148. Társadalombiztosítási Levelek / 2009. április 7.
TARTALOM

Egy belföldi székhelyű kft. többségi tulajdonosa nigériai származású magyar állampolgár, aki munkaviszonyban látja el ügyvezetői teendőit, és személyesen is közreműködik. A tagnak nincs máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya, így 71 500 forint után minden járulékot megfizet. A kft. másik tagja szintén magyar állampolgár, akinek van máshol 40 órás munkaviszonya, a kft.-ben nem vesz ki jövedelmet, de dolgozik, könyvel, a cégnek vannak kimenő számlái könyvelésből. Lehet-e szüneteltetni a járulékfizetést abban az esetben, ha a cég ügyvezetője több hónapra kiutazna Angliába, és ott vállalna munkát, a kft.-ben nem történne munkavégzés egyik tag részéről sem? Amennyiben tagcsere történne, és a kisebb tulajdoni aránnyal rendelkező tag utazna Angliába, kellene-e itt a kft.-ben legalább a minimálbér után járulékokat fizetnie? Lehet-e egyáltalán egy kft.-t, annak tevékenységét szüneteltetni, milyen feltételekkel, kell-e ilyenkor bevallásokat beadni, kinek kell bejelenteni?

Köteles-e megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy belföldi magánszemély abban az esetben, ha külföldön létesít munkaviszonyt, és a foglalkoztatója megfizeti az ott érvényes szabályok szerinti járulékokat? A magánszemély Magyarországon semmilyen biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal nem rendelkezik. A kötelezettség szempontjából van-e jelentősége, hogy az EU-ban vagy más államban van a munkavállalónak biztosítotti jogviszonya?

Táppénzalapot képez-e a külföldi napidíj mint nem rendszeres jövedelem, azaz le kell-e vonni belőle az egészségbiztosítási járulékot?

Egyéb jövedelemként, vagy a felek közötti jogviszonyra tekintettel nem önálló tevékenységből származó jövedelemként kell figyelembe venni a versenytilalmi díjat, amelyet egy végelszámolás alatt álló cég fizet ki munkavállalói részére?

Milyen járulékokat kell megfizetnie a cégnek, illetve az önálló tevékenységet végző, adószámmal rendelkező nyugdíjas magánszemélynek egy 220 000 forint összegű szakértői díj után, amely a kiadott számla alapján áfamentes tevékenységnek minősül? Keletkezik-e bevallási kötelezettsége a cégnek?

Hogyan kell kiszámítani a terhességi-gyermekágyi segély összegét annak a biztosítási jogviszonyban lévő személynek az esetében, aki jelenleg első gyermekével GYED-en van, és még annak lejárta előtt meg fogja szülni második gyermekét?

A minimálbér kétszeresének harmincadrésze, vagy a tényleges kereset alapján kell-e kiszámítani a táppénz és a terhességi-gyermekágyi segély napi összegét annak a munkavállalónak az esetében, akinek a jogviszonya 2003 januárjában kezdődött, 2008. október 28-ig GYED-ben részesült, felhalmozott szabadságát 2008. október 29.-december 8-ig vette igénybe, december 9-től 29-ig betegszabadságon volt, 2008. december 30-tól 2009 január 27-ig táppénzben részesült és 2009. január 28-ától terhességi-gyermekágyi segélyt kap? A dolgozó alapbére 180 000 forint/hó. 2008-ban az október 29-től december 8-ig tartó szabadságának időtartamára (41 nap) 250 435 forintot kapott.

Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély alapja annak a biztosított dolgozónak az esetében, akinek 2008. június 13-án lejárt a gyermekgondozási díjra jogosultsága, gyermekgondozási segélyt igényelt 2008. június 14-től 2008. december 9-ig, 2008. december 10-től jelenleg is keresőképtelen beteg, és 2009-ben fog megszületni második gyermeke? A dolgozó egy nap betegszabadságot kapott 2008. december 10-re 5217 forint összegben, 2008. december 11-től jelenleg is táppénzben részesül. A gyermekgondozási segély folyósítása mellett 2008. szeptember 1-jétől 2008. október 31-ig dolgozott, jövedelme a 61 napra 100 174 forint volt. Beszámít-e a GYES melletti munkavégzésből származó jövedelme, illetve lenne-e különbség, ha a GYES mellett más munkáltatónál is dolgozott volna?

Jogosult-e mindkét szülő gyermekápolási táppénzre a 2006. december 8-án született gyermekük után abban az esetben, ha teljes munkaidőben dolgoznak, és a GYES-t az apa veszi igénybe? Véleményünk szerint, mivel mindkét szülő jövedelemmel rendelkezik, a gyermek születésnapjától a következő születése napjáig járó gyermekápolási táppénzes napokat bármilyen megosztásban felhasználhatják.

Jogosult lesz-e táppénzre 2008. november 22-től az a fizikai munkavállaló, aki éves munkaidőkeretben, idénymunkásként dolgozik az alábbiak szerint? Január-március hónapokban akár dolgozik, akár nem, kapja a havi besorolási alapbérét, a következő hónapokban, függetlenül a ledolgozott óráktól, havibér + műszakpótlék+ teljesítménybér a havi elszámolási alap. Az éves órakeret ledolgozásáig, amely általában novemberre történik meg, túlórát nem kap, de ha utána is van munka, megkapja a rendkívüli munkavégzésre járó keresetet. Ha ledolgozza az éves órakeret szerinti munkaórákat, és dolgoznia már nem kell, a további időre a havi besorolási alapbérét kapja. A munkavállaló éves órakerete 2008. november 21-én járt le, és 2008. november 7-től jelenleg is keresőképtelen, betegszabadságát már korábban kimerítette.

Milyen ellátás igényelhető annak a nőnek, aki az 57. életévét 2009. június 7-én tölti be, 2001-től rendszeres szociális járadékban részesül (2009-ben havi 27 000 forint), munkaképesség-csökkenése 50 százalékos, jelenleg 4 órás munkaviszonyban áll, és 28 év szolgálati idővel rendelkezik?

2009-ben is kereseti korlátozás nélkül végezhetnek-e munkát ellátásuk veszélyeztetése nélkül azok a személyek, akiknek a munkaképesség-csökkenése 50 százalékos, és 2001 óta szociális járadékban részesülnek?

Mennyi lehet a keresete nyugellátása elvesztése nélkül annak a munkavállalónak, aki 1995 januárja óta 67 százalékos rokkant nyugdíjas, és jelenleg 6 órás munkaviszonnyal rendelkezik?

Mennyi lehet annak a rokkantnyugdíjasnak a nettó jövedelme, akinek a nyugdíjához az 1987-2003. évek alapján megállapított nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összege 60 743 forint? Részmunkaidős munkavállalóként a személyi jövedelemadóval és a járulékokkal csökkentett keresete 60 092 forint.

Be kell-e jelenteni a 858 000 forint összegű jövedelem elérését annak a nyugdíjas munkavállalónak, aki ebben az évben már csak a minimálbér 12-szeres összegét keresheti a nyugdíja folyósítása mellett? Figyelembe veszik-e a törthónapot és hogyan? Az ismételt folyósítás automatikusan vagy kérelemre történik? Milyen kereseti korlátok vonatkoznak arra a nyugdíjas munkavállalóra, aki 2009 márciusában tölti be a 62. életévét? Mikortól éled fel az özvegyi nyugdíjra jogosultsága annak a dolgozónak, aki ideiglenes nyugdíjat kapott, és 2009 októberében tölti be a 62. életévét?

Melyek azok a jövedelemfajták, amelyek befolyásolják a nyugdíj folyósítását? Fel kell-e függeszteni a folyósítást, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó havonta váltakozó jövedelmet vesz ki? Változik-e a helyzet, ha vállalkozóijövedelem-kivétel nem történik, az érintett csak osztalékot vesz fel?

Köthető-e két munkáltatóval is megállapodás korengedményes nyugdíjazásra abban az esetben, ha egy 1952. szeptember 15-én született munkavállaló több biztosítási jogviszonnyal is rendelkezik? Amennyiben a munkavállaló egy munkáltatóval köt megállapodást, előtte mennyi ideig kell biztosítási jogviszonyban állnia, és milyen egyéb feltételeknek kell teljesülniük?

Kaphatja-e egyidejűleg a nyugdíjat és a felmentési időre járó átlagkeresetet az a munkavállaló, aki 2009 májusában tölti be 62. életévét, munkáltatója a születésnapjától felmenti a munkavégzés alól 2010 januárjáig, és a felmentési idő alatt átlagfizetést kap? A munkaviszony 2010 januárjában szűnik meg.