mint hazai kifizetés esetében - 64 125 forint, ikergyermekek esetén 85 500 forint.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6079

2. találat: Örökbe fogadott gyermekek után járó családtámogatási ellátások

Kérdés: Milyen családi ellátásokra szerezhetnek jogosultságot az örökbe fogadó szülők két gyermekük után, akik közül az egyik gyermek 2018. december 12-én lesz 3 éves, a másik pedig 2019. január 15-én fogja betölteni a 2. életévét? A gyermekek 2018. szeptember 12. és 2018. október 12. között "próba" kihelyezésen voltak a szülőknél, 2018. november 12-től pedig az örökbefogadás hivatalossá vált.
Részlet a válaszból: […]igazolja, valamint a nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték. Ezekben az esetekben egy további feltételként a gyermekeket a saját háztartásában kell nevelnie. A szokásos okmányokon felül (személyi igazolvány, tajkártya, lakcímkártya, születési anyakönyvi kivonat) szükséges benyújtani a felügyeleti jogról, majd az örökbefogadásról szóló határozatot is. Az ellátás összege a két gyermek után havonta 26 600 forint lesz.A gyermekgondozást segítő ellátás a másik fajta ellátás, melyre jogosultak lehetnek a szülők. Az alább leírtak csak abban az esetben állják meg a helyüket, ha a gyermekek után - leginkább a fiatalabb gyermek jogán - nem jogosult a szülő gyermekgondozási díjra. A GYES Extra szabályozása alapján ugyanis, ha ugyanazon igénylő kéri, mindkét gyermek után jogosult lehet nevezett ellátásra. Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő, valamint a gyám a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. Szülő alatt ebben az esetben is - csakúgy, mint a családi pótlék esetében - a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülőt, a szülővel együtt élő házastársat, továbbá azt a személyt, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van. Az örökbefogadás esetén további kedvezményt is biztosít a Cst. A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónap időtartamig gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult az örökbe fogadó szülő - a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével -, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezéskor a 3. évet már betöltötte, azonban a 10. életévét még nem töltötte be. Amennyiben a gyermek a 3. évet az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő hat hónapon belül tölti be, akkor az örökbe fogadó szülő gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultsága a gyermek 3. életévének betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számított hat hónap elteltéig meghosszabbodik. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy - ha az egyéb feltételek fennállnak - a szülők a nagyobbik gyermek után nem 2018. december 12-ig, hanem 2019. március 12-ig lehetnek jogosultak a GYES-re. Ebben az esetben azonban kitétel, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy keresőtevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat. A gyermekgondozást segítő ellátás összege 28 500 forint gyermekenként és havonta, mely nyugdíjjárulék-köteles jövedelem.Sajnos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5913

