tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

20 találat a megadott adószámmal rendelkező magánszemély tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Adószámos magánszemély

Kérdés: Van járulékfizetési kötelezettsége a kiszámlázott összeg után egy adószámos magánszemélynek abban az esetben, ha rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal?
Részlet a válaszból: […]származó, járulékalapot képező jövedelem havi vagy napi szinten eléri-e a minimálbér 30 százalékát, tehát 41 400 forintot, vagy naptári napokra számítva ezen összeg harmincadrészét, azaz 1130 forintot. Amennyiben igen, akkor a magánszemélyre e jogviszony alapján az adott időszakra kiterjed a biztosítás, őt e jogcímen be kell jelenteni, vállalkozási díjából (az szja-előleg mellett) a járulékokat is le kell vonni, illetve a szociális hozzájárulási adót meg kell fizetni utána. Ha nem, akkor nincs járuléklevonási és -fizetési kötelezettség, a kifizetőt csak szociális hozzájárulási adó terheli. Felhívjuk a figyelmet, hogy ebben az esetben járulékalapot képező jövedelemként nem a teljes bevételt, hanem annak költségekkel (10 százalék költséghányad, vagy maximum 50 százalék tételes költségelszámolás) csökkentett összegét kell figyelembe venni.Amennyiben a bevétel nem kifizetőtől származik, abban az esetben a bevételből származó jövedelem után az érintett magánszemélynek a személyi jövedelemadó mellett 19,5 százalékos ehót kell fizetnie. Ezzel összefüggésben az Szja-tv. 29. §-a kimondja, hogy amennyiben a jövedelem után a magánszemély kötelezett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5918

2. találat: CSED-ben részesülő adószámos magánszemély

Kérdés: Folytathatja tovább a tevékenységét egy adószámmal rendelkező, üdülési és szálláshely-szolgáltatást folytató magánszemély abban az esetben, ha augusztus hónaptól a főállású munkahelyén szülési szabadságon lesz, és CSED-et igényel? Ez összeegyeztethető az említett tevékenységével, vagy szüneteltetnie kell azt az ellátás idejére?
Részlet a válaszból: […]folytatott szálláshely-szolgáltatás. A választ az Eb-tv. R. 1. §-a (2) bekezdésének p) pontja alatt találjuk. E jogszabályi hely definiálja ugyanis, hogy mit kell keresőtevékenység alatt érteni az Eb-tv. alkalmazásában. E szerint keresőtevékenységnek a Tbj-tv. 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenységet kell tekinteni.E körbe nyilvánvalóan nem tartozik a biztosítási kötelezettséget nem keletkeztető,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5109

3. találat: Adószámos magánszemély tevékenysége

Kérdés: Folytathat gépjármű-bérbeadási tevékenységet egy adószámos magánszemély, vagy ehhez egyéni vállalkozónak kellene lennie? Amennyiben igen, akkor tud költséget elszámolni a tevékenysége alapján?
Részlet a válaszból: […]szerencsére kissé más a helyzet, az adójogszabályok ugyanis lehetőséget adnak arra, hogy a magánszemély az ún. önálló tevékenység keretében tegyen szert bérbeadásból származó bevételre. Az Szja-tv. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Idetartozik - egyebek mellett - különösen a bérbe adó tevékenység, melynél nincs jelentősége annak, hogy a magánszemély ingó vagyontárgyat (pl. személygépkocsit) vagy ingatlant ad bérbe. Az adószámos magánszemély választhatja, hogy a személygépkocsi bérbeadásából származó bevételével szemben tételesen elszámolja a bérbeadással kapcsolatosan ténylegesen felmerült és igazolt elismert költségeit és az Szja-tv. által igazolás nélkül elismert költségeket, ekkor a bevételéből a költségek levonása után fennmaradó rész minősül adóköteles jövedelemnek. A tételes költségelszámolás során az Szja-tv. 3. számú mellékletében rögzítetteket kell figyelembe vennie. Az Szja-tv. alapján a tételes költségelszámolás helyett (pl. költségszámlák, bizonylatok hiányában) választhatja a magánszemély költségátalányként 10 százalék költséghányad alkalmazását, ekkor a személygépkocsi bérbeadásából származó bevételének 90 százalékát kell adóköteles jövedelemnek tekinteni [Szja-tv. 17. § (3) bekezdése]. Lényeges azonban, hogy ez utóbbi választása esetén az adószámos magánszemély[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. április 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5038

