tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott részvényjuttatás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Dolgozói részvényjuttatás

Kérdés: Milyen szja-, járulék- vagy eho-kötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket abban az esetben, ha egy magyarországi leányvállalat dolgozói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? A munkáltatónál nem jelenik meg sem a könyvelésben, sem egyéb módon ez a juttatás, mivel azt a munkavállalók közvetlenül az anyacégtől kapják.
Részlet a válaszból: […]kell 16 százalék személyi jövedelemadót, valamint 14 százalék egészségügyi hozzájárulást fizetni, melynek összességében 450 ezer forint a korlátja. Eltérő szabály akkor alkalmazható, ha az Szja-tv. 77/C. §-a szerinti munka­vállalóiértékpapír-juttatási program keretében történik a részvény juttatása.Az Szja-tv. 2. §-ának (6) bekezdése szerint a Magyar­országon adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét az Szja-tv. szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. A jogcím meghatározásánál a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni. Az előzőek szerint meghatározott jogcímen a bevétel kifizetőjeként járhat el az említett felek közül az a személy, amelyikkel a magánszemély a szerzés körülményeit is figyelembe véve a bevétel jogcímét meghatározó jogviszonyban áll, ha ez a kifizető az e bevétellel kapcsolatos, jogszabályban elő­írt kötelezettségeinek teljesítése érdekében szükséges adatokkal rendelkezik, akkor is, ha a bevételt más személy fizeti (fizette) ki, vagy folyósítja (folyósította). Ha az adó megfizetésére a kifizető kötelezett, e kötelezettsége független a magánszemély illetőségétől.A rendelkezésnek megfelelően a Magyarországon fennálló munkaviszonyra tekintettel az anyavállalattól kapott részvény munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül. A magyarországi munkáltató az így megszerzett jövedelem tekintetében kifizetőként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4697
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Részvényvételi opció juttatása munkavállaló részére

Kérdés: Belföldi jövedelemnek minősül-e, és ha igen, milyen jellegű jövedelemként kell figyelembe venni a magánszemély munkavállaló részére elszámolóáron adott külföldi vállalati részvényopciót, amely leghamarabb három év után áll rendelkezésre? Az opció lehívására három lehetősége van a dolgozónak:
1. kéri a kedvezményes elszámolóár és a piaci ár különbözetéből eredő összeg kiutalását, vagy
2. kedvezményes áron megvásárolja a részvényeket, vagy
3. a kettő kombinációja.
Mikor és milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a dolgozónak, és mi lesz az adó alapja?
Részlet a válaszból: […]kötelezettsége független a magánszemély illetőségétől." E szabályból az következik, hogy ha a magánszemély az opciós vételi joghoz azért jut hozzá, mert a cég alkalmazottja, akkor - tekintettel a felek között fennálló viszonyra - munkaviszonyból származó, belföldi jövedelem keletkezik. A jövedelem meghatározására az Szja-tv. 77/A. és 77/B. §-ainak idevonatkozó részeit kell alkalmazni. A vételi opció során a magánszemély opciós díj megfizetése ellenében vagy ingyenesen arra szerez jogot, hogy egy bizonyos mennyiségű értékpapírt az opciós szerződésben meghatározott áron, egy későbbi időpontban egyoldalúan megvásárolhasson. A vételi opció kötelezettje pedig az opció lehívása időpontjában eladásra kötelezett. Az Szja-tv. 77/B. §-ának (4) bekezdése szerint "Értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett értékpapír esetében a jogosult magánszemélynél az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ilyenkor a jövedelmet az értékpapír feletti rendelkezési jog megszerzésének napjára, vagy - ha ez a korábbi időpont - arra az időpontra kell megállapítani, amikor az értékpapírt a magánszemély (a magánszemély javára más személy) birtokba vette (ideértve különösen az értékpapírszámlán történő jóváírást)." Az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetve a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (ideértve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. december 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3561
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