3. találat: Jogorvoslati lehetőségek családtámogatási ellátások esetén

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az édesanyának, aki 2014. december 16-án és 2015. szeptember 29-én beadott családipótlék-igénylésére több mint egy év eltelte után sem kapott semmilyen választ? A férje görög állampolgár, ezért az igénylést áthelyezték a nemzetközi osztályra.
Részlet a válaszból: […]irányuló jogviszonnyal, biztosítási jogviszonnyal rendelkezik valamelyik szülő. Másodsorban a nyugdíjfolyósítás helye szerinti tagállam joga alkalmazandó. Harmadsorban a lakóhely szerinti tagállam joga a mérvadó. Ha két tagállamban van biztosítási jogviszony, vagy két tagállamban történik nyugdíjfolyósítás, akkor a gyermek életvitelszerű tartózkodási helye határozza meg, hogy melyik ország jogszabálya alapján kell folyósítani a családi ellátást. Az alkalmazandó jog vizsgálata során, amennyiben azt állapítja meg az illetékességgel rendelkező osztály, hogy a magyar jog az alkalmazandó, a megyei kormányhivataloktól vagy az ügyféltől érkezett kérelmet a Cst. rendelkezései szerint kell elbírálni, illetve továbbfolyósítani az ellátást a családtámogatási ellátásokra vonatkozó általános szabályok szerint. Ezek az esetek lennének a legegyszerűbbek, de általában itt kezdődik az, amit az ügyfél úgy él meg, mint időhúzás. A magyar folyósító szerv csak abban az esetben kezdheti el a folyósítást, ha a másik európai uniós ország illetékes szervétől beszerezte azokat az adatokat, melyek alapján az ottani folyósítás összegére vagy a folyósítás elmaradásának tényére fény derül. A két ellátás összege ugyanis nem haladhatja meg a Magyarországon kifizethető, gyermekek után járó ellátást. Ezen esetekben két nagyon kellemetlen ténnyel kell számolni. Egyrészt az európai uniós országok családi támogatásai még köszönőviszonyban sincsenek egymással, ezért a különböző ellátási formákat valamely síkon "közös nevező" alá kell hozni. Másrészt a magyar hatóság ki van téve annak, hogy az intézkedést nem tudja meghozni, míg külföldről nem kap adatot. Rendelkezik ugyan sürgetési jogosultsággal, de ezenfelül további szankcióra nincs joga. Amennyiben a görög, olasz, portugál, spanyol illetékes hivatal fél vagy egy teljes évet "ül" az ügyön, akkor a magyar hatóság jelen állás szerint nem tehet semmit, és ezen országokban ez egyáltalán nem kirívó példa. Az általános ügyintézési határidőktől eltérően nemzetközi ügyekben ugyan a kérelem benyújtásától számított 3 hónapon belül határozattal kell dönteni róla, de a fenti okok miatt ez a határidő sok esetben nem tartható. Amennyiben az alkalmazandó jog vizsgálata során az kerül megállapításra, hogy nem a magyar jog az alkalmazandó, az ügyet hivatalból átteszik a másik tagállam illetékes intézményéhez továbbfolyósítás céljából. Az ügy áttételéről végzés formájában tájékoztatják az ügyfelet. Az ügy áttételével egy időben a magyar[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4979
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Családtámogatási ellátások igénylése külföldről

Kérdés: Igényelheti a Németországban dolgozó férj a gyermekek után járó ellátást külföldről annak ellenére, hogy a gyermekek Magyarországon élnek a feleséggel?
Részlet a válaszból: […]gyermekük után, mivel újszülött után nyújtották be kérelmüket, és első gyermekről van szó. Másrészt, vannak azok az ügyek, amikor a szülők már részesülnek gyermekük után családi ellátásban, és az egyik szülő időközben biztosítási jogviszonyt létesített valamely külföldi tagállamban. Erről a folyósító szerv vagy az ügyfél írásos bejelentése, vagy - például gyermekszületés esetén - új kérelem benyújtása alapján szerezhet tudomást. A kérelem továbbá beérkezhet az illetékességgel rendelkező hivatalhoz, mely a családtámogatási ellátások esetében, vagy a Budapest Főváros, vagy a Győr-Sopron-Moson Megyei Kormányhivatal Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya. Valamennyi esetben lényeges, hogy a megyei kormányhivatalok családtámogatási osztályai nem illetékesek eljárni az ügyekben abban az esetben, ha azokról bebizonyosodik, hogy európai uniós szállal is rendelkeznek. Amennyiben a megyei szervek vagy a kifizetőhely megállapítja illetékessége hiányát, és az ügyet átteszi a Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya részére, az ügyfél egyidejű értesítése mellett mindaddig folyósítja tovább a családi ellátást, ameddig az illetékes osztály hivatalos úton nem kéri át az ügyet magához, és kéri a folyósítás leállítását. Erre azért van szükség, mert a koordinációs rendelet értelmében a család huzamosabb ideig ellátatlan nem lehet. Az eljárás során közös továbbá az, hogy valamely irat beérkezésével veszi kezdetét. Az irat érkezhet az ügyféltől igénybejelentésként, vagy egyéb kérelemként, belföldi más hatóságtól, megyei kormányhivataltól, kifizetőhelytől, kormányablaktól, vagy akár külföldi hatóságtól. Az utóbbi esetben ez lehet az E 401, E 411, E 001 vagy SED formanyomtatvány. A leglényegesebb és elsődleges teendő az alkalmazandó jog meghatározása. Azt, hogy az érintett személyre melyik ország jogszabályai vonatkoznak, a közösségi rendeletek határozzák meg, és nem az érintett döntheti el. A koordinációs rendelet értelmében elsődlegesen annak az országnak a nemzeti jogszabálya alkalmazandó, ahol munkavégzésre irányuló jogviszonnyal (biztosítási jogviszonnyal) rendelkezik valamelyik szülő. Másodsorban a nyugdíjfolyósítás helye szerinti tagállam joga alkalmazandó. Harmadsorban a lakóhely szerinti tagállam joga alkalmazandó. Ha két tagállamban van biztosítási jogviszony, vagy két tagállamban történik nyugdíjfolyósítás, akkor a gyermek életvitelszerű tartózkodási helye határozza meg, hogy melyik ország jogszabálya alapján kell folyósítani a családi ellátást. Az alkalmazandó jog vizsgálata során, amennyiben azt állapítják meg, hogy a magyar jog az alkalmazandó, a beérkezett kérelem alapján a családtámogatási jog szabályai szerint elbírálják a kérelmet, illetve tovább folyósítják az ellátást. Amennyiben az alkalmazandó jog vizsgálata során az kerül megállapításra, hogy nem a magyar jog az alkalmazandó, az ügyet hivatalból átteszik az illetékességgel rendelkező másik tagállam illetékes intézményéhez továbbfolyósítás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4904
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Családtámogatási ellátások külföldi kiküldetés esetén

