35. Társadalombiztosítási Levelek / 2004. április 20.
TARTALOM

Mikor lépett életbe az a rendelkezés, amely kimondja, hogy a bt.-beltag tevékenysége munkaviszony keretében nem valósulhat meg?

Kell-e és mennyi adóelőleget levonni, ha a magánszemély számlát ad ingatlan és ingó dolog bérbeadásáról? Terheli-e járulékfizetési kötelezettség a bevételt?

Mennyi időn belül köteles kifizetőhelyet létesíteni és működtetni a munkáltató abban az esetben, ha munkavállalóinak száma meghaladja a 100 főt?

Mi lesz a GYED alapja abban az esetben, ha a kismama jelenleg GYES-en van az első gyermekével, és ismételten szülni fog? Az első gyermek születése után folyósított GYED alapja bruttó 200 000 forint fizetés volt. Hogyan változik az ellátás alapjának megállapítása akkor, ha a GYES lejárta után a kismama "visszamegy dolgozni", keresetét az előzőnél magasabb összegben állapítják meg, de csak szabadságát veszi ki, majd táppénzre megy a szülés időpontjáig, tehát a szülés előtt nem lesz 180 napi keresete? Ismereteink szerint az első esetben választhat, hogy a minimálbér kétszerese, vagy az eddig folyósított GYED-nél figyelembe vett összeg alapján kéri-e az ellátás megállapítását.

Egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező taggal működik. Az egyik tag nyugdíjas, a másik főállású anya. A céget egy munkaszerződés alapján működő ügyvezető vezeti, akinek nincs tulajdoni része a cégnél. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalkozást?

Kell-e valamilyen járulékot, illetve eho-t fizetni egy társadalmi szervezet választott tisztségviselőjének havi 5000 forint összegű tiszteletdíja után?

Kötelező-e a dolgozó heti két pihenőnapját mindenképpen két egymást követő napon kiadni akkor, ha a dolgozó munkarendje az alábbiak szerint folyamatosan ismétlődik: 1. nap – délelőtt 8 óra; 2. nap – délután 8 óra; 3. nap – szabadnap? A dolgozó délutános pótlékban részesül.

Milyen adó- és járulékteherrel kell számolnia annak a magánszemélynek, aki a tulajdonában lévő társasházi lakásokat eladja, illetve bérbe adja?

Kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetni ingó dolog bérbeadása esetén?

Egy munkavállaló 2003. szeptember 27-től 2004. február 5-ig táppénzben részesült, 2004. február 6-án szült. A táppénz összegének megállapításához irányadó időszak a 2002. január 1-jétől 2002. december 31-ig terjedő időtartam volt. Mi lesz az irányadó időszak a terhességi-gyermekágyi segélyhez, illetve lehet-e választani, ha valamelyik időszak jövedelme kedvezőbb?

Egy kutatóintézetben közalkalmazottként dolgozó munkavállaló 1990-ben 25 éves, 1995-ben 30 éves jubileumi jutalmat kapott. 2004-ben nyugdíjba megy, és arra számított, hogy megkapja a 40 éves jubileumi jutalmat is. Azt a felvilágosítást kapta, hogy bár 1965 óta dolgozik, közalkalmazotti jogviszonya csak 1974. február hónaptól áll fenn. Ennek most lenne 30 éve, de a 30 éves jubileumi jutalmat már megkapta 1995-ben. Jogosult-e az 1995-ben, illetve a 2004-ben érvényes összeg közötti különbözetre?

Munkaviszonynak számít-e a bedolgozói jogviszony? Milyen járulék és eho-fizetési kötelezettség keletkezik a bedolgozók részére fizetett teljesítménybér után abban az esetben, ha a kifizetett összeg nem éri el a minimálbért? A dolgozók költségtérítést is kapnak.

Kit terhel a járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy háztartásbeli személy, aki nyugellátásra jogosító szolgálati idő megszerzésére megállapodás alapján járulékot fizet, egy betéti társaság kültagja lesz, de személyesen nem működik közre, és jövedelmet nem vesz fel? Továbbra is a megállapodás alapján történik a fizetés, vagy a társaságban válik biztosítottá?

Jogosult-e az ideiglenes özvegyi nyugdíjat követő özvegyi nyugdíjra az az 1945-ben született özvegy nő, akinek munkaviszonya vagy egyéb kötelezettséggel járó jogviszonya soha nem volt?

Helyesen jár-e el az a kft., amely a többségi részesedéssel bíró, ügyvezetői teendőket ellátó nyugdíjas tagja után, aki ezért a tevékenységért nem vesz ki jövedelmet, a munkában töltött napokra megfizeti az egészségügyi hozzájárulást, más közterhet azonban nem?

3 vagy 6 nap betegszabadságot kell-e a munkavállaló részére elszámolni abban az esetben, ha hetente csak 2 napot (hétfő-kedd) dolgozik, és hétfőtől hétfőig beteg?

Hogyan kell a betegszabadság napjait elszámolni annak a munkavállalónak az esetében, aki 2003. október 1-jétől október 29-ig állt a munkáltató alkalmazásában, és ez alatt az időszak alatt 2003. október 13-tól 26-ig keresőképtelen állományban volt?

Milyen társadalombiztosítási közterheket kell fizetni azok után a GYES-ben, illetve GYET-ben részesülő, megbízási szerződéssel foglalkoztatott személyek után, akiknek a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát?

Hogyan kell kiszámolni a betegszabadságot abban az esetben, ha a munkaviszony év közben kezdődött, előtte és utána pedig a munkavállaló munkanélküli-járadékban részesült?

Kell-e valamilyen járulékot fizetni a betéti társaság beltagja után abban az esetben, ha a heti 40 órás munkaviszonyában GYES-re ment?

Jogosult-e az apa a nagyobbik gyermeke után gyermekápolási táppénzre abban az esetben, ha az anya a kisebb gyermek után terhességi-gyermekágyi segélyt, GYED-et, illetve GYES-t igényelt?