tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

6 találat a megadott ingatlan értékesítése tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem utólagos bevallása
Kérdés: Az 1996. évben vásárolt ingatlan értékesítéséből az eladónak adóköteles jövedelme keletkezett. Az értékesítés 2005-ben volt, ugyanezen évben újabb lakást vásárolt. Az újabb lakás vásárlásánál banki hitelt vett fel a vételár teljesítéséhez. Megilleti-e az adókedvezmény a teljes vételárra, vagy csak az önerőként felhasznált összeg vehető figyelembe az adómentesség igénybevétele során? Amennyiben elmulasztotta az adózó az ingatlan értékesítéséből származó adóbevallást és ezzel együtt az adó befizetését is, mentesül-e, és ha igen, hány év után az adófizetési kötelezettség alól?
Részlet a válaszból: […]elrendelt határidejétől a teljesítés napjáig, de legkésőbb a lakáscélú kedvezményt megállapító határozat jogerőre emelkedésének időpontjáig késedelmipótlék-alapot képez az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adója. Az Szja-tv. 63. § (2) alapján "Az (1) bekezdés rendelkezései szerint befizetett adóból visszajár (vagy nem kell azt megfizetni) az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem azon része utáni adó (lakásszerzési kedvezmény), amely összeget a magánszemély saját maga vagy közeli hozzátartozója, volt házastársa részére a jövedelem megszerzésének időpontját megelőző 12 hónapon vagy az azt követő 60 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordított (a lakásszerzési kedvezmény alapja)..." A lakásszerzési kedvezmény az igazolt lakáscélú felhasználás adóhatóságnak történő bejelentésével (kérelem benyújtásával) egyidejűleg adó-visszaigényléssel érvényesíthető. A lakásszerzési kedvezmény érvényesítésére irányuló kérelmet kötetlen formában, vagy az adóhatóság által ajánlott, és az APEH honlapjáról letölthető nyomtatványon lehet előterjeszteni. Az Szja-tv. 63. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül megvalósult lakáscélú felhasználás kedvezménye az adó megállapításához való jog elévüléséig bármikor érvényesíthető, tehát az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem bevallása évének utolsó napjától kell számítani az 5 év elévülést. A lakásszerzési kedvezmény alapjának az az ingatlanértékesítésből származó jövedelem tekinthető, amelyet a magánszemély a törvényi határidőn belül lakáscélra használ fel. A határidő számítása nem a bevallás időpontjától, hanem az ingatlanértékesítés időpontjától számítandó. A 2005. évben hatályos Szja-tv. 63. § (5) bekezdése alapján a 2005. január 1-jétől megszerzett ingatlanértékesítésből származó jövedelem lakáscélú felhasználása során korlátozottan érvényesíthető a lakásszerzési kedvezmény, ha az adózó az alábbi forrásokat (is) igénybe veszi: a) az adott ügyletben lakásszerzési kedvezmény érvényesítésével ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmet (pl. a közeli hozzátartozó az ingatlanértékesítésből származó jövedelmét az adózó rendelkezésére bocsátja), b) adómentes lakáscélú munkáltatói támogatást, c) kamatkedvezménnyel nyújtott lakáscélú munkáltatói hitelt, d) lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított összeget, e) a 12/2001. Korm. rendelet alapján nyújtott közvetlen támogatást, f)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2405
Kapcsolódó tárgyszavak:
2. találat: Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem
Kérdés: Hogyan kell a jövedelmet kiszámítani abban az esetben, ha egy magánszemély 2003 decemberében örökölt egy telket lakóházzal, amelyet romos állapota miatt lebontottak, helyére egy új lakóházat építettek, amelynek még nincs használatbavételi engedélye, de szeretnék értékesíteni?
Részlet a válaszból: […]meghaladó rész egyéb jövedelemnek minősül. A bevételből levonható: - az értékesített ingatlan, vagyoni értékű jog megszerzésére fordított összeg; - a szerzéssel kapcsolatos kiadás (illeték, ügyvédi költség stb.); - az értéknövelő beruházás igazolt költsége; - az értékesítéssel kapcsolatos kiadások (hirdetési díj, ügyvédi költség stb.). Öröklés esetén az ingatlan megszerzésére fordított összegnek az ingatlan vagy vagyoni értékű jog esetén az illeték megállapításához meghatározott forgalmi értéket (nem a hagyatéki terhekkel csökkentett tiszta értéket) kell tekinteni. A felépítmény szerzési értékének a számlával igazolt építési költségeket kell tekinteni. Értéknövelő beruházásnak azt a szokásos piaci értéket növelő ráfordítást lehet tekinteni, amely - a 12/2001. Korm. rendelet szerint meghatározott korszerűsítés, vagy - az átruházást megelőző 24 hónapon belül, az értékesítés bevételének 5 százalékát meghaladó mértékben állagmegóvás céljából történt. Új építésű ingatlan esetén az építési költség nem értéknövelő beruházásnak, hanem szerzési értéknek minősül. A 2007-ben létrejött épített ingatlanok, bővítések bekerülési költségét, ha a jogerős használatbavételi engedély még 2008. január 1. előtt jogerőre emelkedett, még értéknövelő beruházásként lehet figyelembe venni. A bevételből a költségek levonása után megállapított jövedelem a szerzéstől az átruházásig eltelt időmúlás függvényében csökkenthető. A korábban lakásszerzési kedvezménnyel szerzett lakás értékesítésekor a jövedelmet a lakáscélú kedvezmény alapjául szolgáló összeggel (ez megegyezik azzal az összeggel, amely után az adót a lakáscélú felhasználásra tekintettel nem fizették meg) meg kell növelni. Az így megállapított jövedelem lakás esetében a szerzés évében és az azt követő első évben történő átruházásnál a számított jövedelem 100 százaléka, a második évben 90 százaléka, a harmadik évben a 60 százaléka, a negyedik évben a 30 százaléka, az ötödik évtől nulla százaléka. A 2008-ban értékesített lakások esetén a jövedelemcsökkentés a következő: Szerzés éve Számított jövedelem csökkenése 2008. 0% 2007. 0% 2006. 10% 2005. 40% 2004. 70% 2003. 100% Ha egy ingatlanértékesítés bevételéből úgy kell jövedelmet meghatározni, hogy az ingatlannak több szerzési időpontja is van, akkor speciális módon kell a számításokat végezni. A bevételből (eladási árból) levonhatók azok a költségek, amelyek nem megoszthatók szerzési időpont szerint. Ezeket a törvény nevesíti: az értéknövelő beruházások, illetve az eladás költségei vonhatók le. Az így meghatározott korrigált bevétel tartalmazza az értékesítés jövedelmét és a szerzési értékeket, valamint a szerzéshez kapcsolódó költségeket. A szerzési költségek arányos megosztásával határozható meg a jövedelem. A 2008. év előtti építéshez, bővítéshez, újjáépítéshez csak egy szerzési időpont tartozhat, 2007. december 31-ét követően pedig az egyes használatbavételi engedélyek jogerőre emelkedésének időpontja, illetve a tényleges használatbavétel határozza meg a szerzési időpontokat. Ettől eltérően választható az az átmeneti rendelkezés, hogy a magánszemély a 2007. december 31-én hatályos rendelkezések szerint állapítsa meg az ingatlanértékesítés jövedelmét, ha három feltételnek megfelel: - az eredeti szerzés 2007. december 31. előtt történt, és - az épített ingatlanra 2008-2010 közötti jogerős használatbavételi engedély van, és - az átruházás a 2008-2010 évek között történik. Az átmeneti szabály alkalmazása esetén lakás értékesítésekor nem alkalmazható az új adóalap-számítási szabály, tehát az ingatlanértékesítésből származó jövedelem a szerzéstől számított 15 évig adóköteles. Nem alkalmazható a lakáscélú felhasználás szabálya sem. Példaként kitalált számokkal tekintsük át a jövedelem megállapítását: Esemény Év Érték/Ft Eredeti ingatlan szerzési értéke 2003 10 millió Lakóingatlan újjáépítési költsége 2008 15 millió Eladási költség 2008 1 millió Összköltség 26 millió Eladási ár 2008 30 millió 1. lépés: Korrigált bevétel meghatározása Bevétel 30 000 000 - Értéknövelő beruházás 0 - 2 éven belüli állagmegóvó munka, ha nagyobb, mint bevétel 5 százaléka […] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. szeptember 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2306
Kapcsolódó tárgyszavak:
3. találat: Ingatlan megszerzésének időpontja
Kérdés: Mi tekinthető a feleség esetében szerzési időpontnak a 2008. évben történő ingatlanértékesítés során az alábbi esetben? Egy házaspár 30 éve kötött egymással házasságot, 20 évvel ezelőtt közösen vásároltak egy ingatlant, azonban az ingatlan-nyilvántartásba csak a férj került be tulajdonosként. Az ingatlan a házastársi közös vagyon része. A feleség 2005-ben kérte, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásban tüntessék fel, ami meg is történt. A házastársak az értékesítés során szembesültek azzal, hogy a feleség a nyilvántartás szerint 2005-ben szerezte az ingatlant.
Részlet a válaszból: […]1986. július 1. napja előtt az illetékhivatalhoz benyújtották. Esetükben az ingatlan megszerzéséről szóló szerződést a megszerzéskor, 20 évvel ezelőtt nyújtották be az ingatlanügyi hatósághoz. Az ingatlan a házastársi közös vagyon részeként került tulajdonba, tehát az 1952. évi IV. tv. 27. § (1) bekezdése alapján kétségtelen, hogy a feleség is 20 évvel ezelőtt lett tulajdonosa az ingatlannak. Az ingatlan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. augusztus 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2291
Kapcsolódó tárgyszavak:
4. találat: Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem lakáscélú felhasználása
Kérdés: Miért állapított meg az APEH adóhiányt egy magánszemély személyijövedelemadó-bevallásának ellenőrzése során az alábbi esetben? A magánszemély 2005 augusztusában kötött adásvételi szerződést lakás vásárlására. A vételár 10 millió forint volt, a vásárláshoz felvett 4 millió forint kamattámogatásos hitelt. 2005. november végén eladta a régi lakását 15 millió forintért, amiből a jövedelem 7 millió forint volt, tehát többet költött a lakásra, mint a jövedelme volt, és a vétel az eladást megelőző 12 hónapban történt, amit megenged a törvény.
Részlet a válaszból: […]a következők: - Adott ügyletben lakásszerzési kedvezmény érvényesítésével ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem. Ezt úgy lehet értelmezni, hogy ha más, például a szülő az ingatlanértékesítésből származó jövedelmét erre a lakásra fordítja, és erre hivatkozással nem fizet adót a jövedelme vagy egy része után. - Adómentes lakás célú munkáltatói támogatás. - Kamatkedvezménnyel nyújtott lakáscélú munkáltatói hitel. - Lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított összeg (pl. lakáskassza). - A 12/2001. Korm. rendelet alapján nyújtott közvetlen támogatások: lakásépítési kedvezmény gyerek és más eltartott után (szocpol), akadálymentesítési támogatás. - 12/2001. Korm. rendelet III. fejezete alapján kamattámogatással folyósított kölcsön. - Törlesztési adókedvezmény érvényesítésével lakáscélú hitel. E szabály szerint, ha az adózó az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmének megszerzését legfeljebb 12 hónappal megelőző időpontban szerez lakóingatlant, de az ingatlant részben vagy egészben adókedvezmény érvényesítésére jogosító lakáscélú hitelből vagy más támogatott forrásból finanszírozta, nem veheti igénybe a lakásszerzési kedvezményt a lakáscélú felhasználás azon része után, amely a lakáscélú hitelből vagy más támogatott forrásból származik. A kérdésben szereplő esetben ez azt jelenti, hogy az ingatlanértékesítés 7 millió[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. július 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1492
5. találat: Ingatlan értékesítése, bérbeadása
Kérdés: Milyen adó- és járulékteherrel kell számolnia annak a magánszemélynek, aki a tulajdonában lévő társasházi lakásokat eladja, illetve bérbe adja?
Részlet a válaszból: […]tevékenységét. Ha a magánszemély azzal a céllal szerezte be, vagy építette, építtette az ingatlanokat, hogy azokat változatlan formában vagy felújítva értékesítse, vagy bérbe adja, akkor az üzletszerűség valószínűsíthető, és az ingatlanok eladásakor az önálló tevékenység szabályai szerint kell a jövedelmet megállapítani. Az ingatlanok bérbeadására a magánszemély az adókötelezettséget megállapíthatja az Szja-tv. 74. §-a alapján - ekkor a bevétele 20 százalékát fizeti meg adóként -, vagy az önálló tevékenységre vonatkozó adózási szabályok szerint, legalább négy egymást követő adóévben. Az ingatlan értékesítése, illetve bérbeadása társadalombiztosítási kötelezettséget nem keletkeztet. Ennek alátámasztására az alábbiakban közöljük a tárgykörben született APEH iránymutatás szövegét: 2002/77. APEH iránymutatás Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem utáni százalékos mértékű egészségügyi- hozzájárulás-fizetési kötelezettség (APEH Járulék főosztály - 122.462.176.5/2002.; AEÉ 2002/8.) (Az AEÉ 2002. évi 5. számában 34. pont alatt megjelent iránymutatás helyesbítése) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 74. § (7) bekezdésének 2001. január 1-jétől hatályos rendelkezése szerint más ingatlan (nem termőföld) bérbeadása esetén az adóévi összes bevételre vonatkozóan az (1) bekezdés rendelkezése helyett a magánszemély - legalább egymást követő négy adóévben - választhatja az összevont adóalap részeként az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. §-a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 606
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Ukrán állampolgár adófizetési kötelezettsége
Kérdés: Hogyan kell az adófizetési kötelezettségét teljesítenie, és melyik országban adóköteles annak az ukrán állampolgárnak a jövedelme, aki Magyarországon lévő örökölt ingatlanát értékesíti? Milyen időpontig kell a bevallási kötelezettségét teljesítenie?
Részlet a válaszból: […]vagyonadók területén - egyezményt kell alkalmazni. Ha az ukrán állampolgárt az eladott ingatlanon kívül más nem köti Magyarországhoz, akkor valószínűleg ukrán illetőségű. Az egyezmény szerint az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem kizárólag az ingatlan fekvése szerinti államban adóztatható. A Magyarországon fekvő ingatlan eladása után tehát a magyar szabályok szerint kell az adókötelezettséget teljesíteni, az Szja-tv. 61-63. §-ai alapján. Az adófizetési kötelezettséget az Art. 4. számú mellékletének 9. pontja alapján kell teljesíteni. A külföldi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. február 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 546