tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

5 találat a megadott beltag munkaviszonya tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Beltag munkaviszonya
Kérdés: Elláthatja feladatait heti 20 órás munkaviszonyban egy betéti társaság beltagja, és ha igen, akkor az ennek megfelelő minimálbér (50 750 forint) megfizetésével eleget tesz a járulékfizetési kötelezettségeinek? A beltag emellett egy kft. tagja, munkát nem végez, jövedelmet nem kap, járulékot nem fizet.
Részlet a válaszból: […]ügyvezetői teendőket, e jogviszonya alapján társas vállalkozónak minősülne, és havonta legalább a minimálbér 112,5 százaléka alapulvételével meg kellene fizetni utána a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, a minimálbér alapulvételével 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a minimálbér 150 százalékának alapulvételével a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot.Sőt ez a kötelezettség akkor is terhelné ügyvezetői jogviszonya alapján, ha az említett 20 órás munkaviszonya nem az ügyvezetésre, hanem a társaság tevékenységi körébe tartozó valamilyen egyéb munkavégzésre vonatkozna, vagy éppen fordítva: az ügyvezetői teendőket fedné le a munkaviszony, és társas vállalkozóként működne közre a társaságban.A munkaszerződésének tehát - mivel személyesen is közreműködik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4596
2. találat: Beltag járulékfizetési kötelezettsége GYES alatt
Kérdés: Mentesül-e a betéti társaság beltagja a járulékfizetési kötelezettség alól a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt, ha munkaviszonnyal is rendelkezik, és ott heti 30 órában dolgozik?
Részlet a válaszból: […]vállalkozó nem kötelezett minimumjárulék-fizetésre, amennyiben rendelkezik heti 36 órát elérő foglalkoztatással. Ez jelen esetben nyilvánvalóan nem valósul meg, hiszen a GYES alatt maximum csak heti 30 órában lehet munkát vállalni. A másik jogszabályi hely a Tbj-tv. 28. §-a, amely szerint nem köteles a társas vállalkozó a minimálbér alapulvételével járulékfizetésre, amennyiben GYES-ben részesül, és vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja. Tehát ha az említett vállalkozó a bt.-ben ténylegesen nem végez munkát (nem kap személyes közreműködésére tekintettel jövedelmet, a bt. nem működik, illetve amennyiben működik, van más tagja, alkalmazottja, aki munkát végez), nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége. Nem változtat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. július 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3438
3. találat: Betéti társaság beltagjának jogviszonya
Kérdés: Elegendő-e a betéti társaságban heti 6 órás munkaviszony után megfizetni a járulékot a beltag után abban az esetben, ha van egy heti 30 órás munkaviszonya, és a társasági szerződésben benne van, hogy munkaviszonyban is dolgozhat, vagy mindenképpen a minimálbért kell figyelembe venni?
Részlet a válaszból: […]havi díjazás (tehát legalább a minimálbér 6/40-ed része), ami után az általános szabályok szerint meg kell fizetni a járulékokat. Ez egyben azt is jelenti, hogy e 6 órás jogviszonnyal az érintett foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, azaz abban az esetben sem terheli a társaságban a minimumjárulék-fizetési kötelezettség, amennyiben abban társas vállalkozóként személyesen is közreműködik. Ez utóbbi vonatkozásában semmilyen információt sem tartalmaz az Olvasónk által megfogalmazott kérdés. Amennyiben ez fennáll (tehát a tag egyidejűleg munkaviszonyban is áll, és társas vállalkozóként is közreműködik a társaságban), arra fel kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3161
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
4. találat: Beltag munkaviszonya
Kérdés: Mikor lépett életbe az a rendelkezés, amely kimondja, hogy a bt.-beltag tevékenysége munkaviszony keretében nem valósulhat meg?
Részlet a válaszból: […]bt.-üzletvezető viszont valóban csak társas vállalkozóként láthatja el teendőit. E tiltást tételesen egyetlen jogszabály sem tartalmazza, így alkalmazásának pontos dátuma sem köthető egy adott törvény vagy rendelet hatálybalépéséhez. Az Mt. alapelveinek, és a Gt. szabályainak alapulvételével alakult ki ez a jogértelmezés, melyet először az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2000. évi 3. és 11-12. számában megjelent 28. és 134. számú iránymutatás fogalmazott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 599
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Betéti társaság beltagjának munkaviszonya
Kérdés: Létesíthet-e munkaviszonyt a betéti társaság önálló üzletvezetésre jogosult egyedüli beltagja?
