Találati lista:
1. cikk / 1279 Rokkantsági ellátásban részesülő tag ügyvezetői jogviszonya
Kérdés: Egy kft. rokkantsági ellátásban részesülő tagja látja el az ügyvezetői feladatokat, vagyis aláírja a társaság iratait, és telefonon kapcsolatot tart az ügyfelekkel, de az érdemi munkát egy alkalmazott végzi. Elláthatja a tag az ügyvezetést eseti megbízások, esetleg egyszerűsített foglalkoztatás keretében, vagy más jogviszonyt kell létesíteni?
2. cikk / 1279 Egyéni vállalkozás indítása munkaviszonyban fennálló keresőképtelenség alatt
Kérdés: Indíthat átalányadózó egyéni vállalkozást az a teljes munkaidős munkaviszonyban álló személy, aki huzamosabb ideje táppénzben részesül? Folytathatja a vállalkozói tevékenységet alkalmazottak közreműködésével, állíthat-e ki számlát, és hogyan alakul ebben az esetben a járulék- és szochofizetési kötelezettsége?
3. cikk / 1279 Munkaügyi iratok átadása munkáltatói jogutódlás esetén
Kérdés: Cégünknél a munkáltató személyében változás következik be, ezért a munkaviszonyok az Mt. szabályai szerint jogutódlással szállnak át az új munkáltatóra. Milyen személyügyi, munkaügyi és bérügyi iratokat kell átadni az átvevő munkáltatónak, milyen adatvédelmi szabályokra kell figyelemmel lenni, és hogyan célszerű dokumentálni az átadás-átvételt?
4. cikk / 1279 Kata választása uniós munkaviszony mellett
Kérdés: Választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést egy újonnan induló egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az Európai Unió valamelyik tagállamában rendelkezik heti 36 órát elérő munkaviszonnyal?
5. cikk / 1279 Magyar megbízás romániai munkaviszony mellett
Kérdés: Melyik országban lesz biztosított az a magyarországi állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgár, aki Romániában teljes munkaidős munkaviszonyban dolgozik, és mellette Magyarországon megbízási jogviszonyban is végez munkát? A romániai munkavégzés során a foglalkoztató által biztosított szálláshelyen lakik, a megbízásból adódó feladatvégzés Magyarországon történik. Van valamilyen különbség a járulék- és adófizetési kötelezettségben, ha a megbízási jogviszonyban létrejön a biztosítási kötelezettség, illetve, ha nem?
6. cikk / 1279 Hiányzó jogosultsági idő
Kérdés: Hogyan tudja megszerezni a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó 380 napot egy 59 éves hölgy, aki jelenleg semmilyen jogviszonyban nem dolgozik? Megoldást jelenthet erre a problémára, ha a férje orvosi bt.-je heti néhány órás munkaviszonyban vagy tartós megbízási jogviszonyban néhány ezer forintos díjazással bejelenti adminisztratív tevékenység ellátása feladatkörben? Melyik a jobb megoldás? Felmerült a megállapodás is, de tudomásuk szerint annak a költsége magasabb.
7. cikk / 1279 Úti baleset minősítése
Kérdés: Elismerheti úti balesetként a kifizetőhely a munkavállalót ért balesetet abban az esetben, ha 2026. július 7-én a munkája befejezését követően a foglalkoztatója telephelyéről elindult a másik munkahelyére, ahol 2026. július 1-től részmunkaidős munkaviszonyban dolgozik, és útközben súlyos közúti balesetet szenvedett? A balesetet követően a mentők kórházba szállították, ahol július 7-től július 16-ig részesült ellátásban, és jelenleg is keresőképtelen, ami előreláthatóan hosszú ideig fog tartani. A dolgozó balesetitáppénz-igényt nyújtott be ahhoz a céghez, ahonnan a baleset napján elindult, és ahol szintén 2026. július 1-től áll alkalmazásban heti 25 órás részmunkaidőben. A munkavállaló előző munkaviszonya 2020. február 1-től 2026. június 30-ig állt fenn. Számfejthető számára a baleseti táppénz, és ha igen, akkor mi lesz az ellátás alapja?
8. cikk / 1279 Munkaügyi dokumentumok
Kérdés: Mely dokumentumok tartoznak a munkaügyi dokumentumok körébe, és meddig köteles megőrizni azokat egy önkormányzat? A nyugdíjba vonulással összefüggésben egyre gyakrabban előfordul, hogy adatot kérnek be akár 30 évvel ezelőtti megbízási jogviszonyokra vonatkozóan is, bérkartonokat, bérjegyzékeket, szerződéseket. Kinek kell megőriznie a munkaügyi dokumentumokat, és kinek kell adatot szolgáltatni az ezzel kapcsolatos megkeresés során, tekintettel arra, hogy az önkormányzat a központi illetményszámfejtés körébe tartozik?
9. cikk / 1279 Ügyvezető egyéni vállalkozása
Kérdés: Egy megszűnés előtt álló kft. ügyvezetője részmunkaidős munkaviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket. Munkabére csak jelképes 10 ezer forint/hó, ezért a cég a minimálbér 30 százaléka után fizeti a járulékot utána. Az említett ügyvezető egyéni vállalkozói tevékenységbe kezd. Ebben az esetben lehetséges, hogy egyéni vállalkozóként fizesse meg a minimumjárulékot, és ügyvezetőként ne fizessen semmit? Végelszámolóként ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, vagy változik a helyzet?
10. cikk / 1279 Egyéni vállalkozó minimumközterhe GYED alatt
Kérdés: Mentesülne a minimumközteher-fizetési kötelezettség alól egy átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha GYED-ben részesülne? Az érintett vállalkozó 2022 óta részmunkaidős munkaviszonyban is áll, a vállalkozását 2026. június 1-jén indította el, és jelenleg a felesége CSED-ben részesül a 2026. március 10-én született gyermekük után.
