120. Társadalombiztosítási Levelek / 2008. január 29.
TARTALOM

Megilleti-e pótszabadság vagy pluszszabadnap azt a munkavállalót, aki 18 éven felüli középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekét a saját háztartásában neveli?

Mikor és kire kell alkalmazni az Mt. 144/A. §-át?

Milyen járulékokat kell fizetnie a GYES melletti foglalkoztatás esetén annak a munkavállalónak, aki 8 éve beteg gyermekével GYES-en van, munkaviszonya 2007. május 10-én megszűnt, és 2007. június 20-án 4 órás közalkalmazotti jogviszonyt létesített?

Milyen feltételekkel vállalhat munkát egy 2008. évben nyugdíjba vonuló személy? Milyen munkaviszonyból származó jövedelem mellett nem veszíti el a nyugdíját, milyen járulékokat kell fizetnie?

Milyen jogviszonyban foglalkoztathatja egy vállalkozás a rokkantnyugdíjas tagját úgy, hogy a legkisebb járulékot kelljen utána megfizetni, de ennek ellenére jogosult legyen a 0,4 százalékos nyugdíjemelésre? A tag 15 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik, és nem ő gyakorolja a munkáltatói jogokat.

Milyen nyomtatványon kell bevallani a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó havi 4350 forint összegű minimumjárulékát? Milyen gyakorisággal kell megtenni a bevallást, és kötelező-e ezt elektronikus úton intézni?

Mennyi idő áll rendelkezésre a munkaidő tekintetében történt változás bejelentésére?

Meg kell-e fizetni a havi 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot annak az Amerikában tanuló és dolgozó, magyarországi állandó lakcímmel rendelkező magyar állampolgárnak, aki az amerikai törvények alapján megfizeti az adót, illetve mi a teendője, hogy ne kelljen megfizetnie a magyarországi közterhet?

Egy háziorvosi ügyeleti szolgálatot biztosító társaság a gépkocsivezetőket megbízási szerződéssel foglalkoztatja. A gépkocsivezetőknek máshol van főfoglalkozású munkahelyük, illetve nyugdíjasok. Szabályos-e ez esetben a megbízási szerződés alapján történő foglalkoztatás éveken keresztül, folyamatosan? Nem minősül-e ez színlelt szerződésnek? Milyen közterheket kell megfizetni a kifizetett megbízási díj után?

14 százalékos eho terheli-e a 2005. évi osztalékot abban az esetben, ha annak kifizetése 2006. december 31-ig nem történt meg, mert a társaság 2007. évben döntött az osztalékfizetésről? A társaság 2007. évben nem éri el a 450 000 forintos maximum fizetési határt.

Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy betéti társaság végelszámolás alatt áll. A végelszámoló a bt. beltagja, máshol munkaviszonyban nem áll, jövedelme nincs. A végelszámolás kezdőnapját megelőző nappal az APEH által adott felvilágosítás alapján kijelentették őt a cégből, mivel tevékenység már nem folyt, és a beltag jövedelmet nem kapott. A beltag azóta megfizeti a 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot. A cég időközben kapott egy ellenőrzést, ahol kifogásolták a kijelentés jogosultságát, arra hivatkozva, hogy a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdése alapján a beltag mindaddig biztosított, amíg a Cégbíróság a céget nem törli. Jogosan írja-e elő az ellenőrzés a beltag ügyvezetőként történő visszajelentését és a járulékfizetést? Visszajelenthető-e a beltag havi 10 000 forint megbízási díjjal?

Köteles-e a munkáltató a munkavállaló kilépésekor rendezni a járulékokat abban az esetben, ha a dolgozó 2007 májusában már elérte a nyugdíjjárulék felső határát, ettől az időponttól a munkáltató nem vont tőle nyugdíjjárulékot, de 2007. szeptember 16-án kilépett? A munkavállaló 2007. szeptember 17-én új munkaviszonyt létesített, és az új munkáltató a Tbj-tv.-ben foglaltak szerint levonta tőle a nyugdíjjárulékot, amit a munkavállaló nehezményezett, tekintettel arra, hogy már megfizette a nyugdíjjárulék-maximumot. Nyilatkozhat-e a munkavállaló új munkáltatója felé arról, hogy a fent leírtak miatt már ne vonjanak tőle nyugdíjjárulékot?