3. találat: Anyavállalattól kapott részvényjuttatás közterhei

Kérdés: Milyen szja-, járulék- vagy ehokötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket abban az esetben, ha egy magyarországi leányvállalat dolgozói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? A munkáltatónál nem jelenik meg sem a könyvelésben, sem egyéb módon ez a juttatás, mivel azt a munkavállalók közvetlenül az anyacégtől kapják.
Részlet a válaszból: […]magyarországi leányvállalatnál fennálló munkaviszonyára tekintettel történik. E részvényjuttatást tehát a személyi jövedelemadó szempontjából az összevont adóalapba tartozó, munkaviszonyból származó jövedelemnek kell tekinteni, amelynek kifizetője nem a jelenlegi munkáltató. Járulékkötelezettség a Tbj-tv. 30. §-ának 2011. január 1-jétől történt hatályon kívül helyezése miatt nem merül fel e juttatások után, így alapesetben a juttatásban részesülő dolgozónak saját maga után egyénileg kell a személyijövedelemadó- és a százalékos egészségügyihozzájárulás-kötelezettséget teljesítenie, és azokat fel kell tüntetnie a juttatás adóévéről szóló szja-bevallásában. A magyarországi munkáltató azonban az Szja-tv. előbb idézett passzusa értelmében dönthet úgy, hogy a részvényjuttatás után kifizetői minőségben eljárva a 16 százalékos mértékű szja-előleget bevallja és befizeti. Mindez azt jelenti, hogy a magánszeméllyel a bevétel jogcímét meghatározó jogviszonyban álló kifizető (esetünkben a magyarországi leányvállalat) választhatja, hogy - a magánszemély helyett - maga teljesíti a bevétellel összefüggő adókötelezettségeket, ha a bevétellel kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségei teljesítése érdekében szükséges adatokkal rendelkezik. A leányvállalat tehát a részvényjuttatás tekintetében a bér kifizetőjeként eljárva választhatja, hogy a bevételt terhelő adóelőleget megfizeti (az adóelőleg levonására nincs mód, ugyanis nem pénzbeli formában történik a juttatás). Ezt követően a leányvállalatnak a le nem vont, de általa megfizetett adóelőleget a magánszeméllyel szembeni követelésként kell nyilvántartásba vennie, és ezt a követelést beszámíthatja a magánszeméllyel szemben fennálló bármely kötelezettségébe, így pl. azt a későbbiekben kifizetésre kerülő munkabér összegéből levonhatja. A járulékkötelezettség hiányában az Eho-tv. 3. § (1) bekezdésének aa) pontja alapján százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli az említett típusú jövedelmet szerző magánszemélyeket, melynek munkáltatói átvállalása esetén az adómentességről az Szja-tv. 7. §-ának 2011. január 1-jétől hatályos z) pontja rendelkezik. E jogszabályhely előírása értelmében a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a munkaviszonyra tekintettel a magánszemélynek a Tbj-tv. szerint nem a foglalkoztatójától származó vagyoni értékkel összefüggésben - a foglalkoztató és a magánszemély egybehangzó nyilatkozata alapján - a foglalkoztató által átvállalt (ideértve az utólagos megtérítést[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. szeptember 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3502
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Kedvezményes dolgozói részvény

Kérdés: Egy állami vállalat átalakulása során a munkavállalók kedvezményesen, a névérték 10 százalékáért vásárolhatnak tulajdonjogot (kedvezményes dolgozói részvény) a létrejött gazdasági társaságból, az 1995. évi XXXIX. tv. előírásának megfelelően. A munkáltatónak van-e valamilyen adatszolgáltatási kötelezettsége az APEH felé a kedvezményes dolgozói részvény juttatását követően, illetve a kedvezményes dolgozói részvény névértéken való visszavásárlásakor? A munkavállalónak van-e bevallási kötelezettsége, ha a munkáltató a kedvezményes dolgozói részvényt névértéken visszavásárolja?
Részlet a válaszból: […]adatszolgáltatási kötelezettsége nem keletkezik. A munkavállaló az Szja-tv. 77/A. § (5) bekezdése alapján a névértékre vetített legfeljebb 90 százalékos kedvezmény árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül. A névértéken történő visszavásárláskor jövedelem nem keletkezik. A kifizetőnek az árfolyamnyereségről a 0708-as bevallás 437. sorában kell adatot közölnie. A magánszemélynek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. január 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2065

5. találat: Részvényjuttatás közterhei

Kérdés: Bérköltségnek vagy személyi jellegű kifizetésnek minősül-e a számvitelben az a részvényjuttatás, amelyet konkrét feladatok kitűzésével, azok teljesítése esetén ad a vállalkozás a dolgozójának? Korábban a részvényjuttatást természetbeni juttatásként adózta le a munkáltató, 2003-tól azonban ez az Szja-tv. módosítása nyomán a magánszemély összevonandó jövedelmének része. A személyi jövedelemadón kívül még milyen terhei vannak ennek a juttatási formának (tb, munkaadói, munkavállalói, szakképzési stb.)?
Részlet a válaszból: […]részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg (ideértve az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi fizetést is), amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek. Erre tekintettel a vállalkozás számvitelében is bérköltségként kell kimutatni. Az Szja-tv. 2003. 01. 01-től hatályos rendelkezései értelmében a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékből a bevételnek minősülő rész utáni adókötelezettég jogcímét a felek között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) teljesíteni [Szja-tv. 77/A § (1) bekezdése]. Esetünkre alkalmazva az idézett szabályt, a munkaviszonyban álló dolgozó részére adott részvényjuttatásból bevételnek számító érték teljes egészében a magánszemély munkaviszonyból származó - természetben adott - jövedelmének (de nem természetbeni juttatásnak!) minősül. Bevételnek az értékpapírnak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész számít, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, ez pedig adóelőleg-alapot képez, illetőleg a progresszív adótábla szerint adózik. Ebből következően az adóelőleg alapját képező összeg a társadalombiztosítási és egyéni járulékok alapját is képezi az általános szabályok szerint. Az Szhj-tv. a kettős könyvvitelt vezető hozzájárulásra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. március 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 167
Kapcsolódó tárgyszavak: ,