tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

34 találat a megadott külföldi munkavállalás tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Munkavállalás EGT-tagállamban
Kérdés: Milyen teendői vannak a hatóságok felé annak a munkavállalónak, aki 2016. június 30-ig egy magyar vállalkozásnál állt főfoglalkozású munkaviszonyban, és július 1-jétől Svájcban kapott állást, amely esetleg itthonról is végezhető? Hogyan kell teljesíteni a közteherfizetési kötelezettségeket ebben az esetben? Meg kell tartania a magyarországi munkaviszonyát abban az esetben, ha nem szeretné elveszíteni az itthoni biztosítását? Milyen következménnyel jár ez a változás a dolgozó gyermekeinek biztosítására?
Részlet a válaszból: […]Magyarországon csak a svájci biztosítás alapján (Európai Egészségbiztosítási Kártya kiváltásával) sürgősségi ellátásra lesz jogosult a továbbiakban Magyarországon. A magyar munkaviszonyt ennek ellenére nem érdemes megtartania, az uniós rendeletek ugyanis egyértelműen kizárják, hogy valaki több tagállamban is biztosított legyen.Másként alakul mindez, ha a munkavégzés helye Magyarország. Ekkor a munkavállaló a magyar jog hatálya alatt marad, és a járulékfizetési kötelezettség a külföldi - és esetlegesen "megtartott" magyarországi - jogviszonya alapján is Magyarországon terhelné.Ebben az esetben két lehetőség kínálkozik. Az egyik, hogy a svájci cég foglalkoztatóként nyilvántartásba veteti magát a magyar adóhatóságnál, és a foglalkoztatással összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget saját maga közvetlenül vagy az Art. 8. és 9. §-ában meghatározott képviselő útján teljesíti. A bejelentkezéshez ebben az esetben a 'T201INT adatlapot kell használni.Amennyiben a külföldi foglalkoztató erre nem mutat hajlandóságot, akkor az említett kötelezettségek a Tbj-tv. 56/A. §-ának (3) bekezdése, illetve a 2011. évi CLVI. tv. 453. §-ának (2) és (3) bekezdései értelmében magát a munkavállalót terhelik. Ennek első lépése önmaga biztosítottként történő bejelentése, amelyre a 'T1041INT nyomtatvány szolgál.Ezt követően az általános szabályok szerint meg kell állapítania, be kell vallania ('08INT nyomtatványon), és meg kell fizetnie[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5209
2. találat: Munkavállalás Németországban
Kérdés: Be kell szereznie az A1-es igazolást annak a magyar lakcímmel rendelkező magyar állampolgárságú személynek, aki Németországban vállal munkát, amely alapján Németországban biztosítási jogviszonya keletkezik? A munkavállaló valószínűleg 183 napot meghaladóan fog Németországban tartózkodni. Meg kell fizetni ebben az esetben a 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszból: […]van szó - egyértelműen Németországban lesz biztosított. Ebből az is következik, hogy nem szükséges beszereznie az A1-es igazolást, hiszen ez azt szolgálná, hogy igazolja: a másik államban fennálló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyában mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól.Ugyanakkor a németországi biztosítási jogviszonyát az Eb-tv. 80. §-ának (5) bekezdése alapján 15 napon belül be kell jelentenie az egészségbiztosítási pénztárnak. A bejelentés az erre rendszeresített nyomtatványon (amely letölthető az OEP honlapjáról)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5138
3. találat: Németországban munkát vállaló egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Van valamilyen bejelentési kötelezettsége annak az egyéni vállalkozónak, aki Németországban munkaviszonyt létesít? Hogyan alakul a biztosítása és a járulékfizetése, ha az egyéni vállalkozása alkalmazottal továbbra is működik Magyarországon?
Részlet a válaszból: […]konkrét helyzetre alkalmazva: arra a Magyarországon egyéni vállalkozói tevékenységet folytató személyre, aki Németországban munkaviszonyban áll, ez utóbbi államban terjed ki a biztosítás. Magyarországon nem biztosított (viszont Németországból be kell szereznie az A1-es igazolást), vele kapcsolatban idehaza e tevékenysége alapján járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik.Ezzel szemben alkalmazottai után Magyarországon az általános szabályok szerint meg kell fizetnie a szociális hozzájárulási adót, illetve a járulékokat.Ami a németországi bejelentési kötelezettségét illeti: ugyancsak a koordinációs rendelet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4065
4. találat: Svájcban dolgozó személy magyarországi betegbiztosítása
Kérdés: Köteles Magyarországon is betegbiztosítási díjat fizetni egy munkavállalási engedély alapján Svájcban dolgozó személy?
Részlet a válaszból: […]megszakítás nélkül legalább egy éve az Nyt. szerint bejelentett lakóhellyel kell rendelkeznie Magyarország területén. Az egyéves időtartamba beszámít az a legfeljebb kilencvennapos időszak is, amely alatt a belföldi személy nem rendelkezett Magyarország területén bejelentett lakóhellyel. Az uniós rendeletekkel összhangban tehát a Tbj-tv. előbb idézett rendelkezései azt mondják ki, hogy abban az esetben, ha a belföldi személy valamely EGT-tagállamban (pl. Svájcban) rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, itthon mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettsége alól, illetve nem is fizethető ilyenkor az egészségügyi szolgáltatási járulék Magyarországon. A fent leírtakból következően tehát addig, amíg egy belföldinek minősülő magyar állampolgár nem rendelkezik munkaviszonnyal egyik tagállamban sem, Magyarországon fizetnie kell az egészségügyi szolgálatási járulékot. A járulékfizetés ideje alatt teljes körű egészségügyi ellátásra Magyarországon jogosult, valamint kiválthatja az ún. Európai Egészségbiztosítási Kártyát, amellyel orvosilag szükséges ellátást vehet igénybe az EU tagállamaiban. Amennyiben egy magyar állampolgár biztosítási jogviszonyt (pl. munkaviszonyt) létesít[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4030
5. találat: Főfoglalkozású egyéni vállalkozó külföldi munkavállalása
Kérdés: Hol kell megfizetnie a járulékokat egy főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, ha alkalmazottként Csehországban munkát vállal? Milyen igazolást kell beszereznie a járulékokat megfizető félnek, hogy bizonyítani tudja a járulékfizetést, és ezzel mentesítse a másik foglalkoztatót a kötelezettségei alól?
Részlet a válaszból: […]az a személy, aki az Európai Unió különböző tagállamaiban szokásosan munkavállalóként és önálló vállalkozóként végez tevékenységet, azon tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, amelyben a tevékenységet munkavállalóként végzi. A konkrét esetben tehát a magánszemély Csehországban válik biztosítottá, és ott kell utána a cseh szabályok szerint a társadalombiztosítási kötelezettségeket teljesíteni. A magyarországi egyéni vállalkozásában pedig nem tartozik biztosítási kötelezettség alá, és sem járulék, sem szociális hozzájárulási adó fizetésére nem köteles. A több tagállamban párhuzamosan folytatott tevékenység esetén a biztosítási kötelezettség 2010. május 1-jétől[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. október 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3899
Kapcsolódó tárgyszavak:
6. találat: Nyugdíjas személy külföldi jövedelmének adója
Kérdés: Hol és milyen mértékben kell megfizetnie a személyi jövedelemadót egy öregségi nyugdíjas személynek, akinek a külföldi munkavégzése meghaladja a 183 napot? Összevontan kezelik a jövedelmet, ha Magyarországon ingatlan-bérbeadásból is származik bevétele?
Részlet a válaszból: […]kizárására kötött nemzetközi egyezménye, akkor a belföldi illetőségű magánszemélynek a belföldön és külföldön keletkezett jövedelme után is Magyarországon adót kell fizetnie a külföldi tartózkodás hosszától függetlenül. Az illetőségi szabályokat az Szja-tv. 3. §-ának (2) bekezdése tartalmazza. Ennek a) pontja szerint a magyar állampolgár belföldi illetőségű (kivéve a belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező kettős állampolgárt). Ez a szabályozás természetesen nem zárja ki, hogy a magánszemély a munkavégzés államában is illetőséget szerezzen, ekkor párhuzamosan két országban is illetőséggel fog bírni.A külföldön végzett munka jövedelme a magyar állampolgárnak belföldi adókötelezettség alá eső jövedelme, de az Szja-tv. 32. §-ának (1) pontja lehetővé teszi, hogy a külföldön megfizetett adó beszámításra kerüljön. A szabályozás szerint, ha az adóévi összevont adóalapnak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. szeptember 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3861
7. találat: Külföldön dolgozó öregségi nyugdíjas személy jövedelme
Kérdés: Hol kell személyi jövedelemadót fizetnie egy öregségi nyugdíjas személynek, aki külföldön dolgozik, de a kinti tartózkodásának ideje nem haladja meg az évi 183 napot? Összevontan kezelik-e ezt a jövedelmet, ha Magyarországon ingatlan-bérbeadásból is keletkezik jövedelme?
