230. Társadalombiztosítási Levelek / 2012. december 18.
TARTALOM

Kell-e járulékot fizetni a tagi jogviszonyra tekintettel egy rokkantnyugdíjas kft.-tag után, ha a társaságban semmilyen munkát nem végez?

Elláthatja-e egy kft. ügyvezetői tevékenységét egy nyugdíjas személy, ha igen, milyen közterheket kell megfizetni utána?

Állhat munkaviszonyban a saját cégével egy egyszemélyes kft. tulajdonosa?

Hogyan alakul a bevételi nyilvántartást vezető evás bt. beltagjának járulékfizetési kötelezettsége a társaságban, ha a mellette fennálló 36 órás munkaviszonyában megfizeti a járulékokat?

Jogosult lesz munkanélküli-járadékra az a személy, aki egy felszámolás alatt álló betéti társaság beltagja, és előtte főállású munkaviszonyban állt egy vállalatnál?

Helyesen jár el az a nyelvoktatási tevékenységet végző, "7"-es adószámmal rendelkező magánszemély, aki magánszemély ügyfelei számára számlát bocsát ki az oktatásról, és a számlázott összeg 90 százalékának megfelelő adóalap után megfizeti a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót és a 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót? Az érintett magánszemély máshol nem rendelkezik biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal, egyetlen bevételi forrása a nyelvoktatásból származik, amely eléri a minimálbér 30 százalékát, és nem tételesen számol el a költségeivel.

Mennyi az ügyintézési határidő abban az esetben, ha egy foglalkoztató egy román állampolgár részére szeretne taj-t igényelni?

Hogyan kell kiszámítani a Rehabilitációs kártya alapján járó adókedvezményt egy részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló után, akinek a havi munkabére bruttó 93 000 forint? Ebben az esetben 50 220 forintig nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, a maradék 42 780 forint után pedig igen, vagy a teljes összeg mentesül a közteher-fizetési kötelezettség alól?

Valóban ki kell fizetni a munkavállaló részére a bérpótlékot is azokra a napokra, amikor szabadság vagy egyéb fizetett távollét (betegszabadság, kötelező orvosi vizsgálat stb.) miatt nem végzett munkát, de a rá irányadó munkaidő-beosztás alapján bérpótlékra lett volna jogosult?

Jogosult lesz az édesapa a fizetés nélküli szabadság első évére járó szabadságra abban az esetben, ha az édesanya a hármas ikreik után a gyermekek 3 éves koráig TGYÁS-ban, GYED-ben és GYES-ben részesült, ezt követően munkába állt, és az édesapa igényelte a GYES-t, aki most az ellátás folyósítása mellett szintén munkába kíván állni? A gyermekek közül az egyik tartósan beteg, ezért igényli az édesapa a GYES továbbfolyósítását. Az édesanya részére a fizetés nélküli szabadság első évére a szabadságot kiadták.

Hány napra illeti meg a szabadságmegváltás azt a munkavállalót, akinek az éves alapszabadsága 30 nap, 2012. június 13-tól keresőképtelen volt, és a 15 nap betegszabadság igénybevétele után július 4-től táppénzben részesült, október 15-én keresőképesnek nyilvánították, és ezen a napon felmondott, felmondási időt nem töltött le? A munkavállaló 2012-ben nem vett igénybe szabadságot. Valóban nem jár szabadság a keresőképtelenség 30 napot meghaladó részére?

Össze kell számítani, vagy külön-külön kell figyelembe venni a pótkiutalások összegét abban az esetben, ha egy dolgozó egy éven belül több alkalommal részesült társadalombiztosítási ellátásban ugyanazon tévesen megállapított ellátási alap után? Egy ellenőrzés megállapította, hogy több dolgozó esetében a tévesen megállapított osztószám miatt át kell számolni az ellátások összegét. A pótkiutalások összege egyenként nem haladja meg az 500 forintot, de összeszámítva már igen.

Jogosult lesz ismételten baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki jelenlegi munkahelyén 2012. augusztus 1-jétől dolgozik, előző munkaviszonya 2009. szeptember 1-jétől 2012. július 30-ig tartott, ahol üzemi balesete miatt 2012. április 16-tól július 22-ig baleseti táppénzben részesült, és 2012. szeptember 10-től ismét keresőképtelenné vált a korábbi üzemi balesetből kifolyólag? Amennyiben jogosult az ellátásra, milyen jövedelem figyelembevételével kell megállapítani?

Meddig folyósítható a GYED a harmadik gyermek után az alábbi esetben? Egy munkavállaló 2007. január 1-jétől áll munkaviszonyban a cégnél, előtte nem volt biztosításra kötelezett jogviszonya. Első, 2007. december 30-án született gyermeke után 2007. december 30-tól 2008. június 14-ig TGYÁS-ban, 2008. június 15-től 2009. december 30-ig GYED-ben, majd 2009. december 31-től 2010. december 31-ig GYES-ben részesült. Ezután a szabadságát vette igénybe 2010. december 31-től 2011. január 3-ig, majd 2011. január 4-én megszületett a második gyermeke, aki után 2011. június 20-ig TGYÁS-t, 2012. június 14-ig pedig GYED-et kapott. 2012. június 15-én megszületett a munkavállaló harmadik gyermeke, ezért ismét TGYÁS-t igényelt, amelyre 2012. november 29-ig jogosult, és november 30-tól ismét GYED-et igényel.

Jogosult továbbra is GYES-re a nagyobbik gyermek után a nagyszülő, ha a kisebbik gyermek után az édesanya TGYÁS-t vesz igénybe?

Elmehet csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba egy 1952-ben született személy, aki kb. 42 év szolgálati idővel rendelkezik, és jelenleg egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjeként dolgozik, amelyért jövedelmet nem vesz fel, és a cég munkájában ténylegesen nem vesz részt, azt alkalmazottak végzik?

Mikortól igényelhet legkorábban korhatár előtti ellátást az 1955-ben született férfi, akinek 4 év korkedvezménye van?

2012-ben beleszámít a nyugdíj alapjául szolgáló összegbe a végkielégítés összege?

A nők kedvezményes öregségi nyugdíjának megállapítása során csökkentik a szolgálati időt a táppénzes időszakokkal, vagy az ellátás összege csökken a kieső járulékfizetés miatt?