4. találat: 7-es adószámmal rendelkező magánszemély foglalkoztatása

Kérdés: Milyen bejelentési, illetve egyéb kötelezettsége van egy alapítványnak abban az esetben, ha 7-es adószámmal rendelkező magánszemélyt foglalkoztat, aki rendelkezik heti 36 órás főállással? A foglalkoztatott nettó 50 000 forint megbízási díjat kért, és 10 százalékos költséghányadról nyilatkozott, így a megállapított díjazása 71 125 forint. Milyen összeget kell szerepeltetnie a megbízottnak az általa kiállított számlán?
Részlet a válaszból: […]jövedelemrészt jelenti. Mindebből következően a havi nettó 50 000 forintos jövedelem biztosítási kötelezettséget von maga után, így a magánszemély a megbízási díj adóelőleg-alapot képező része után a 16 százalékos személyi jövedelemadó-előlegen túl 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 6 százalékos egészségbiztosítási járulékot is köteles megfizetni. (A munka­erő-piaci járulék a megbízási jogviszonyban álló személyt nem terheli.) A bruttó (x) jövedelem tehát a következő számítással állapítható meg:x-(x X 0,9 X 0,32) = 50 000x-(x X 0,288) = 50 000x-(0,288 x) = 50 0000,712 x = 50 000x = 50 000/0,712x = 70 225 forintA magánszemély számláján - egyebek mellett - az adóalapnak kell szerepelnie, mely áfa szempontjából alanyi mentességet feltételezve esetünkben a bruttó munkadíjnak, a 70 225 forint összegnek felel meg. Az alapítvány és a magánszemély között az adó- és járulékelszámolás többféleképpen alakulhat: az egyik lehetséges elszámolási mód, ha a magánszemély 70 225 forint végösszegű számláját az alapítvány készpénzben kifizeti, majd ezt követően az őt terhelő levonások összegét a magánszemély az alapítványnak visszafizeti, és erről analitikus nyilvántartás és bevételi pénztárbizonylat készül. Nem kifogásolható az a megoldás sem, ha a magánszemély a számláján feltünteti a bruttó ellenértéket, továbbá az őt terhelő levonásokat is, és a nettó összeget szerepelteti a számla alapján fizetendő végösszegként. Bármelyik esetben az alapítványt foglalkoztatóként terhelik az előbbiek szerint levont egyéni járulékok és szja-előleg, továbbá a foglalkoztatót terhelő 27 százalékos szociális hozzájárulási adó bevallásának (1408)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. március 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4328

5. találat: "7"-es adószámmal rendelkező magánszemély járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a nyelvoktatási tevékenységet végző, "7"-es adószámmal rendelkező magánszemély, aki magánszemély ügyfelei számára számlát bocsát ki az oktatásról, és a számlázott összeg 90 százalékának megfelelő adóalap után megfizeti a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót és a 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót? Az érintett magánszemély máshol nem rendelkezik biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal, egyetlen bevételi forrása a nyelvoktatásból származik, amely eléri a minimálbér 30 százalékát, és nem tételesen számol el a költségeivel.
Részlet a válaszból: […]szempontból bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés foglalkoztatónak minősül, ha biztosítottat foglalkoztat.E szabály azt eredményezi, hogy a kérdésbeli nyelvtanár foglalkoztatottnak, megbízói/tanítványai pedig foglalkoztatónak minősülnek. Ennek következtében a nyelvtanár biztosítási kötelezettségét és az utána keletkező járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettséget a megbízóinak/ta­nítványainak külön-külön - mint foglalkoztatók­nak - kell elbírálniuk és teljesíteniük. Magánszemély foglalkoztatói a bejelentési, valamint a járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint kötelesek utána teljesíteni.A jelenlegi jogszabályok nem adnak arra lehetőséget, hogy a nyelvtanár saját maga után teljesítse[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. december 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3946

6. találat: Adószámos magánszemély

Kérdés: Elegendő a "7"-es adószám igénylése a 12T101 számú nyomtatványon 900301 TEÁOR-számra abban az esetben, ha egy heti 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkező személy számlával a saját festményeit szeretné értékesíteni? Értékesítés esetén terheli ebben az esetben valamilyen bevallási és közteher-fizetési kötelezettség a számla kiállítóját, illetve a kifizetőt?
Részlet a válaszból: […]önálló (a tevékenységéből adódóan szerzői jogi védelem hatálya alá tartozó) tevékenységből származó adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelem után elsődlegesen a kifizetőnek kell lerónia a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást.Amennyiben a jövedelem nem a kifizetőtől származik, akkor viszont ez a kötelezettség
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. október 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3900

7. találat: Áru vásárlása adószámos magánszemélytől

Kérdés: Milyen levonási és bevallási teendői vannak annak a cégnek, amely egy adószámos magánszemélytől vásárol árut? Ki kell állítani ebben az esetben a T1041 számú nyomtatványt? Ki kell tölteni a 1208. számú nyomtatvány M részét is, vagy elegendő csak az A részt?
Részlet a válaszból: […]esetén elkülönülten adózó jövedelemnek minősül, amely után az adót a magánszemélynek kell az adóbevallásában megállapítania, és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie [Szja-tv. 58. § (2) bekezdése]. Lényeges, hogy az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó, elkülönülten adózó jövedelem után egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetni [Eho-tv. 3. § (1) bekezdésének b) pontja]. Amennyiben az ingó vagyontárgy átruházása gazdasági tevékenység (3. § 46. pont) keretében történik, a megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, ezzel azonban nem a jövedelem megállapításának módja változik, hanem csak annak adóztatása. Az összevont adóalap adóját alapesetben adóelőlegként kell megfizetni, azonban az ingó vagyontárgy értékesítéssel összefüggésben keletkező jövedelem esetén - amennyiben az önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül - az adószámos magánszemély adóelőleg-megállapításra és -fizetésre negyedévente nem köteles, elegendő a személyi jövedelemadót az 53 típusú éves bevallási nyomtatványon bevallani, és a bevallás benyújtásának határidejéig megfizetni. Ilyen esetben a kifizetőnek minősülő vevő (pl. cég) nem köteles az adóelőleget megállapítani, illetve levonni. Ugyanez érvényes az egészségügyi hozzájárulásra is. Ha az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelemre az önálló tevékenység adózási szabályait kell alkalmazni, az Eho-tv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a magánszemélynek a (szuperbruttósítás előtti) jövedelem után 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie. [Nem kell ehót fizetni mindaddig,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3785

8. találat: Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszból: […]esetében a magánszemély a 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék megfizetésére nem kötelezett. A biztosított adószámos magánszemély adóelőlegalap-számításánál figyelembe vett jövedelem után a kifizető 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót köteles fizetni. Amennyiben az adószámos magánszemély a járulék­alapot képező jövedelme alapján az előzőek szerint nem válik biztosítottá, az Eho-tv. 3. §-ának (1) bekezdése szerint a kifizető ugyancsak az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem után 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni. A biztosított adószámos magánszemélyt a foglalkoztató köteles az adóhatósághoz a T121041 típusú nyomtatványon bejelenteni. Az adószámos magánszemélyt saját maga után járulékbevallási, -nyilvántartási kötelezettség nem terheli, azonban az adóévi adóköteles jövedelméről önadózás keretében köteles az 53-as típusú személyijövedelemadó-bevalláson számot adni. A rendelkezésünkre álló információk alapján nem áll módunkban eldönteni azt a kérdést, hogy az említett egyetemi előadás, illetve fordítás szerzői jogi védelem alá tartozik-e. Csupán azokat a főbb szabályokat, ismérveket vázoljuk fel, amelyek segíthetik olvasónkat a kérdés megítélésében. Az Szjt. 1. §-ának (2) bekezdése szerint szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül, hogy a törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Az említett rendelkezés ezek után csak példálódzó felsorolását adja az ilyen műveknek, és a felsorolásban "a nyilvánosan tartott beszéd" is szerepel. Az 1. § (3) bekezdése külön rögzíti, hogy a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől, vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. Az 1. § (6) bekezdése tisztázza, hogy valamely ötlet, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek. Az Szjt. 4. §-ának (1) bekezdésében rögzíti, hogy "a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta", majd a (2) bekezdésében kimondja: "Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van." Az Szjt. 1. §-ához fűzött indokolás külön kiemeli: "A törvény a magyar és a nemzetközi szerzői jogi felfogásban egyaránt általánosan elfogadott elvet tükröz annak egyértelművé tételével, hogy a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelemnek a mű egyéni, eredeti jellegén kívül más feltétele nincs, nem is lehet." A jogalkotó indokolása ezzel rámutat arra a törvény szövegében is tükröződő elvre, hogy a szerzői jogi védelemnek az olyan tevékenység a tárgya, amely a szerző szellemi alkotását testesíti meg. Olyan szellemi alkotást, amely egyéni abban az értelemben, hogy az adott körülmények között lehetőség van többféle kifejezési módra, s ezek közül a szerző egyéni módon valósítja meg azok egyikét vagy másikát, s amely eredeti abban az értelemben, hogy az nem csupán valamely már meglévő alkotás szolgai másolata. E rendelkezésekre és a jogalkotói szövegmagyarázatra tekintettel egy egyetemi előadás megtartása vagy egy fordítás lehet olyan szellemi alkotómunka eredménye, amelynél fogva egyéni, eredeti mű jön létre és kerül kiadásra. Azt azonban, hogy mely elő­adások és fordítások részesülhetnek ilyen védelemben, és azok közül melyek milyen minőségben - önálló művekként, vagy esetleg csak az egységes tananyag át-, illetve feldolgozásaként, illetőleg tartalmában és megfogalmazásában egyéni, eredeti jelleget hordozó fordításokként az idegen nyelvű szöveghez képest -, csak a konkrét körülmények ismeretében előadásonként, illetőleg fordításonként lehet eldönteni. Amennyiben a leírt ismérvek alapján a kérdéses előadások, fordítások szerzői jogi védelem alá tartoznak, alkalmazhatók rájuk a Tbj-tv. 21. §-ának d) pontjában foglaltak, amelynek értelmében e művek, alkotások hasznosítására kötött felhasználási szerződések alapján a vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként fizetett díjazások nem tekinthetők sem nyugdíjjárulék-, sem egészségbiztosításijárulék-alapnak, továbbá nem képezik a szociális hozzájárulási adó alapját sem. Itt kell utalnunk a Tbj-tv. R. 3. §-ára, amely szerint, ha a szerzői jogi védelem alatt álló mű, alkotás hasznosítására irányuló felhasználási szerződés alapján a szerzői[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3751

9. találat: Adószámos magánszemély után fizetendő közterhek

Kérdés: Valóban plusz 27 százalékos közteher-fizetési kötelezettség terheli-e 2012. január 1-jétől a szabad szellemi foglalkozású adószámos magánszemélyt foglalkoztató lapkiadót a kiállított számla alapján? A lapkiadó tájékoztatása szerint ezután nem tudják befogadni a számlát, mert az számukra többletkiadással jár.
Részlet a válaszból: […]mint jelen esetben a magánszemély, nem kéri adóelőleg levonását - a szerződésben meghatározott díjazás az adó alapja. A szociális hozzájárulási adó 2012-től váltotta fel a társadalombiztosítási járulékot, illetve bizonyos esetekben a 27 százalékos ehót. Így a mértéket tekintve nem hozott változást az adószámos magánszemély esetében sem. Az adószámos magánszemély ugyanis nem minősül egyéni vállalkozónak, és biztosítási kötelezettségét a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. Ez pedig azt jelenti, hogy hiába állít ki számlát, biztosítási kötelezettségét a tevékenységből származó járulékalapot képező jövedelem alapján - ami megegyezik az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelemmel, illetve adóelőleg levonására vonatkozó nyilatkozat hiányában a szerződésben meghatározott díjazással - a kifizetőnek kellett elbírálnia. Amennyiben az említett járulékalapot képező jövedelem havi összege eléri a minimálbér 30 százalékát vagy naptári napokra ennek harmincadrészét, fennállt, illetve fennáll a biztosítás. Ebben az esetben a kifizetőnek 2012 előtt 27 százalékos társadalombiztosítási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. március 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3657

10. találat: Adószámos magánszemély megbízási díja

Kérdés: Milyen járulék fizetésére kötelezett egy szakfordító, tolmács szakon tanuló, számlaképes magánszemély, aki az elvégzett munkákról megbízási szerződés alapján számlát bocsát ki?
Részlet a válaszból: […]munkavégzése alapján akkor válik biztosítottá, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér harminc százalékát (havi 23 400 forintot), illetve naptári napokra annak harmincadrészét (780 forintot). Az adószámos magánszemély esetében járulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelmet, ilyen jövedelem hiányában a megbízási szerződésben meghatározott díjat kell tekinteni [Tbj-tv. 4. § k) pont 1-2. alpontjai]. A járulékfizetés tekintetében döntő, hogy a magánszemély az adóelőleg levonását kéri vagy nem kéri a foglalkoztatótól, így az adóelőleg-nyilatkozat alapján két variáció lehetséges. Az első eset, amikor az adószámos magánszemély bevételéből a foglalkoztató nem állapít meg és nem von le adóelőleget. Ekkor a Tbj-tv. 4. § k) pont 2. alpontját kell alkalmazni, mely szerint ha a munkavégzést megbízási jogviszony alapozza meg, a szerződésben meghatározott díjat kell járulékalapot képező jövedelemnek tekinteni. Az adóelőleg levonását kérő nyilatkozat hiányában - és ebből következően költségnyilatkozat hiányában - a kifizetőnek a jövedelemtartalom megállapítására nincs lehetősége, ezért ilyen esetben a szerződésben rögzített díj teljes összegét kell járulékalapnak tekinteni, és ennek figyelembevételével kell a járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni. Abban az esetben, ha az előzőek szerinti járulékalapot képező jövedelem alapján biztosítási kötelezettség nem állapítható meg, járulékfizetési kötelezettség sem merül fel. Ilyenkor azonban figyelemmel kell lenni az Eho-tv. 3. § (1) bekezdésére is, mely szerint abban az esetben, ha a kifizető az adóelőleg alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani, a jövedelmet szerző magánszemély köteles 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetni az összevont adóalapba tartozó, az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem - tehát a kiszámlázott bevétel teljes összege - után. A másik eset, amikor az adószámos magánszemély nyilatkozata alapján a bevételből a foglalkoztató megállapítja és levonja az adóelőleget. Ha a díjazás összege megalapozza a biztosítási és a járulékfizetési kötelezettséget, akkor járulékalapként az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett jövedelmet - a magánszemély bevételéből a nyilatkozat szerinti költséghányaddal csökkentett jövedelemrészt - kell figyelembe venni.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. október 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3526
| 1 - 10 | 11 - 20 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést