20 éves gyermek családi pótléka


Valóban nem jogosult családi pótlékra a szülő az után a gyermek után, aki 2010 márciusában töltötte be a 20. életévét, 2010. júliusig kapta az ellátást, és 2010. szeptembertől érettségi után 2 éves nappali tagozatos szakközépiskolai tanulmányokat kezdett? Az illetékes MÁK 2010 októberében adott tájékoztatása szerint a gyermek után már nem jár az ellátás, ezért nem is fogadták be az igénylést.


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. november 23-án (185. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3171

[…] ehhez hasonló volt: közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek után a családi pótlék annak a tanévnek a végéig jár, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét. Fentiekben említettük, hogy ez a szabályozás egészen 2010. augusztus 30-ig hatályos volt. Ezt követően azonban a jogszabály szövege így változott: "A közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek után a családi pótlék annak a tanévnek a végéig jár, amelynek időtartama alatt betölti a 20. életévét." Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a kérdést feltevő részére 2010. augusztus 31-ig járt volna az említett ellátás. Az oktatásra vonatkozó szabályozás alapján ugyanis a tanév az adott év szeptember 1-jétől a rá következő év augusztus 31-ig tart. Igénylő gyermeke 2010 márciusában töltötte be 20. életévét, tehát a 2009. szeptember 1-jétől 2010. augusztus 31-ig terjedő tanév tartama alatt. A fent ismertetett szabályozás szerint annak a tanévnek a végéig jár utána vagy részére családi pótlék, melynek tartama alatt a 20. életévét betöltötte. De... és itt jön a még kevésbé jó hír. Igaz ugyan, hogy a jogszabály visszamenőlegesen 2 hónapra lehetővé teszi az ellátás folyósítását, és igénylőnk joggal kérdezhetné, hogy ha ő 2010 októberében benyújtotta igényét, akkor az augusztus havi családi pótlékot miért nem utalják ki részére? Erre is van magyarázat, amit akkor érthetünk meg igazán, ha az idevágó joghely pontos szövegét elolvassuk. Az ellátás a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást a kérelem késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak. Tehát első nekifutásra azt kell megvizsgálni, hogy a kérelem benyújtásakor – tehát 2010 októberében – a folyósítás feltételei fennálltak-e? Amennyiben ezt megvizsgálva nemleges választ kapunk – ahogy jelen esetben így is van -, akkor már a jogszabály lehetőséget sem ad arra, hogy a visszamenőleges utalás eshetőségét górcső alá vegyük. Esetünkben tehát, amennyiben valamely különleges feltétel nem adódik, sajnálatos módon a kérdés feltevője nem jogosult már családi pótlékra, vagyis új elnevezésével iskoláztatási támogatásra. Mint már leírtuk, nem biztos, hogy kizárólag annak a tanévnek a végéig részesülhet valaki, vagy részesülhet valaki után ellátásban, amely tartalma alatt betölti a huszadik életévét. A jogszabályváltozás ugyanis egy új fogalommal ismertet meg mindnyájunkat. Ez pedig a sajátos nevelési igényű tanuló. Iskoláztatási támogatásra jogosult a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre vagy személyre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek vagy a személy a huszadik életévét betölti. Kivételt képez ez alól az a személy, aki az Ftv. alapján fogyatékossági támogatásra ugyan nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló. Ebben az esetben a családi pótlék folyósításának idejét a törvény kitolja egészen annak a tanévnek a végéig, mely tartalma alatt a gyermek a huszonharmadik életévét betöltötte. Kik is a sajátos nevelési igényű tanulók? Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos. Ebbe a kategóriába sorolhatjuk még azokat a tanulókat is, akik pszichés fejlődés zavaraik miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottak, például diszlexia, […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.