Kérdés: Helyesen tájékoztatta a munkáltató a munkavállalót, mely szerint nem jár családi adókedvezmény, családi pótlék, anyasági támogatás, GYES, illetve babakötvény a külföldön született gyermek után annak a házaspárnak, amely többéves kiküldetését tölti egy Európai Unión kívüli országban? A kiküldetés ideje alatt továbbra is Magyarországon kapják a jövedelmüket, itt adóznak, fizetik a járulékokat, és az állandó lakcímük is itt van. A gyermeket honosították Magyarországon, rendelkezik magyar anyakönyvi kivonattal, lakcímkártyával, taj-számmal és adóazonosítóval is. Az édesanya igénybe vette a TGYÁS-t, és jelenleg GYED-en van.
Részlet a válaszból: […]jogosult gyermek (személy);d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemélya c)-d) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy - a döntésük szerinti - minősül jogosultnak.A családi adókedvezményre való jogosultság tehát elsősorban a családi pótlékra való jogosultsághoz kötődik.Nézzük meg, mi a helyzet a babakötvény néven ismertté vált juttatással, az életkezdési támogatással, amelyre a magyar gyermekek 2006 óta jogosultak. A juttatás induló összege a csecsemőknél most 42 500 forint (a támogatás 40 000 forintról indult), ez egészülhet ki a szülői befizetés után járó további támogatással, amihez Start számlát kell nyitni. A támogatás összege egyébként nem magas, a szülők által befizetett összeg 10 százaléka, de évente legfeljebb hatezer forint.Start számla megnyitásának feltételea) a Start számla megnyitásának kezdeményezése a számlavezetőnélaa) a 2005. december 31. napja után született gyermekek esetében a szülő vagy a hozzátartozó,ab) a 2006. január 1. napja előtt született gyermek esetében - a Start számla megnyitását követő 30 napon belül - legalább 25 ezer forint befizetésével a szülő vagy a hozzátartozóáltal;b) nyilatkozat megtétele szülő esetén a családi pótlékra való jogosultság fennállásáról, hozzátartozó esetén a gyermekkel fennálló hozzátartozói kapcsolatról, valamint arról, hogy a szülő a gyermek után jogosult a családi pótlékra;c) a 2006. január 1-je előtt született gyermekek esetén a gyermek nevének és adóazonosító jelének közlése;d) a 2005. december 31-ét követően született gyermek esetében a c) pont szerinti adatok, vagy a gyermek természetes személyazonosító adatainak közlése;e) hozzátartozó által nyitott Start számla esetén a szülő természetes személyazonosító adatainak közlése;f) a 6. § (2) bekezdése szerinti esetben felhatalmazás megadása a számlavezető részére a támogatás igénylésére;g) a szülő vagy - a szülő egyetértő nyilatkozatával - 16. életévének betöltését követően a gyermek által nyilatkozatban kötelezettség vállalása arra, hogy a saját és a gyermek személyes adataiban bekövetkező változásokat (ideértve a külföldi letelepedés tényét is) a számlavezetőhöz bejelenti azzal, hogy a hozzátartozó által nyitott számla esetén a szülő vagy - egyetértésével - a 16. életévét betöltött gyermek a nyilatkozatot a számla feletti rendelkezést megelőzően bármikor pótolhatja.A támogatás tehát ebben az esetben is a családipótlék-jogosultságon alapszik.A Cst. 35. §-ának (3) bekezdése értelmében a családtámogatási ellátás, így az anyasági támogatás, a GYES és a családi pótlék is szünetela) a jogosult távolléte alatt, ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra olyan államba távozik, amely nemaa) az Európai Unió tagállama,ab) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam,ac) olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. május 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4727

6. találat: Szlovák állampolgár családtámogatási ellátásai

Kérdés: Igénybe vehet valamilyen ellátást a gyermekei után az a szlovák állampolgár, aki a feleségével és a gyermekeivel már hosszabb ideje Magyarországon él, és rendelkezik itteni lakcímmel is? Amennyiben jogosult bármilyen ellátásra, hogyan tudja azt megigényelni?
Részlet a válaszból: […]mivel elmondása szerint szlovák állampolgár, valószínűleg menekült sem lehet, mivel erről sem tett említést levelében. Viszont azt a lehetőséget, hogy bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, nem vethetjük el. Ebben az esetben a következő iratokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy a kérelmét elbíráló hatóságok megállapíthassák részére a családi pótlékot: személyi igazolvány, személyi azonosító okmány, lakcímkártya (hiszen természetesen magyarországi bejelentett lakóhellyel kell rendelkeznie), továbbá ideiglenes vagy nemzeti letelepedési engedély, esetleg - ha még 2007 előtt érkezett az országba - bevándorlási vagy letelepedési engedély. Ezen okmányok birtokában bátran megigényelheti a családi pótlékot, pozitív elbírálásban fog részesülni. A kérdés feltevője azonban valószínűleg a következőkben taglalt pont alapján lehet jogosult nemcsak a családi pótlékra, de bizonyos további feltételek fennállása esetén akár gyermekgondozási segélyre vagy anyasági támogatásra is. A törvény ugyanis kiterjed a 2007. évi I. tv.-ben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre. Ebben az esetben feltétel még, hogy az ellátás igénylésének időpontjában a szabad mozgás és tartózkodás jogáról szóló jogszabályban meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorolja, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - az Nyt. szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezzen. Ami magyarra lefordítva azt jelenti, hogy igénylő lehet európai uniós állampolgár, vagy az Európai Gazdasági Térséghez tartozó ország állampolgára, aki Magyarországon hosszabb ideig tartózkodik, vagy itt folytat keresőtevékenységet. A hosszabb idő ebben az esetben három hónapot jelent. Az országok pedig, amelyek ebbe a körbe tartoznak, a következők: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Izland, Írország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia. Szlovákia, mivel már több éve tagja az Unió­nak, természetesen része a felsorolásnak. Már csak arra kell választ kapnunk, hogy ezen országokból érkezvén kik azok a személyek, akik Magyarország területén jogosultak szabadon mozogni és három hónapot meghaladóan tartózkodni? Erre a 2007. évi I. tv. ad választ. Az EGT állampolgárának,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. október 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4554