Részlet a válaszból: […]füzetet, amely a magánszemélyek külföldről származó adóztatásának és járulék­kötelezettségének szabályait taglalja. Az információs füzet a www.nav.gov.hu/magyar_oldalak/nav/inf_fuz oldalról tölthető le. Ha a külföldi munkavégzés jövedelme Magyarországon adóköteles, akkor az a Magyarországon végzett bérbeadás jövedelmével összevonandó jövedelem. A Magyarországon fizetendő személyi jövedelemadó egységesen minden jövedelem esetén 16 százalék. Ha az összevonás alá eső jövedelem meghaladja az évi 2 424[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. szeptember 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3848
8. találat: Angliában dolgozó magánszemély személyi jövedelemadója
Kérdés: Hol kell elszámolni a személyi jövede­lem­adót abban az esetben, ha egy angliai székhelyű cég megbízási szerződést köt egy magyar magánszeméllyel programozási és szoftverfejlesztési tevékenységre, amely bárhol végezhető? A munkavállaló évi 183 napot meghaladóan Angliában kíván tartózkodni, és a munka nagy részét is ott végezné. Hogyan tudja igazolni a külföldi munkavégzést? A magánszemély korábban magyarországi székhelyű cégében végezte ugyanezt a tevékenységet.
Részlet a válaszból: […]a jövedelem forrásának állama szintén az Egyesült Királyság. Anglia már azon az alapon is meg akarná adóztatni a programozót, hogy a jövedelem a szigetországban keletkezett. A versengő adóztatási igény így csak az egyezmény alkalmazásával és az adóügyi illetőség meghatározásával oldható fel. Az egyezmény 4. cikkének (3) bekezdése állapítja meg, hogy a kettős illetőségű (két államban is belföldi) magánszemélyt végül hol kell belföldi illetőségűnek tekinteni az egyezmény alkalmazásában (hol rendelkezik majd adóügyi illetőséggel). A programozónak ott lesz az adóügyi illetősége: - ahol az állandó lakóhelye található; - a létérdekeinek központja van (ahová szorosabb személyi és gazdasági kapcsolatai kötik), ha állandó lakóhelye nincs, vagy ha mindkét államban rendelkezik ilyennel; - a szokásos tartózkodási helye van, ha az előbbiekkel nem rendelkezik, végül - amely államnak az állampolgára. Fontos, hogy a szempontokat sorrendben kell vizsgálni. Ha sehogy sem dönthető el az adóügyi illetőség kérdése, akkor a hatóságok államközi egyeztetés útján rendezik azt. Látható, hogy az évi 183 napos tartózkodás önmagában nem határozza meg az adóügyi illetőséget. Ahhoz mérlegelni kell minden, a programozó szempontjából lényeges körülményt. Végső lépésnek marad, hogy a kapott megbízási díjat elhelyezzük az egyezményben. A lehetséges cikkek a munkaviszonyra (nem önálló munkára) vonatkozó 14. cikk (a korábbi egyezményben 15. cikk), illetve az önálló munkára, szabad foglalkozásra is vonatkozó 7. cikk (a régi 14. cikk). Az egyezmények külön nem határozzák meg, hogy mi az önálló és a nem önálló munka, épp ezért a kettő határán elhelyezkedő megbízási jogviszonyok besorolása csak gondos mérlegelés útján tehető meg. Figyelemmel kell lenni például a megbízó közvetlen utasítási jogára, a munkavégzés helyére és a felelősségi viszonyokra is. Ha megállapítható, hogy a programozó az egyezmény szerint nem önálló munkát végez, akkor az új egyezmény 14. cikkét kell alkalmazni. Ebben az esetben az Egyesült Királyságban kellene az adóterheket viselnie, mert a munkát ott végzi. Az új egyezményben változás, hogy az önálló munka (szabad foglalkozás) külön nem szerepel benne, mert az ilyen tevékenységre is a vállalkozásból származó jövedelmekre vonatkozó 7. cikk vonatkozik. A 7. cikk kimondja, hogy a vállalkozás nyeresége ott adózik, ahol a vállalkozás (ideértve a tevékenységet végző programozót is) adóügyi illetőséggel bír. Kivétel ez alól, ha a tevékenység álla­mában a vállalkozásnak van telephelye, ekkor ott köteles az adót megfizetni. Megjegyzendő, hogy a korábbi egyezmény megfelelő cikkeinek alkalmazása is hasonló eredményre vezetne. Valószínű egyébként, hogy a tevékenység ezúttal a 7. cikk alá tartozik. A korábban vállalkozóként végzett programozás lényegi elemei nem változtak meg. Ezek után tételezzük fel, hogy a programozó angol adóügyi illetőségűnek minősül az egyezmény módszere alapján. Felszámolta a magyar állandó lakóhelyét, és az Egyesült Királyságban létesített egyet. Vagy ezt nem tette meg, de a létérdekeinek központja átkerült Angliába: ha van családja, együtt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3794
9. találat: Passzív állományban lévő egyetemista külföldi munkavállalása
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie Magyarországon egy 2010 őszéig nappali tagozatos, jelenleg passzív állományban lévő diáknak, aki egy magyarországi közvetítőn keresztül szerződést kötött egy angol céggel, és fél évet Mallorcán dolgozott?