Részlet a válaszból: […]döntéseiben kifejtett jogi álláspontjára is hivatkozva - úgy foglalt állást, hogy nincs akadálya a betéti társaság és beltagja között munkaviszony létesítésének akkor sem, ha a társaságnak egyetlen beltagja van. Felülvizsgálati kérelem folytán a Legfelsőbb Bíróság ügyben eljáró tanácsának a korábbi eseti döntésektől részben eltérő álláspontja szerint, a munkaviszony létesítésének munkajogi feltételei, betéti társaság egyetlen természetes személy beltagja esetében, nem állnak fenn. Az üzletvezetésre és ennek keretében a munkáltatói jogok gyakorlására egyedül jogosult személynek és a munkavállaló személyének az egybeesése kizárja a munkaviszonyra jellemző alá-, fölérendeltség érvényesülését. A Bsz-tv. 30. § (2) bekezdése alapján hét tagból álló jogegységi tanács nem nyilvános ülésén a legfőbb ügyész képviselője felszólalásában kifejtette, hogy a betéti társaság üzletvezetésre jogosult egyedüli beltagjával nem létesíthető munkaviszony, ha a munkáltatói jogkört az üzletvezető gyakorolja. Ebben az esetben ugyanis a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy és a munkavállaló személye egybeesik. Nincs akadálya azonban az üzletvezetésre jogosult egyedüli beltag és a betéti társaság közötti munkaviszony létesítésének, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a tagok gyűlése vagy a taggyűlés. A munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkavállaló személye ebben az esetben ugyanis különválik. A Gt. 102. §-a szerint a kültag a társaság üzletvezetésére és képviseletére - a Gt. 103. § (1) bekezdése szerinti esetet kivéve - nem jogosult. A tagok gyűlése (taggyűlés) tevékenységében azonban a kültag is részt vesz. Ebből következik, hogy ha a betéti társaságnak kizárólag egy beltagja van, és nincs vele azonos módon felelős kültagja, akkor a Gt. 101. § (3) bekezdésének a közkereseti társaságra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazását előíró rendelkezése értelmében az üzletvezetésre egyedül e beltag jogosult. A Gt. 21. § (2) bekezdése szerint a betéti társaság üzletvezetésre jogosult tagja vezető tisztségviselő, aki a Gt. 28. § (1) bekezdése alapján - ha a társasági szerződés ettől eltérően nem rendelkezik - a társaság munkavállalóival szemben gyakorolja a munkáltatói jogokat. A munkaviszony kétoldalú, széles körű utasítási jogot, alá-, fölérendeltségi kapcsolatot magában foglaló jogviszony. A munkaviszony létesítésének nemcsak az az előfeltétele, hogy a munkáltató és a munkavállaló személye elkülönüljön, hanem az is, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkavállaló személye se essen egybe. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlójának a személye nem különül el a munkavállaló személyétől, fogalmilag kizárt a munkaviszony létesítése. Ezért a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult egyetlen természetes személy beltagja - a munkáltatói jogkört főszabályként gyakorló személy - munkavállalóként annak ellenére nem kerülhet munkaviszonyba a betéti társasággal, hogy az nem vitásan önálló jogalany, és így munkáltatói jogalanyisággal is rendelkezik. A jogegységi tanács azt is vizsgálta, hogy akkor is fennáll-e az üzletvezetésre jogosult egyedüli természetes személy beltag és a társaság közötti munkaviszony létrejöttének a jogi akadálya, ha a már említett Gt. 28. § (1) bekezdésében foglalt diszpozitív szabályozásra tekintettel a társasági szerződés a munkáltatói jogkör gyakorlását a betéti társaságnál működő tagok gyűlésére vagy a taggyűlésre ruházza. A kérdés eldöntéséhez a tagok gyűlésére, illetve a taggyűlésre irányadó szabályok elemzése szükséges. A Gt. 101. § (3) bekezdése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. október 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 379
Kapcsolódó tárgyszavak: