Hiányzó jogosultsági idő

Kérdés: Hogyan tudja megszerezni a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó 380 napot egy 59 éves hölgy, aki jelenleg semmilyen jogviszonyban nem dolgozik? Megoldást jelenthet erre a problémára, ha a férje orvosi bt.-je heti néhány órás munkaviszonyban vagy tartós megbízási jogviszonyban néhány ezer forintos díjazással bejelenti adminisztratív tevékenység ellátása feladatkörben? Melyik a jobb megoldás? Felmerült a megállapodás is, de tudomásuk szerint annak a költsége magasabb.
Részlet a válaszából: […] Ez utóbbi megoldás – a Tbj-tv. 48. §-ának (1) bekezdése szerinti nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás – nemcsak a viszonylagosan magasabb „költségek” (havonta legalább a minimálbér 22...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

Nyugdíj alapja GYOD alatti munkavégzés esetén

Kérdés: A gyermekek otthongondozási díja vagy a munkabér összege számít a nyugdíj megállapítása során abban az esetben, ha az ellátás mellett az abban részesülő személy napi 4 órás munkaviszonyban dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása előtt egy rövid ismertető: a GYOD a gyermekek otthongondozási díja elnevezésű ellátás rövidítése. A GYOD azokat a szülőket (vagy bizonyos esetekben más hozzátartozókat) támogatja, akik súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, önellátásra képtelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

Mezőgazdasági őstermelő járulékalapja

Kérdés: Van bármilyen mód arra, hogy egy eddig átlagnál magasabb keresettel rendelkező – és munkahelyét rövidesen elveszítő – őstermelői tevékenységet is folytató 63 éves személy megőrizze eddigi magas nyugdíjalapját anélkül, hogy őstermelői tevékenységét meg kelljen szüntetnie?
Részlet a válaszából: […] A mezőgazdasági őstermelő alapvetően – az előző évi bevételétől függően – a minimálbér 92 százaléka vagy ennél alacsonyabb járulékalap után köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni. Ennél magasabb járulékalapot önkéntes döntéssel választhat, ami viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Ügyvezető jogviszonyának rendezése

Kérdés: Milyen módon rendezheti egy kft. a szolgálati járandóságban részesülő ügyvezető jogviszonyát és közterheit abban az esetben, ha társas vállalkozóként bejelentésre került 2020 júliusától, és azóta is folyamatosan megfizetésre kerülnek utána a minimumközterhek, az ügyvezetői teendőket pedig 0 forintos megbízási díj ellenében látja el, de most a könyvelőváltás során kiderült, hogy az érintett nem is tagja a vállalkozásnak? Milyen következményekkel kell számolnia a cégnek, illetve az ügyvezetőnek magánszemélyként?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett személy megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést, és mivel nem tag ügyvezetőről van szó, esetében nem kell alkalmazni a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. alpontját, azaz jogviszonya nem minősül társas vállalkozói jogviszonynak, és biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 28.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjba vonulás időpontja

Kérdés: Figyelembevételre kerül a nyugdíjazásig szerzett jövedelem, vagy csak a nyugdíjkorhatárig kapott összegek számítanak abban az esetben, ha a 2026 májusában 65. életévét betöltő biztosított csak két év múlva, 67 évesen kéri a nyugdíjazását? Valóban kérhető visszamenőleg 6 hónapra egy összegben a nyugellátás kifizetése? Ez abban az esetben is igaz, ha az érintett szándékosan adja le később a nyugdíjigénylését?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíj összegét 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapítását megelőző napig elért nyugdíjjárulék-köteles keresetek együttes összegéből számolják ki. Tehát amikor végül benyújtásra kerül a nyugdíjigény, nemcsak a nyugdíjkorhatárig elért keresetek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 28.
Kapcsolódó címke:

Rokkantsági ellátásban részesülő férfi öregségi nyugdíjkorhatárának betöltése

Kérdés: Hogyan változik az ellátás összege a nyugdíjkorhatár elérésekor annak a jelenleg 55 éves férfinak, aki egy éve rokkantsági ellátásban részesül, és jelenleg 4 órás munkaviszonyban dolgozik? A 4 órás jogviszony miatt lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíja, mint a rokkantsági ellátás? Esetleg a 65. életév betöltése után is maradhat a rokkantsági ellátás folyósítása, ha az kedvezőbb összegű?
Részlet a válaszából: […] Attól a ténytől, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő betölti az öregségi nyugdíjkorhatárát, az ellátás összege nem változik, és az ellátás nem válik automatikusan öregségi nyugellátássá. A nyugdíj és a nyugdíjszerű ellátások megállapítása kérelemre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Ekhós jövedelem

Kérdés:

Helyesen jár el a munkáltató annak a tevékenységi feltételeknek megfelelő munkavállalónak az esetében, aki munkabérének minimálbért meghaladó részére ekhós nyilatkozatot tett, amely alapján a munkáltató 290.800 forint után megfizeti a szociális hozzájárulási adót, illetve levonja a személyi jövedelemadót és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, míg a fennmaradó részt csak 15 százalékos ekho terheli? Betegség esetén hogyan alakul az érintett betegszabadsága, táppénze, illetve miként hat mindez a nyugdíjalapjára, valamint az osztalék után fizetendő szociálishozzájárulásiadó-alap megállapításánál figyelembe vehető-e az ekhoalap?

Részlet a válaszából: […] Nincs akadálya annak, hogy a magánszemély munkaviszonyából származó jövedelme tekintetében válassza az ekho szerinti adózást. Ezzel összefüggésben az Ekho-tv. 3. §-ának (7) bekezdése mindössze azt a megszorítást teszi, hogy amennyiben a magánszemély– nem nyugdíjas,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:  

Mezőgazdasági őstermelő nyugdíjalapja és szolgálati ideje

Kérdés:

Hogyan alakul a nyugdíjalapja annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki a bevétele után fizeti a társadalombiztosítási járulékot, és a járulékalapja nem éri el a minimálbért? Hogyan állapítják meg a szolgálati időt ebben az esetben? Változtat mindezen, hogy ápolási díj került megállapításra számára?

Részlet a válaszából: […] Kezdjük a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemmel. Mivel 2025. január 1-jétől hatályát vesztette a Tny-tv. 22. §-a (1) bekezdésének i) pontja, az ettől a naptól kezdődő időszakban a mezőgazdasági őstermelő nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmének a meghatározása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Védett korú munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés:

Köthet a munkáltató olyan, munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást a munkavállalóival, amelynek értelmében a nyugdíjkorhatár eléréséig hátralévő 2–5 évre felmenti az érintett dolgozót a munkavégzési kötelezettség alól (vagy jelentősen lecsökkenti az elvégzendő munkaköri feladatokat, amelynek eredménye az, hogy nem történik a munkavállaló oldalán munkavégzés), miközben a munkavállaló az alapbérére változatlanul jogosult marad? Ez tulajdonképpen egy nyugdíj-megállapodás (early pension arrangement) lenne a munkavállaló és a munkáltató között. Érvényes lehet egy ilyen megállapodás, tekintettel arra, hogy az érintett időszak jelentősen meghaladná az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése szerinti 6 hónapot? Van valamilyen alternatív megoldás az ilyen helyzetek kezelésére, mivel az ilyen megállapodások kizárólagos célja, hogy a munkavállalót ne érje hátrány amiatt, hogy védett korban szűnik meg a munkaviszonya? Megfelelő alternatíva lehet ebben az esetben a szolgálati idő megvásárlása a Tbj-tv. 48. §-a alapján?

Részlet a válaszából: […] Az Mt. nem ismeri az ún. „early pension arrangement” konstrukciót, amelyben a munkavállaló akár 2–5 évig munkavégzés nélkül, teljes bérrel lenne foglalkoztatva. Álláspontunk szerint ez a konstrukció a joggal való visszaélés gyanúját keltheti, különösen, ha nem áll fenn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 7.

Nyugdíj összege ekho szerinti adózás esetén

Kérdés: Lényeges hátrány éri az ekho választásával azt a sportembert, aki munkaviszonyban áll, és jogosult a kedvező adózás választására, de rövidesen nyugdíjba vonul, és nem szeretné, ha az adózási mód választása negatívan befolyásolná az ellátás összegét? Milyen eltérést jelent havi 1,2 millió forintos munkabér esetén, ha az ekho szerinti, illetve, ha az általános szabályok szerinti adózási módot választja?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 22. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem meghatározása során a 15 százalékos ekho alapjának a 61 százalékát kell figyelembe venni.Ez tehát 1.200.000 forintos havi munkabér esetén azt jelenti, hogy a nyugdíj alapjául...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.
1
2
3
51