Ausztriában tanuló 25 év alatti egyéni vállalkozó

Kérdés: Egy 25 év alatti, Ausztriában nappali tagozaton tanuló egyetemi hallgató Magyarországon egyéni vállalkozói tevékenységet kezdett, és a személyi jövedelemadó szabályai szerinti adózást választotta. Az általa nyújtott szolgáltatásból havonta 200-400 ezer forint bevétele származik. Helyes az a számítás, hogy vállalkozói kivét esetén 13 százalék szociális hozzájárulási adót és 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie, kivét hiányában viszont nem terheli szociális hozzájárulási adó és járulék? Helyes továbbá, hogy az év végén a vállalkozói adóalap után 9 százalék adót, a vállalkozói osztalékalap után pedig 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, személyi jövedelemadót azonban a 25 év alattiak kedvezménye miatt nem?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben nappali tagozatos egyetemi hallgatóról van szó, aki EGT-tagállamban folytat tanulmányokat, így a Szocho-tv. 9. §-ának (5) bekezdése, illetve a Tbj-tv. 42. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján mentesül a havi minimumadó- és járulékfizetési kötelezettség...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 6.

Egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Helyesen gondolja egy egyéni vállalkozó, hogy nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, tekintettel arra, hogy a heti 40 órás munkaviszonyában évi 7,2 millió forintot, azaz a minimálbér 24-szeresénél magasabb összegű munkabért keres?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egyéni vállalkozó helytelenül gondolja, ugyanis a kivét után a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót ebben az esetben is meg kell fizetni.Heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára tekintettel mentesül...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. március 5.

EU-ban biztosított személy osztaléka, árfolyamnyeresége

Kérdés: Alkalmazható a Szocho-tv. 5. §-ának (4) bekezdése alapján a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendelkezések hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió Intézményei által biztosított személy jövedelme után fennálló szociálishozzájárulásiadó-mentesség a természetes személy által megszerzett osztalékból, illetve árfolyamnyereségből származó jövedelmekre is abban az esetben, ha az érintett a Németországban fennálló biztosítási jogviszonyát igazolással igazolja?
Részlet az állásfoglalásából: […] Igen. A kérdésben említett – Szocho-tv. 5. §-ának (4) bekezdése szerinti – mentesség valamennyi adóalap tekintetében alkalmazandó, tehát a más EGT-tagállamban biztosított (és ezt az A1-es igazolással igazoló) személy jövedelmét nem terheli szociális hozzájárulási...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. július 18.

Egyéb jogcímen szerzett jövedelemmé minősített osztalékelőleg

Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetnie a cégnek abban az esetben, ha az adóhatóság a jogkövetési vizsgálat során 2021-re fizetett osztalékelőleget egyéb jogcímen szerzett jövedelemmé minősítette át? Az érintett tag/munkavállaló bére a minimálbér 24-szeresét meghaladta.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó adó- (adóelőleg-) alap számításánál figyelembe vett jövedelem a Szocho-tv. 1. §-ának (1) bekezdése érelmében szociálishozzájárulásiadó-alapot képez. Így az e körbe tartozó egyéb jövedelem után is meg kell fizetnie a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. október 25.
Kapcsolódó címke:

Átalányadózó egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Egy munkavállaló 4 órás munkaviszonyban áll egy kft.-ben, és mellette átalányadózó egyéni vállalkozó. Csökkenti az átalányadózóként fizetendő szociális hozzájárulási adó alapját a kft. által a munkabér után megfizetett szociális hozzájárulási adó? Az átalányadó alapja meghaladná a 4 800 000 forintot.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben átalányadózó egyéni vállalkozóról van szó, aki emellett részmunkaidőben munkaviszonyban áll. Hogy a munkaideje napi vagy heti 4 óra, az a kérdésből egyértelműen nem derül ki, de ez az egyéni vállalkozóként fizetendő kötelezettségek szempontjából érdektelen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. augusztus 30.

Indiai állampolgárok családi adókedvezménye

Kérdés: Jogosultak lehetnek a családi adókedvezményre egy magyar vállalkozásnál kiküldetésben dolgozó indiai állampolgárok annak ellenére, hogy a gyermekükre nem kapnak családi pótlékot? A munkavállalók leadták a nyilatkozatot, de a munkáltató véleménye szerint nem jogosultak a kedvezményre.
Részlet az állásfoglalásából: […] A külföldi munkavállaló a Magyarországon adóköteles jövedelmére az Szja-tv. 1/A. §-ában és 29/D. §-ának (5) bekezdésében foglalt szabályok szerint érvényesíthet családi kedvezményt. A korlátozott adókötelezettség alá eső jövedelmet szerző külföldi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. március 30.

Megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozó

Kérdés: Élhet szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel a vállalkozói osztalékalap után egy megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozó?
Részlet az állásfoglalásából: […] Nem. A Szocho-tv. 13. szakasza szerinti kedvezmény ugyanis a megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozót csak a saját maga után fizetendő adóból illeti meg.A vállalkozói osztalékalap után fizetendő szociális hozzájárulási adót viszont az érintett nem egyéni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. június 2.

Többes jogviszonyú vállalkozó osztaléka

Kérdés: Levonhatja egy kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 2019. május hónapban benyújtandó személyijövedelemadó-bevallásban feltüntetett vállalkozói osztalékalap után fizetendő szociális hozzájárulási adóból a tulajdonában lévő társas vállalkozásában 2019. január 1-jétől fennálló munkaviszonyában elért havi 350 000 forint összegű munkabér után megfizetett szociális hozzájárulási adót? Hogyan kell eljárni a társas vállalkozásban fizetendő 2019. évi osztalék esetében?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés első felében 2018. évre vonatkozó szja-bevallásról esik szó, ami azt jelenti, hogy a vállalkozói osztalékalap után még a 2018. évi szabályok, azaz az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése szerint a 14 százalé-kos egészségügyi hozzájárulást kell megfizetni.A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. március 12.

Egyéni vállalkozó osztalékalapja

Kérdés: Egészségügyi hozzájárulást vagy szociális hozzájárulási adót kell fizetnie az egyéni vállalkozónak a 2018-ban képződött és 2019. május 20-ig bevallott osztaléka után?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalapját az Szja-tv. 49/C. §-a alapján határozza meg. Az egyéni vállalkozó osztalékalapja meghatározott szabályok mentén a vállalkozói jövedelemből képzett, adóévre megállapított adóalap. Az osztalékalapot az Szja-tv. 49/C....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. január 15.

Külföldi munkavállaló családi kedvezménye

Kérdés: Igénybe veheti a családi kedvezményt egy külföldi illetőségű munkavállaló a nem Magyar­országon élő gyermekei után? A gyermekeknek sem adóazonosító jelük, sem tajszámuk nincs.
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató külföldi illetőségű munkavállaló esetén az adó, adóelőleg megállapításakor akkor vehet figyelembe családi kedvezményt, ha a munkavállaló a családi kedvezmény érvényesítésére irányuló nyilatkozatát okirattal is alá tudja támasztani. Az ehhez szükséges...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. január 12.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
4