Egy állami vállalat átalakulása során a munkavállalók kedvezményesen, a névérték 10 százalékáért vásárolhatnak tulajdonjogot (kedvezményes dolgozói részvény) a létrejött gazdasági társaságból, az 1995. évi XXXIX. tv. előírásának megfelelően. A munkáltatónak van-e valamilyen adatszolgáltatási kötelezettsége az APEH felé a kedvezményes dolgozói részvény juttatását követően, illetve a kedvezményes dolgozói részvény névértéken való visszavásárlásakor? A munkavállalónak van-e bevallási kötelezettsége, ha a munkáltató a kedvezményes dolgozói részvényt névértéken visszavásárolja?

Hogyan jár el helyesen a munkáltató a szabadságos napok kiadásánál, illetve számfejtésénél a munkaidőkeretben napi 12 órás munkaidőben, órabérben foglalkoztatott munkavállalók esetében? Helyes-e az az alkalmazás, hogy kiadásnál a munkarend szerinti munkanapokra írják ki, és számfejtik a szabadságra jutó távolléti díjat, azaz 1 órára jutó távolléti díj x 12 óra napi teljes munkaidő? A szabadságos napok nyilvántartásánál ez a dolgozónál 1 szabadságos napot jelent, vagy át kell számolni napi 8 órás munkarendnek megfelelően, tehát 12 órában foglalkoztatottnál 1 napi szabadságos távollét 1,5 nap szabadságnapot jelent, vagy ugyanúgy 1 szabadságnapot kell a nyilvántartásban is figyelembe venni? Hasonlóan kell eljárni a táppénz esetén is?

Hogyan rendezheti a munkáltató a munkaidőt a 2 havi munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók esetében, ha az ünnepi nyitva tartás 09.00-12.00-ig, tehát csak 3 óráig tart? A teljes munkaidős munkavállalónak legalább 4 órát kell dolgoznia, mennyi a minimum a részmunkaidős munkavállalók esetében?

Egymást követő napokra kell-e esnie a heti 2 pihenőnapnak a 2 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók esetében, vagy kiadható ez pl. kedden és pénteken is? Amennyiben hétfő és kedd a munkavállaló pihenőnapja, akkor rendes munkaidőbe be lehet osztani szombatra és vasárnapra is, vagy ha vasárnap dolgozik, akkor szombaton már nem dolgozhat, illetve ha dolgozik, akkor az rendkívüli munkavégzésnek minősül-e?

Hogyan kell megfizetni a pihenőnapokra járó távolléti díjat abban az esetben, ha a munkavállaló másik telephelyen kiküldetésben van 2 hétig, és nem jár haza?

Beletartozik-e a munkaidőkeretbe az utazásra fordított idő, és hogyan kell elszámolni, ha a munkavállalók a fizetett ünnepen megkezdik az utazást?

Jogosulttá válik-e GYED-re az a kismama, aki eltartottként volt regisztrálva?

Visszamenőleg hány hónapra lehet kifizetni a táppénzkülönbözetet abban az esetben, ha a munkáltató ellenőrizte a megállapításokat, és a dolgozónak különbözet járna?

Hogyan jár el helyesen, a törvényeknek megfelelően a társadalombiztosítási kifizetőhely az alábbi esetben? Egy munkavállaló munkaviszonya 2007. június 30-án megszűnt, de a felesége helyett gyermekgondozási díjat igényelne ettől a naptól a kifizetőhelytől. Az igénybejelentést 2007. szeptember 21-én küldte el faxon, majd postán is elküldte a nyomtatványt. A társadalombiztosítási kifizetőhely a munkaviszonya megszűnésekor tájékoztatta a dolgozót az igénylés feltételeiről, és a szükséges nyomtatványokat is biztosította részére, 2007. szeptember 21-ig azonban nem jelentkezett a dolgozó. Lehet-e a most elküldött igénybejelentése alapján utólag, passzív jogon, visszamenőleg folyósítani a GYED-et? A munkabérét 2007. június 30-ig megkapta, ezért a GYED-et 2007. július 1-jétől folyósítaná a kifizetőhely.