7. találat: Gyermeknevelési támogatás

Kérdés: A gyermek hány éves koráig jár a családi pótlék abban az esetben, ha nappali tagozatos iskolába jár? Mit jelent a tanév fogalma és időbeli terjedelme? Egy korábbi tájékoztatás szerint: "Ha a családi pótlékot a Magyar Államkincstár Igazgatósága folyósítja, csak abban az esetben kell a tanulói jogviszonyt igazolni, ha az Igazgatóság a nyomtatvány megküldésével arra a szülőt vagy a családi pótlékban részesülő személyt felszólítja. Amennyiben nem érkezik felhívás, ez azt jelenti, hogy az Oktatási Hivatal által közölt állományban a gyermek tanulói jogviszonya szerepel, ezért nem szükséges azt külön igazolni."
Részlet a válaszból: […]válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára. Másrészt a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a huszadik - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti. Ez leegyszerűsítése a két ellátás közötti különbségnek, de esetünket tekintve, valamint az érthetőség oltárán feláldozva a tökéletességet elegendő. Most nézzük, hogy az ellátás hány éves koráig jár a gyermeknek, ha nappali tagozatos iskolába jár. Erre a kérdésre az előzőekben leírtakban többé-kevésbé már válaszoltunk, de egy kicsit bővebben is leírjuk a pontos érthetőség kedvéért. Iskoláztatási támogatás - mint emlékszünk, ez a családi pótlék egyik eleme - a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a huszadik - a Fogy-tv. alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti. Alapesetben tehát meg kell vizsgálni, hogy a gyermek melyik tanévben tölti be a 20. életévét, és ennek a tanévnek az utolsó napjáig folyósítható utána az ellátás, feltéve hogy addig a napig tanulói jogviszonnyal rendelkezik, és ezt az iskola által kiállított, előírt nyomtatványon igazolni tudja, vagy az adatbázisban így szerepel. Sajátos nevelési igényű tanulók ezt követően, egészen a 23. életévük betöltését magában foglaló tanév végéig ellátottak lehetnek, de ezt - mivel a kérdés feltevője ezzel összefüggő információt nem adott - nem fejtjük ki alaposabban, csak pár szót írunk róla. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. Továbbá az, aki a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. A korábbi, általánosnak mondható 23. életévig folyósítható családi pótlékot, azon belül is az iskoláztatási támogatást tehát leredukálták a 20. életévig. A jogszabály alkotói úgy gondolták, hogy ez az a limit, melyet követően a gyermekek már nem nagyon járnak középiskolába. A kérdésben és a magyarázatban is elhangzott egy érdekes szó: tanév. A tanév fogalmát a Közokt-tv., annak is a magyarázó rendelkezése foglalja magában a következőképpen: tanév az iskolában, kollégiumban általában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak. Hát ez nem túl bő, de a lényeget tartalmazza. Ennek kapcsán két dologra hívnánk fel a figyelmet. A tanév végéig akkor jár az ellátás, ha addig iskolai igazolással vagy más formában alátámasztották a tanulmányok fennállását. Amennyiben iskolai igazolást a szülő csak június 30-ig szólóan nyújt be, az ellátást sem lehet tovább folyósítani. A másik megjegyzés, hogy a tanév fogalma nem keverendő össze a szorgalmi idő és a tanítási év fogalmával, mely utóbbi kettő viszont egymás szinonimája. A nevelési-oktatási intézményekben a munkát a tanév, ezen belül a szorgalmi idő, tanítási év keretei között kell megszervezni. A 2010/2011. tanévben a szorgalmi idő első tanítási napja példának okáért 2010. szeptember 1., és utolsó tanítási napja 2011. június 15. Ebből is látszik, hogy a tanév hosszabb időszak, mintegy magában foglalja a tanítási évet, vagyis a szorgalmi időszakot. Eljutottunk a levél utolsó részéhez, melyben annak írója az igazolás módjáról[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. szeptember 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3498

8. találat: 20 éves gyermek családi pótléka

Kérdés: Valóban nem jogosult családi pótlékra a szülő az után a gyermek után, aki 2010 márciusában töltötte be a 20. életévét, 2010. júliusig kapta az ellátást, és 2010. szeptembertől érettségi után 2 éves nappali tagozatos szakközépiskolai tanulmányokat kezdett? Az illetékes MÁK 2010 októberében adott tájékoztatása szerint a gyermek után már nem jár az ellátás, ezért nem is fogadták be az igénylést.
Részlet a válaszból: […]ehhez hasonló volt: közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek után a családi pótlék annak a tanévnek a végéig jár, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét. Fentiekben említettük, hogy ez a szabályozás egészen 2010. augusztus 30-ig hatályos volt. Ezt követően azonban a jogszabály szövege így változott: "A közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek után a családi pótlék annak a tanévnek a végéig jár, amelynek időtartama alatt betölti a 20. életévét." Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a kérdést feltevő részére 2010. augusztus 31-ig járt volna az említett ellátás. Az oktatásra vonatkozó szabályozás alapján ugyanis a tanév az adott év szeptember 1-jétől a rá következő év augusztus 31-ig tart. Igénylő gyermeke 2010 márciusában töltötte be 20. életévét, tehát a 2009. szeptember 1-jétől 2010. augusztus 31-ig terjedő tanév tartama alatt. A fent ismertetett szabályozás szerint annak a tanévnek a végéig jár utána vagy részére családi pótlék, melynek tartama alatt a 20. életévét betöltötte. De... és itt jön a még kevésbé jó hír. Igaz ugyan, hogy a jogszabály visszamenőlegesen 2 hónapra lehetővé teszi az ellátás folyósítását, és igénylőnk joggal kérdezhetné, hogy ha ő 2010 októberében benyújtotta igényét, akkor az augusztus havi családi pótlékot miért nem utalják ki részére? Erre is van magyarázat, amit akkor érthetünk meg igazán, ha az idevágó joghely pontos szövegét elolvassuk. Az ellátás a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást a kérelem késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak. Tehát első nekifutásra azt kell megvizsgálni, hogy a kérelem benyújtásakor - tehát 2010 októberében - a folyósítás feltételei fennálltak-e? Amennyiben ezt megvizsgálva nemleges választ kapunk - ahogy jelen esetben így is van -, akkor már a jogszabály lehetőséget sem ad arra, hogy a visszamenőleges utalás eshetőségét górcső alá vegyük. Esetünkben tehát, amennyiben valamely különleges feltétel nem adódik, sajnálatos módon a kérdés feltevője nem jogosult már családi pótlékra, vagyis új elnevezésével iskoláztatási támogatásra. Mint már leírtuk, nem biztos, hogy kizárólag annak a tanévnek a végéig részesülhet valaki, vagy részesülhet valaki után ellátásban, amely tartalma alatt betölti a huszadik életévét. A jogszabályváltozás ugyanis egy új fogalommal ismertet meg mindnyájunkat. Ez pedig a sajátos nevelési igényű tanuló. Iskoláztatási támogatásra jogosult a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre vagy személyre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek vagy a személy a huszadik életévét betölti. Kivételt képez ez alól az a személy, aki az Ftv. alapján fogyatékossági támogatásra ugyan nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló. Ebben az esetben a családi pótlék folyósításának idejét a törvény kitolja egészen annak a tanévnek a végéig, mely tartalma alatt a gyermek a huszonharmadik életévét betöltötte. Kik is a sajátos nevelési igényű tanulók? Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos. Ebbe a kategóriába sorolhatjuk még azokat a tanulókat is, akik pszichés fejlődés zavaraik miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottak, például diszlexia,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3171

9. találat: Családtámogatási ellátások beteg gyermekek után

Kérdés: Valóban megszűnt-e a magasabb összegű családi pótlék a beteg gyermekek után? Van-e valamilyen új lehetősége az ilyen gyermekeket nevelő családoknak?
Részlet a válaszból: […]középiskolába, tehát szakközépbe, gimnáziumba vagy szakképző iskolába járt. Összefoglalva, az a gyermek, aki után a szülő, 18 éves koráig, magasabb összegű családi pótlékban részesült, betegsége folytán 18 éves kora után, amennyiben középfokon tanult, és a szülő háztartásában élt, ugyanolyan összegben kaphatta a családi pótlékot, és nem volt szükség ORSZI-szakvéleményre. A család azonban választhatta azt, hogy a gyermek a maga kezébe vette az irányítást, és saját jogú kérelmet nyújtott be. Ebben az esetben, amennyiben az ORSZI szakvéleménye alapján az össz-szervezeti egészségkárosodása, illetve munkaképesség-csökkenése elérte az 50 vagy 67 százalékot, nem volt szükség tanulói jogviszony igazolására, hanem saját jogán, felső korhatárra tekintet nélkül kaphatta az ellátást. Itt nincs is szükség múlt időre, mert ez utóbbi szabályozás a mai napig életben van. A szabály alkotói azonban belátták, hogy nem bír jogalappal azon személy részére, illetve utána magasabb összegű családi pótlék folyósítása, aki nem rendelkezik semmiféle orvosi igazolással, ezért új szabályozást vezettek be 2010. szeptember 1-jétől. Ennek a lényegét fogjuk pár mondatban ismertetni. Amennyiben a 18. életévét betöltött gyermek után továbbra is a szülei kívánnak részesülni magasabb összegű családi pótlékban, 2010 szeptemberétől csak akkor jár az ellátás magasabb összegben, ha a gyermek tartós betegségének, súlyos fogyatékosságának fennállását, tehát legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodását az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet - ez az ORSZI hivatalos elnevezése - szakhatósági állásfoglalásában igazolja. Ez azt jelenti, hogy vizsgálata után olyan szakvéleményt ad ki, mely az említett százalékot meghaladóan egészségkárosodottnak tekinti a jogot adó személyt. Amennyiben a nagykorú gyermek közoktatási intézményben tanulmányokat folytat, és a Kincstár felszólítására a kérelmező - vagyis a családi pótlékban részesülő személy - 2010. augusztus 31. napjáig a folyósító szervhez benyújtott kérelmében kéri, a Kincstár intézkedik a gyermek ORSZI-vizsgálatának elvégeztetése iránt. Ha a beszerzett szakértői állásfoglalás szerint a gyermeknek legalább az említett 50 százalékos mértékű egészségkárosodása fennáll, a kérelmező továbbra is kaphatja a gyermek után a magasabb összegű iskoláztatási támogatást 23 300 forint/hó, egyedülálló szülőként pedig 25 900 forint/hó összegben. Ez az ellátás a szülőnek természetesen kizárólag a középfokú tanulmányok folytatásának időtartamára jár, ezt követően a szülő nem részesülhet családi pótlékban. Az ellátás különbözetét természetesen visszamenőleg fizeti ki a Kincstár, mivel a szakértői állásfoglalás nem biztos, hogy minden esetben megérkezik a következő folyósítás időpontjára. Amennyiben közoktatási intézményben tanulmányokat folytató, 18 évet betöltött gyermek esetében nem készül ORSZI szakhatósági állásfoglalás, vagy az elkészült állásfoglalás értelmében az egészségkárosodás mértéke nem éri el az 50 százalékot, a gyermek után - középfokú tanulmányai folytatásának idejére, de legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a gyermek a 20. életévét betölti - az alapösszegű iskoláztatási támogatásra jogosult. Más a helyzet akkor, ha a nagykorú személy nem tanul. Amennyiben a gyermek 18. életévét betöltötte, és közoktatási intézményben tanulmányokat nem folytat, de a szakhatóság szerint legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodása fennáll, saját jogon kérheti a nevelési ellátás megállapítását. Ez, mint korábban már írtuk, nem változott, és ebben az esetben az igénylő mindaddig jogosult a magasabb összegű ellátásra, amíg ez az állapota fennáll, tehát akár esetleges haláláig is. Amennyiben ez idáig tartós betegségére, súlyos fogyatékosságára tekintettel saját jogon részesült valaki családi pótlékban, akkor a változások nem számottevőek. A 18. életév betöltését követően - 2010. szeptembertől - középiskolai tanulmányok folytatása esetén tartós betegség, súlyos fogyatékosság fennállására hivatkozással saját jogon iskoláztatási támogatás természetesen nem vehető igénybe. A magasabb összegű iskoláztatási támogatást ebben az esetben a szülő igényelheti a jogot adó után, amennyiben tartós betegségének, súlyos fogyatékosságának fennállását - legalább százalékos mértékű egészségkárosodását - a szakhatósági állásfoglalásában igazolja. A szülő részére történő ellátás megállapításához igénybejelentő nyomtatványt kell kitölteni, és beküldeni a Kincstárhoz. A magasabb összegben megállapított iskoláztatási támogatás havi összege - hasonlóan a fent említetthez - 23 300 forint, egyedülálló szülők esetében 25 900 forint. Más a helyzet akkor, ha a 18. életévét betöltött személy után, aki középiskolai tanulmányokat folytat, a szülője nem igényli az iskoláztatási támogatást, ebben az esetben 2010. szeptembertől saját jogon nevelési ellátás kerül folyósításra részére, amelynek havi összege 20 300 forint. A saját jogú nevelési ellátás feltétele - mint már megjegyeztük - a szakhatósági állásfoglalás szerinti legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodás fennállása. Amennyiben korábban is így történt, a 18. életévét betöltött és közoktatási intézményben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. szeptember 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3104

10. találat: Magyarországon biztosított román állampolgár családtámogatási ellátásai

Kérdés: Kaphat-e családi pótlékot, illetve egyéb családi támogatást egy Magyarországon biztosított román állampolgár?
Részlet a válaszból: […]igényelje a kívánt családtámogatási ellátást, mely családi pótlék, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, vagy anyasági támogatás lehet. A szükséges nyomtatványt a Regionális Igazgatóságok ügyfélszolgálatán, vagy a Kincstár honlapján lehet megtalálni. Az igényt a szükséges okmányok másolatának társaságában személyesen, vagy postai úton lehet benyújtani a Magyar Államkincstár bármely Regionális Igazgatóságára. A szükséges okmányok a következők: természetes személyi adatokat tartalmazó igazolvány, gyermek születési anyakönyvi kivonata, lakcímet tartalmazó igazolvány, és amennyiben rendelkezésre áll, a társadalombiztosítási azonosító jelet tartalmazó hatósági igazolvány (köznapi nevén taj-kártya). A benyújtott igénybejelentő nyomtatványt román állampolgár esetében minden esetben eljuttatják a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya részére, ahol az igény elbírálását elvégzik. Kivételt képez az anyasági támogatás egyszeri kifizetése, mivel erre a lakhely, illetőleg munkahely szerint illetékes regionális igazgatóság rendelkezik jogosultsággal. Meg kell jegyezni, hogy a szükséges benyújtott okmányok fordítását az igazgatóságok nem kérhetik az igénylőtől, amennyiben az az Európai Unió hivatalos nyelvén íródott. Az Európai Unió valamennyi tagországának nyelve az unió hivatalos nyelvének számít. A Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya a befogadott igénybejelentést követően írásban megkeresi a társország - esetünkben Románia - családtámogatásokkal foglalkozó szervezetét, olyan céllal, hogy megállapítást nyerjen, mely ország lesz az elsődleges és a másodlagos joghatósággal rendelkező tagállam. Ennek azért van jelentősége, mert az elsődleges joghatósággal rendelkező állam köteles folyósítani az ellátást, a másodlagos joghatósággal rendelkező állam kötelezettsége adott esetben kizárólag a különbözet kifizetésére terjed ki. Ezt a későbbiekben mélyebben tárgyaljuk. Amennyiben a Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya megállapítja, hogy az igénylő egyedül neveli gyermekeit, illetve házastársa, élettársa a külföldi hatóság igazolása alapján nem áll munkával összefüggő jogviszonyban Romániában, vagy nem részesül ellátásban, a Magyar Köztársaság elsődleges joghatósága egyértelmű. Ebben az esetben a korábban említett európai uniós ügyekkel foglalkozó szervezet a benyújtott okmányok alapján megállapítja és folyósítja az ügyfél részére a megigényelt családtámogatási ellátásokat, természetesen, ha minden szükséges okmány rendelkezésre áll, és az egyéb jogosító feltételek is fennállnak. Más a helyzet akkor, ha az igénylő házastársa Romániában dolgozik, vagy onnan valamilyen formában gyermekek után járó ellátásban részesül. Ezt a román társhatóság a Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának felkérésére köteles igazolni, és ebben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. május 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2581
| 1 - 10 | 11 - 13 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést