91. Társadalombiztosítási Levelek / 2006. október 17.
TARTALOM

Mi a munkáltató kötelezettsége abban az esetben, ha a munkavállalója ragaszkodik ahhoz, hogy a minimum-járulékalap alapján fizessék meg a járulékait, de a tényleges jövedelme nem éri el ezt a mértéket?

Kell-e saját maga után járulékokat fizetnie annak a bt.-beltagnak, aki a bt.-ből jövedelmet nem vesz ki, és máshol van heti 22 órás munkaviszonya? Ha igen, akkor a 125 000 forintos minimum-járulékalap, vagy csak a minimálbér után kell megfizetni?

Igénybe veheti-e a 3 hónapos, regisztrált munkanélküli foglalkoztatása után a járulékkedvezményt az egyéni vállalkozó munkáltató is?

Meg kell-e fizetni a 11 százalékos (APEH-információ a 06583 sz. bevallás ügyében), illetve a 4 százalékos eho-t is az egyéni vállalkozás megszűnésekor keletkezett vállalkozói osztalékalap után?

Meg kell-e fizetni az új Gt. szerinti választott tisztségviselő esetében a tételes eho-t?

Milyen szabályok vonatkoznak a vállalkozók különadó-fizetési kötelezettségére, és milyen okból került bevezetésre az új közteher?

Kell-e majd szolidaritási adót fizetni a nyugdíjasoknak is?

Van-e valamilyen időkorlátozás egy 67 százalékban csökkent munkaképességű rokkantnyugdíjas munkavállaló alkalmazásakor?

Igaz-e az, hogy a garantált bérminimum nem vonatkozik a nyugdíjas munkavállalókra és a mellékfoglalkozásúakra?

Valóban van-e arra lehetőség, hogy a saját jogú nyugdíjas lemondjon a nyugdíjfolyósításról? Milyen esetekben kérhető a nyugellátás szüneteltetése, és mit kell tenni ebben az esetben?

Jogosulttá válik-e táppénzre a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, ha a járulékalapot képező jövedelme után megfizeti az egészségbiztosítási járulékot?

Jár-e szabadság a passzív táppénz ideje alatt?

Jár-e valamilyen kedvezmény annak a munkavállalónak, aki 2006 szeptemberében kezdte meg 4 éves főiskolai tanulmányait, előreláthatólag minden péntek délután szabadságot kell kivennie, mert a munkahelye elengedte ugyan, de tanulmányi szerződést nem kötött vele?

Melyek azok az esetek a szerzői jogdíj kapcsán, amelyek nem érintik a TGYÁS-, GYED-jogosultságot?

Mennyi lesz a napi átlaga annak a kismamának, aki több mint 30 nap fizetés nélküli szabadságot vett ki, majd ezt követően dolgozik 3 munkanapot (hétfő, kedd, szerda), és a negyedik munkanaptól igényli a szülési szabadságot? A bruttó bére 100 000 forint, a jogosultsághoz szükséges 180 biztosításban töltött nappal rendelkezik, az adott hónapban a munkanapok száma 22.

Kérem, értelmezzék a Tbj-tv. 9. § (3) bekezdését! Véleményem szerint azt jelenti, hogy ha valakinek egy hónapos megbízási szerződése van, akkor a terhességi-gyermekágyi segélyt igényelheti az egy hónapos megbízási szerződésen belül, vagy úgy, hogy ha megszűnik a megbízási szerződés, pl. szeptember 2-án, és szeptember 3-ától igényli a terhességi-gyermekágyi segélyt, akkor biztosított marad a TGYÁS, a GYED és a GYES folyósításának az időtartama alatt?

Egy Magyarországon bejegyzett és működő kft. vegyes tulajdonban van. A cég tulajdonosi összetétele: 60 százalék külföldi cég tulajdona, 20 százalék külföldi magántulajdon (két fő 10+10 százalék), 20 százalék magyar magántulajdon (három fő 10+5+5 százalék). A társasági szerződés szerint öt ügyvezető van, éspedig a két fő külföldön élő külföldi állampolgárságú tulajdonos, illetve a három, Magyarországon élő, magyar állampolgárságú tulajdonos. A kft. irányítását a három, magyarországi társas tag – ügyvezető – látja el, mindhárom főállásban. Ezek közül jelöli ki a társasági szerződés a munkaügyi feladatokat ellátó ügyvezetőt aki "társas tag, főállásban" besorolásban szerepel. A másik két magyarországi ügyvezetőt munkaviszonyban foglalkoztatják, illetve számolják el. E három egyén Magyarországon bejelentve biztosított. A két külföldi állampolgár egyéni tulajdonos, ügyvezető, a magyarországi napi munkában nem vesz részt, évenként egy-két alkalommal jelennek meg Magyarországon, a taggyűléseken. Valójában az említett külföldi állampolgár tagok a kft. munkájában oly módon vesznek részt, hogy az egyik magyarországi ügyvezető megy el a külföldön lévő, de a jelen társaságban tulajdonosként szereplő cég székhelyére, és ott beszámol a magyarországi cég tevékenységéről. Ezek az ügyvezetők Magyarországon nem vesznek fel díjazást, biztosítottként bejelentve nincsenek, ezért járulékfizetés sem történik utánuk. Helyes volt-e kft. gyakorlata eddig? A Gt. 2006. július 1-jei változása miatt változtatni kell-e a másik két, Magyarországon biztosított tag ügyvezetői státusán? A két külföldi társas tag ügyvezető után meg kell-e fizetni az előírt alap után a járulékokat?

Hány százalék eho-t kell fizetni a bejelentett (szabadalmaztatott) találmány esetén – kifizetőként az olyan feltaláló után, aki nem alkalmazott a cégnél, – illetve a munkaviszonyban álló dolgozó után? Milyen fizetési kötelezettsége van a feltalálónak?

Van-e minimum-járulékalapja a mezőgazdasági őstermelőnek?

Mennyi ideje van a munkáltatónak az elszámolásra és a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos iratok kiadására abban az esetben, ha a próbaidő alatt egy nézeteltérés miatt hazaküldte a munkavállalóját, és a továbbiakban nem kíván vele dolgozni?