tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

14 találat a megadott GYET tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Ellátások három gyermek után

Kérdés: Milyen nyomtatványt kell kitöltenie annak az édesanyának, aki három gyermeke után szeretné igénybe venni az anyasági segélyt?
Részlet a válaszból: […]kivéve, ha e nélkül is maradt legalább három kiskorú a jogosítók között, azaz összességében négy vagy több gyermeket nevelnek a szülők a háztartásukban.Az ellátást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Ha a szülők nem tudnak megállapodni az ellátást igénybe vevő kilétében, akkor kérelmükre a gyámhivatal dönt az ellátást igénybe vevő szülőről. Ha a családban van ugyan három gyermek, aki a jogosultsági feltételeknek megfelel, de van még egy három évnél fiatalabb gyermek is, abban az esetben a szülő nem gyermeknevelési támogatásra, hanem a három év alatti gyermek jogán GYES-re lesz jogosult. Amennyiben a háztartásban lévő gyermekek száma háromnál kevesebb lesz, az a jogosultság megszűnését vonja maga után, függetlenül attól, hogy a legkisebb gyermek még nincs nyolcéves. Alapvető jogosultsági feltétel, hogy a gondozott gyermek az igénylő háztartásában legyen, életvitelszerűen együtt éljenek. A kérelem elbírálása során vizsgálni kell azt is, hogy a gyermekek után részesül-e valaki korábbi időponttól valamely gyermekek után járó ellátásban. Fontos szabály, hogy a gyermek a jogosult háztartásából csak napközbeni ellátásra kerülhet ki. Saját háztartásban nevelt gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki tanulmányok folytatása miatt vagy gyógykezelésre tekintettel nincs a jogosult háztartásában, vagy akit 30 napot meg nem haladóan helyeztek el szociális intézményben, átmeneti gondozásban vagy a szülővel együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik. A gyermeknevelési támogatás jogosultsági feltételei-nél fontosak a keresőtevékenység folytatásával összefüggő korlátozó szabályok, illetőleg a kérelmező részesül-e rendszeres pénzellátásban, amely a taglalt ellátás megállapítását nem teszi lehetővé. Az ügyfél heti 30 órát meg nem haladó időtartamban, vagy ha a munkavégzés az otthonában történik, korlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet. Nem jár az ellátás annak, aki előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti, továbbá aki olyan gyermek után igényli a támogatást, akit ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, illetve 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el. Nem zárja azonban ki a jogosultságot, ha az ügyfél az ellátás folyósítása mellett végzett keresőtevékenység után járó táppénzben, baleseti táppénzben, ideiglenes özvegyi nyugdíjban, házastársa jogán árvaellátásban, ápolási díjban részesül. Az ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást az igény késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak. A havi összege - függetlenül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5690

2. találat: GYET iránti igény elutasítása

Kérdés: Három kisgyermekem van, mégis elutasították a főállású anyasági kérelmemet. Mihez kezdjek most?
Részlet a válaszból: […]nem töltötte be a 18. életévét - ez utóbbi esetben kivéve, ha e nélkül is maradt legalább három kiskorú a jogosítók között. Itt azonnal találhatunk egy okot arra, miért utasíthatták el a kérelmet. A három gyermeke közül, amennyiben az egyik még nem érte el a 3. életévét, akkor kizárólag gyermekgondozási segély állapítható meg, gyermeknevelési támogatás nem. Továbbá, ha van ugyan 3 kiskorú gyermeke, de ebből egyik sem fiatalabb 8 évesnél, szintén nem állapítható meg a szóban forgó ellátás.A jogosulti kör felsorolásából következik, hogy a hivatásos nevelőszülő nem jogosult gyermeknevelési támogatás igénybevételére, így a kérelmező csak abban az esetben jogosult ellátásra, ha vér szerinti, örökbe fogadó szülő vagy gyám. Ekkor az ellátást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Itt erről szó sincs, de tájékoztatásul megjegyezzük, hogy amennyiben a szülők nem tudnak megállapodni, akkor kérelmükre a gyámhivatal dönt az ellátást igénybe vevő szülőről.A gyermeknevelési támogatásra történő jogosultság addig állapítható meg, amíg az alapfeltételek fennállnak. Ebből következően, ha a háztartásban lévő gyermekek száma háromnál kevesebbre csökken, az a jogosultság megszűnését vonja maga után, függetlenül attól, hogy a legkisebb gyermek még nincs nyolcéves.Alapvető jogosultsági feltétel, hogy a gondozott gyermek az igénylő háztartásában legyen, életvitelszerűen együtt éljenek. A kérelem elbírálása során vizsgálni kell azt is, hogy a gyermekek után részesül-e valaki más gyermeknevelési támogatásban, esetleg gyermekgondozási segélyben, mivel ez is kizáró ok lehet. Fontos szabály, hogy a gyermek a jogosult háztartásából csak napközbeni ellátásra kerülhet ki. Saját háztartásban nevelt gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki tanulmányok folytatása miatt vagy gyógykezelésre tekintettel nincs a jogosult háztartásában.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. július 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4473

3. találat: Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszból: […]mértékű társadalombiztosítási járulék, a foglalkoztatottat pedig a 6 százalékos egészségbiztosítási (2 százalék pénzbeli és 4 százalék természetbeni) és a 9,5 százalékos nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 1,5 százalék nyugdíjjárulék és 8 százalék tagdíj) terheli. A tételes egészségügyi hozzájárulást a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt nem kell megfizetni, akkor sem, ha az ellátás folyósítása alatt az érintett személy olyan jogviszony keretében dolgozik, amely egyébként tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséggel járna [Eho-tv. 7. § (1) bekezdés]. A személyes közreműködésről elmondható, hogy egy tagsági jogviszonyon alapuló írásos megállapodásban (társasági szerződésben, vagy a tagok különmegállapodásában) rögzített tevékenység végzését (szolgáltatásnyújtást) jelenti, melynek célja az adott társaság működéséhez, bevételszerző tevékenységéhez való hozzájárulás. A társasággal munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban álló tagok, illetve az üzletvezetést, képviseletet ellátó tagok nem minősülnek személyes közreműködőnek. A személyes közreműködést a tag ingyenesen és ellenérték fejében egyaránt végezheti. A Tbj-tv. 4. § d) pontja értelmében a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködő tag - feltéve hogy a munkavégzése nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik - társas vállalkozónak minősül, s mint ilyen az 5. § (1) bekezdésének f) pontja alapján biztosítottnak minősül. A biztosítási kötelezettség a tényleges és személyes közreműködés kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn, ezzel egybeesik a járulékfizetési kötelezettség, és az ellátási jogosultság kezdő és befejező időpontja is. Ha a személyes közreműködés kezdő, illetve befejező időpontja nem állapítható meg, úgy a társasági szerződésben meghatározott időpont az irányadó, ennek hiányában a személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a társaság a tevékenységét a Gt. rendelkezései szerint megkezdheti. A társas vállalkozó részére a személyes közreműködéséért kifizetett díjazást az Szja-tv. 24. § c) pontja értelmében nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni, mely a Tbj-tv. 4. § k) pontja szerint járulékalapot képező jövedelemnek minősül. A társas vállalkozásnak a biztosított társas vállalkozó után a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem alapulvételével - de havonta legalább a minimálbér kétszerese, illetőleg ha a ténylegesen kifizetett (juttatott) jövedelem ennél kevesebb, akkor az Art. 31. § (2) bekezdés szerinti járulékbevallásban ezt a tényleges jövedelmet feltüntetve, de ez esetben is legalább a minimálbér után - kell a társas vállalkozást és a társas vállalkozót terhelő járulékokat levonnia, bevallania és megfizetnie (Tbj-tv. 27. §). Tehát a főállású társas vállalkozó után legalább a minimálbér után akkor is járulékot kell fizetni, ha jövedelmet az adott időszakban egyáltalán nem szerez. A társas vállalkozást a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 26 százalékos, az e fölötti rész után 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék, a társas vállalkozót pedig a 6 százalékos egészségbiztosítási (2 százalék pénzbeli és 4 százalék természetbeni) és a 9,5 százalékos nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 1,5 százalék nyugdíjjárulék és 8 százalék tagdíj) terheli. A 2010-től hatályos szabályok értelmében a társas vállalkozást terhelő társadalombiztosítási járulék mértéke 27 százalékra módosul, a társas vállalkozónak pedig 7,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot (2 százalék pénzbeli és 4 százalék természetbeni, 1,5 százalék munkaerő-piaci),[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. október 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2759

4. találat: GYET-jogosultság

Kérdés: Jogosult-e GYET-re az az édesanya, akinek 3 gyermeke 9, 10 és 4 éves, a két iskolás gyermek heti három alkalommal szakköri képzésen vesz részt, a kicsi pedig óvodába jár?
Részlet a válaszból: […]támogatást az együtt élő szülők - együttes nyilatkozatuk alapján - bármelyike igénybe veheti. A Cst. leszögezi, hogy gyermeknevelési támogatás nem jár annak a személynek, akinek gyermeke napközbeni ellátást biztosító intézményben kerül elhelyezésre, de ezen szabályozás alól a Cst. R. néhány kivételt engedélyez, melyek közül egyik-másik esetünkben is érvényes. Vizsgáljuk meg ezeket! A kérdésből sajnos nem derül ki, hogy az édesanya mivel foglalkozik, és a gyermekek az iskolában, óvodában mennyi időt töltenek, ezért az összes lehetséges megoldást számba vesszük. A kérdés írója nem tér ki rá, ezért nem zárhatjuk ki azt a lehetőséget, hogy a gyermeknevelési támogatást igénybe vevő szülő középfokú vagy felsőfokú tanintézet nappali tagozatán tanul. Ebben az esetben a gyermekek napközbeni intézeti elhelyezését egyáltalán nem vizsgáljuk, attól függetlenül kell az ellátást megállapítani és folyósítani. A gyermeknevelési támogatás folyósítását a napközbeni ellátást biztosító intézményi elhelyezés abban az esetben sem érinti, ha annak időtartama a napi öt órát nem haladja meg. A napi ötórás korlátozás természetesen csak akkor vonatkozik a közoktatási intézményben tanuló (pl. általános iskola) gyermekre, ha emellett valamely napközbeni ellátást biztosító intézménybe is elhelyezik, ilyenek a napközi, tanulószoba és a hasonló céllal létrejött, de más névre keresztelt foglalkozások. (Álláspontunk szerint a levélben említett szakkör nem tartozik a napközbeni ellátást biztosító intézmények csoportjába.) Amennyiben a gyermeket a kötelező tanórai foglalkozás (pl. általános iskola) mellett napközbeni ellátást biztosító intézményben (pl. napközi) is elhelyezik, ezek időtartamát össze kell vonni, melyek együttesen nem haladhatják meg a napi öt órát. (Tehát ha a gyermek az iskolában 7 tanórán keresztül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. szeptember 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1911
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: GYET-en lévő beltag járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetnie egy betéti társaság beltagjának, aki GYET-en van, de bevételt is számláz?
Részlet a válaszból: […]társadalombiztosítási, a 4 százalékos természetbeni és a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot is meg kell fizetni. Jövedelemfelvétel hiányában a minimálbér alapulvételével köteles a társaság az előzőekben említett járulékokat megfizetni [Tbj-tv. 27. § (1) bekezdése]. A kérdéses esetben ugyanis a járulékalap alsó határát nem lehet arányosan csökkenteni a gyermeknevelési támogatás folyósításának időtartamával, mivel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. július 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1866

6. találat: Munkavégzés GYET folyósítása mellett

Kérdés: Végezheti-e kozmetikai tevékenységét GYET folyósítása mellett, főállású anyaként egy kft. tulajdonosa abban az esetben, ha jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszból: […]csak szigorú korlátok között végezhető. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat keresőtevékenységet, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. Napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermeknevelési támogatásban részesülő személyt a Mt. rendelkezései szerint a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg [Cst. 24. § (1)-(2) bekezdései]. A leírtak alapján kérdezőnk az otthonában társas vállalkozóként időkorlátozás nélkül, otthonán kívül pedig munkaviszony keretében csak napi 4 órát, illetve heti 20 órát meg nem haladó időtartamban végezhet munkát. Ez utóbbi esetben tehát kizárólag munkaviszony keretében történő munkavégzésről lehet szó, mivel a tagi jogviszonyban, társas vállalkozóként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. január 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1662

7. találat: Főállású anya egyéni vállalkozóként

Kérdés: Lehet-e főállású anya egy egyéni vállalkozó, és ha igen, milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána abban az esetben, ha vállalkozásában ténylegesen alkalmazottai dolgoznak?
Részlet a válaszból: […]utóbbi ténynek a járulékfizetés meghatározása szempontjából viszont különös jelentősége van. A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontja értelmében ugyanis az egyéni vállalkozó a minimálbér alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amelynek tartama alatt táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja. Ezek alapján az eldöntendő kérdés már csak az, hogy mikor vonhatja kétségbe az adóhatóság az egyéni vállalkozó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy nem vesz részt személyesen vállalkozása tevékenységében, illetve mivel tudja bizonyítani a munkavégzés tényét. A bizonyítás ugyanis nem a vállalkozót terheli. Tekintve, hogy erre vonatkozóan a társadalombiztosítási jogszabályok semmilyen támpontot sem adnak, és más jogforrásra sem hivatkoznak, csak a teljesség igénye nélkül lehet néhány jellemző lehetőséget megemlíteni: - vélelmezhető az egyéni vállalkozó személyes munkavégzése, ha elismeri annak tényét, ha -[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. március 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 971
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Főállású anyaság

Kérdés: Hol található a főállású anyaságra történő hivatkozás? Létezik-e ilyen fogalom, és milyen feltételei vannak? Kell-e a házastársnak (élettársnak) munkaviszonnyal rendelkeznie ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]1. számú melléklete szerinti "Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra" című formanyomtatvány és annak 4. számú - a gyermeknevelési támogatás igényléséhez elnevezést viselő - pótlapja kitöltését. Az igénylésen fel kell tüntetni a szülők és a gyermekek pontos személyi adatait. Amennyiben előzőleg gyermekgondozási támogatásban részesültek a gyermekek, be kell szerezni a gyermekgondozási támogatás folytatólagos igénylésére jogosító igazolványt. A gyermeknevelési támogatás elbírálására a területi államháztartási hivatal jogosult. Amennyiben az igénylő előzőleg munkaviszonyban állt, a gyermeknevelési támogatásra való jogosultság megállapításának feltétele a fizetés nélküli szabadság igénybevétele. Ha valaki megkapja a gyermeknevelési támogatást, a jogszabály szerint munkaideje korlátozódik, tehát legfeljebb napi négy órát tölthet keresőtevékenységgel vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik. A gyermeknevelési támogatás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredék hónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincadrésze jár. Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki a) az Szoc-tv. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás (rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán legalább két, árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Ftv. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék) valamelyikében részesül, ide nem értve aa) a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett keresőtevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt; ab) a gyermekgondozási segélyre való jogosultság esetében a Tny-tv. alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. augusztus 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 759
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: GYES-en, GYET-en lévő személyek megbízási díja

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási közterheket kell fizetni azok után a GYES-ben, illetve GYET-ben részesülő, megbízási szerződéssel foglalkoztatott személyek után, akiknek a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszból: […]időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. A jogszabályok nem tartalmaznak a keresetre vonatkozó megkötéseket, így a GYES-ben, illetve GYET-ben részesülő szülők napi 4 órában korlátozás nélkül végezhetnek munkát. A társadalombiztosítási jogszabályok sem rendelkeznek külön a gyermekgondozási támogatásban részesülő szülők járulékfizetésére vonatkozóan, így jogviszonyuk, és biztosítási kötelezettségük elbírálása az általános szabályok alapján történik. Amennyiben tehát a megbízási szerződéssel foglalkoztatott személyek megbízási díja meghaladja a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét, biztosítottá válnak, és a foglalkoztatónak meg kell fizetnie utánuk a 29 százalékos tb járulékot, a megbízottnak pedig az egyéni járulékokat. Az Eho-tv. 7. §-a értelmében nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 616
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Tételes eho fizetése GYES, GYET alatti foglalkoztatás esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a GYES-ben, illetve GYET-ben részesülő munkavállaló foglalkoztatása esetén, hogy nem kell tételes eho-t fizetni? Alkalmazható-e ez a szabály a már érvényben lévő munkaviszonyokra, vagy csak a 2004. január 1. után megkötöttekre? Alkalmazható-e olyan esetben, amikor saját munkavállaló jön vissza GYES folyósítása mellett, napi 4 órában dolgozni?
Részlet a válaszból: […]keresőtevékenységet, csak némileg korlátozza azt. Keresőtevékenység esetén azonban azonnal felmerül a biztosítási kötelezettség kérdése, és tisztázni kell a fizetendő közterhek mértékét és összegét is. Az Eho-tv. 7. § (1) bekezdésének szövegezése valóban megváltozott 2004. január 1-jétől, hiszen amíg a 2003. december 31-ig hatályos szöveg - "Nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást a) a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj folyósításának, b) a keresőképtelenség (ide nem értve a betegszabadságot), a fizetés nélküli szabadság, az igazolatlan távollét időtartama, valamint a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés időtartama alatt, kivéve ha a mentesítés idejére munkabér (illetmény), távollétidíj-fizetés történt, c) a gyermekgondozási segély, az ápolási díj, a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt, kivéve ha a folyósításban részesülő az ellátás folyósítása alatt munkát végez," - egyértelműen meghatározza, hogy a folyósítás időtartama alatti munkavégzés esetén a tételes eho-t meg kell fizetni, addig a 2004. január 1-jén hatályba lépett szöveg - "Nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást a) a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. április 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 593
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 14 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést