155 talált cikk az irányadó időszak kifejezésre

Kérdés: Mikortól folyósítható táppénz, és mi lesz az ellátás alapja egy 2023. március 1-től alkalmazásban álló munkavállalónak, aki 2024. május 18-án született gyermeke jogán CSED-et, majd 2026. május 18-ig GYED-et kapott, 2026. feb-ruár 9-től kérte a GYED miatt engedélyezett fizetés nélküli szabadság megszüntetését, e naptól heti 20 órás munkaidőben vissza is ment dolgozni, és 2026. május 26-tól „9”-es keresőképtelenségi kóddal táppénzt igényel? A munkavállaló szerződés szerinti bére havi 450.000 forint, amely jóval kevesebb, mint amit a gyermek születését megelőzően keresett.

Kérdés:

Figyelembe kell venni a GYED alapjának megállapítása során a CSED időszakában kifizetett járulékalapot képező egyszeri juttatást (jutalmat)? Fel kell tüntetni az adatmegállapító lapon ezt az összeget? A dilemmát az okozza, hogy a kifizetett összeghez nem tartozik jövedelemmel ellátott nap.

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a kifizetőhelynek a 2025. december 1-jétől alkalmazásában álló munkavállaló esetében, aki 2026. április 9-től négyéves gyermeke jogán GYÁP-igényt nyújtott be, és egyben kérte, hogy a 2026. január 1-jétől hatályba lépett rendelkezések szerint, a táppénz összegének megállapítása során az előző munkáltatójánál elért jövedelme is kerüljön beszámításra, mert az lényegesen kedvezőbb, mint a jelenlegi jövedelme? A munkavállaló előző munkaviszonya 2020. április 1-jétől 2025. november 30-ig állt fenn.

Kérdés: Beleszámítható a GYED naptári alapjába a 2025. április hónapban kifizetésre került túlóra abban az esetben, ha a munkavállaló a számfejtés időszakában már veszélyeztetett terhes volt? A gyermek 2025. augusztus 23-án született, a CSED időszaka: 2025. augusztus 23-tól 2026. február 6-ig tartott, irányadó időszak: 2024. január 1. – 2025. május 31., számítási időszak: 2024. 09. 04. – 2025. 05. 31. A rendkívüli munkavégzés díjazása a CSED alapjába beszámításra került. GYED-időszak: 2026. 02. 07. – 2027. 08. 23.; irányadó időszak: 2024. 01. 01. – 2025. 11. 30.; számítási időszak: 2024. 09. 04. – 2025. 03. 02.

Kérdés: Alkalmazható az előnyszabály a táppénzszámfejtés során annak a 2025. augusztus 12-től veszélyeztetett várandósságára tekintettel keresőképtelen munkavállalónak az esetében, akinek a jelenlegi munkaviszonya 2025. május 12-től áll fenn, de korábban ugyanannál a munkáltatónál alkalmazásban állt 2019. augusztus 1-jétől 2025. április 30-ig, és 2023. április 14-én született első gyermekére tekintettel 2025. április 14-ig GYED-ben részesült? A dolgozó jelenlegi munkabére kevesebb, mint a korábban fennállt munkaviszonyában elért keresete. A gyermek megszületését követően a CSED és a GYED alapját milyen kereset alapján kell megállapítani?

Kérdés: Milyen hatással van egy biztosított egészségbiztosítási ellátásaira (táppénz, CSED, GYED, ÖFD), ha a közalkalmazotti jogviszonya közös megegyezéssel megszűnik a munkáltatójánál, majd a megszűnést követő napon, ugyanannál a munkáltatónál újra közalkalmazotti jogviszonyt létesít, csak más munkakörben, más összegű jövedelemmel?

Kérdés: Megállapítható a havi minimálbérnek megfelelő összegben a 4 havi munkaidőkeretben, napi 12 órás hosszabb teljes munkaidőben, készenléti jellegű munkakörben dolgozó munkavállalók havi alapbére abban az esetben, ha ez az összeg már tartalmazza az alapbérbe beépített pótlékokat is? Abban az esetben, ha az érintett munkavállalók órabéresek, akkor ugyanúgy a minimumórabér vonatkozik rájuk, és azt kell 12-vel szorozni, vagy adható a minimum napibér? A munkavállalók beosztás szerint 12 vagy 24 órát dolgoznak.

Kérdés: Alkalmazható az előnyszabály a táppénz összegének megállapítása során annak a munkavállalónak az esetében, aki 2024. november 4-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, előző munkaviszonya 2024. október 15-én szűnt meg, és 2025. január 6-ától négyéves gyermeke jogán gyermekápolási táppénzt igényel? A dolgozónak nincs sem 180, sem 120 napi jövedelme, mert 2022. szeptember 25-én született gyermekével GYED-en volt, azt követően pedig munkaviszonyának megszűnéséig táppénzben részesült.

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?

Kérdés: A távolléti díj részét képezi a túlórára fizetett bér? Ha igen, hogyan kell számolni vele?