771 talált cikk a GYET kifejezésre

Kérdés: Egy 25 év alatti, Ausztriában nappali tagozaton tanuló egyetemi hallgató Magyarországon egyéni vállalkozói tevékenységet kezdett, és a személyi jövedelemadó szabályai szerinti adózást választotta. Az általa nyújtott szolgáltatásból havonta 200-400 ezer forint bevétele származik. Helyes az a számítás, hogy vállalkozói kivét esetén 13 százalék szociális hozzájárulási adót és 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie, kivét hiányában viszont nem terheli szociális hozzájárulási adó és járulék? Helyes továbbá, hogy az év végén a vállalkozói adóalap után 9 százalék adót, a vállalkozói osztalékalap után pedig 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, személyi jövedelemadót azonban a 25 év alattiak kedvezménye miatt nem?

Kérdés: Megszüntetheti-e a munkáltató a munkaviszonyt azért, mert a munkavállaló munkaidőn kívül bejegyzést vagy hozzászólást tesz közzé a Facebookon? Milyen jelentősége van annak, hogy a közlésből, a munkavállaló adatlapjáról vagy egy egyszerű internetes kereséssel a munkáltató azonosítható?

Kérdés: Indíthat egyéni vállalkozást egy mozambiki diák, aki jelenleg egy magyarországi egyetemen tanul, és emiatt rendelkezik tartózkodási engedéllyel? Amennyiben igen, akkor választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést?

Kérdés: Egy 25 év alatti egyetemi hallgató iskolaszövetkezet tagjaként dolgozik, emellett mezőgazdasági őstermelő, valamint egy bt. személyesen közre nem működő beltagja. Szeptembertől szünetelteti a hallgatói jogviszonyát, de az iskolaszövetkezeten keresztül tovább dolgozik. Hogyan érinti a passzív félév az iskolaszövetkezettől kapott nettó jövedelmét és az őstermelői járulékfizetését? Figyelembe vehető az iskolaszövetkezeti munkavégzésből származó jövedelme a bt.-től kapott osztalék utáni szocho felső határának meghatározásakor?

Kérdés: Cégünknél a munkáltató személyében változás következik be, ezért a munkaviszonyok az Mt. szabályai szerint jogutódlással szállnak át az új munkáltatóra. Milyen személyügyi, munkaügyi és bérügyi iratokat kell átadni az átvevő munkáltatónak, milyen adatvédelmi szabályokra kell figyelemmel lenni, és hogyan célszerű dokumentálni az átadás-átvételt?

Kérdés: Várhatóan mikor válik jogosulttá a nők kedvezményes nyugdíjára az a nő, aki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozata szerint 2023. december 31-éig 35 év 38 nap, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel rendelkezik, ezen belül a keresőtevékenységgel szerzett jogosultsági idő 29 év 3 nap, és azóta folyamatosan dolgozik? Milyen módon kell benyújtania a nyugdíjigényét?

Kérdés: Hogyan tudja megszerezni a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó 380 napot egy 59 éves hölgy, aki jelenleg semmilyen jogviszonyban nem dolgozik? Megoldást jelenthet erre a problémára, ha a férje orvosi bt.-je heti néhány órás munkaviszonyban vagy tartós megbízási jogviszonyban néhány ezer forintos díjazással bejelenti adminisztratív tevékenység ellátása feladatkörben? Melyik a jobb megoldás? Felmerült a megállapodás is, de tudomásuk szerint annak a költsége magasabb.

Kérdés: Jogosult továbbra is az árvaellátásra a gyermek, ha befejezte a középiskolát, és szeptembertől várhatóan főiskolára fog járni nappali tagozaton?

Kérdés: Keletkezik biztosítási és járulékfizetési kötelezettség egy magyarországi foglalkoztató által a nyár folyamán fogadott külföldi diákok 6 hetes szakmai gyakorlatára fizetett juttatás alapján, amely meghaladja a minimálbért? A cégnek megállapodása van a diákok németországi egyetemével a gyakorlatot illetően, tehát nem hallgatói munkaszerződésről van szó.

Kérdés: Mentesülne a minimumközteher-fizetési kötelezettség alól egy átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha GYED-ben részesülne? Az érintett vállalkozó 2022 óta részmunkaidős munkaviszonyban is áll, a vállalkozását 2026. június 1-jén indította el, és jelenleg a felesége CSED-ben részesül a 2026. március 10-én született gyermekük után.