Részlet a válaszból: […]elbírálása szempontjából a 883/2004/EK rendelet (közösségi rendelet) és a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet szabályai az irányadók. A közösségi rendelet határozza meg, hogy a munkavállalóra mely tagállam joghatósága vonatkozik, azaz a biztosítási jogviszonyt, a járulékfizetési kötelezettséget melyik tagállam előírásai szerint kell megállapítani. A rendelet hatálya alá tartozó személyekre csak egy tagállam jogszabályai alkalmazandóak még azok esetében is, akik egyidejűleg több tagállamban végeznek keresőtevékenységet. A rendelet 11. cikk (3) bekezdésének a) pontja alapján a munkavállalóként egy tagállamban tevékenységet folytató személyek az adott tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartoznak, így a kérdésbeli diák Spanyolország joghatósága alá tartozott a mallorcai munkavégzése során. Ezért e jogviszonyával összefüggésben Magyarországon utána társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettség nem keletkezett. A diák spanyolországi munkavégzéséből származó jövedelmének adókötelezettségét a kettős adóztatás elkerüléséről szóló magyar-spanyol egyezmény (12/1988. MT rendelet) szabályainak alapulvételével kell megítélni. Az említett adóegyezmény 15. cikke szabályozza a nem önálló munkából származó jövedelmek adózását. E szerint a fizetés, a bér és más hasonló térítés, amelyet magyarországi illetőséggel bíró személy nem önálló munkáért kap, csak Magyarországon adóztatható, kivéve ha a munkát Spanyolországban végzik. Amennyiben a munkát ott végzik, akkor az ezért kapott térítés csak Spanyolországban adóztatható. Azonban ettől eltérően, ha a magyar diák jövedelmét olyan munkaadó fizette, vagy olyan munkaadó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. december 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3582
10. találat: Írországban dolgozó munkavállaló biztosítási jogviszonya
Kérdés: Hogyan tud írásban intézkedni a magyarországi biztosítási jogviszonyának fenntartásáról az a munkavállaló, akinek a magyar munkaviszonya - tudomása szerint - november közepéig fennállt, de októbertől Írországban helyezkedett el? Az érintettnek folyamatosan szüksége van gyógyszerekre, ezért szeretné fenntartani a magyar biztosítását. Kell-e valamilyen intézkedéseket tennie abban az esetben, ha ebben az évben férjhez ment, és felvette a férje nevét?
Részlet a válaszból: […]vált biztosítottá. Ez alapján válthatja ki (Írországban) az Európai Egészségbiztosítási Kártyát, amellyel Magyarországon az ideiglenes tartózkodás alkalmával felmerült, orvosilag szükséges egészségügyi ellátásokat veheti igénybe, viszont tervezett egészségügyi ellátásokhoz nem használható. Az Írországban történt munkavállalását egyébként be kell jelentenie (pontosabban 15 napon belül be kellett volna jelentenie) a "Bejelentőlap TAJ számmal rendelkező magyar állampolgár részére, aki EGT tagállamban biztosított személy"[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. december 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3565
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 34 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést