Nyugdíjjogosultság és a részmunkaidős foglalkoztatás

Kérdés: Hogyan veszik figyelembe a nyugdíjjogosultság és a nyugdíj összegének megállapításakor annak a munkavállalónak a szolgálati idejét, aki tíz éven keresztül napi négyórás munkaviszonyban dolgozott, és járulékalapot képező keresete nem érte el a mindenkori minimálbért? A teljes tíz év beszámít-e az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges minimum húsz év szolgálati időbe, vagy ezt az időszakot arányosítani kell?
Részlet az állásfoglalásából: […] A nyugdíjjogosultság vizsgálatakor a részmunkaidős munkaviszony teljes, szolgálati időként elismerhető tartamát figyelembe kell venni. A kérdésben szereplő tíz év tehát teljes egészében beszámít az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges húsz évbe. A Tny-tv. 18. §-ának...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 20.
Kapcsolódó címke:

Hiányzó jogosultsági idő

Kérdés: Hogyan tudja megszerezni a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó 380 napot egy 59 éves hölgy, aki jelenleg semmilyen jogviszonyban nem dolgozik? Megoldást jelenthet erre a problémára, ha a férje orvosi bt.-je heti néhány órás munkaviszonyban vagy tartós megbízási jogviszonyban néhány ezer forintos díjazással bejelenti adminisztratív tevékenység ellátása feladatkörben? Melyik a jobb megoldás? Felmerült a megállapodás is, de tudomásuk szerint annak a költsége magasabb.
Részlet az állásfoglalásából: […] Ez utóbbi megoldás – a Tbj-tv. 48. §-ának (1) bekezdése szerinti nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás – nemcsak a viszonylagosan magasabb „költségek” (havonta legalább a minimálbér 22...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 21.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíj alapja GYOD alatti munkavégzés esetén

Kérdés:

A gyermekek otthongondozási díja vagy a munkabér összege számít a nyugdíj megállapítása során abban az esetben, ha az ellátás mellett az abban részesülő személy napi 4 órás munkaviszonyban dolgozik?

Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés megválaszolása előtt egy rövid ismertető: a GYOD a gyermekek otthongondozási díja elnevezésű ellátás rövidítése. A GYOD azokat a szülőket (vagy bizonyos esetekben más hozzátartozókat) támogatja, akik súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, önellátásra képtelen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 21.
Kapcsolódó címke:

Mezőgazdasági őstermelő járulékalapja

Kérdés: Van bármilyen mód arra, hogy egy eddig átlagnál magasabb keresettel rendelkező – és munkahelyét rövidesen elveszítő – őstermelői tevékenységet is folytató 63 éves személy megőrizze eddigi magas nyugdíjalapját anélkül, hogy őstermelői tevékenységét meg kelljen szüntetnie?
Részlet az állásfoglalásából: […] A mezőgazdasági őstermelő alapvetően – az előző évi bevételétől függően – a minimálbér 92 százaléka vagy ennél alacsonyabb járulékalap után köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni. Ennél magasabb járulékalapot önkéntes döntéssel választhat, ami viszont...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 12.
Kapcsolódó címke:

Ügyvezető jogviszonyának rendezése

Kérdés: Milyen módon rendezheti egy kft. a szolgálati járandóságban részesülő ügyvezető jogviszonyát és közterheit abban az esetben, ha társas vállalkozóként bejelentésre került 2020 júliusától, és azóta is folyamatosan megfizetésre kerülnek utána a minimumközterhek, az ügyvezetői teendőket pedig 0 forintos megbízási díj ellenében látja el, de most a könyvelőváltás során kiderült, hogy az érintett nem is tagja a vállalkozásnak? Milyen következményekkel kell számolnia a cégnek, illetve az ügyvezetőnek magánszemélyként?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben említett személy megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést, és mivel nem tag ügyvezetőről van szó, esetében nem kell alkalmazni a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. alpontját, azaz jogviszonya nem minősül társas vállalkozói jogviszonynak, és biztosítási...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. április 28.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjba vonulás időpontja

Kérdés: Figyelembevételre kerül a nyugdíjazásig szerzett jövedelem, vagy csak a nyugdíjkorhatárig kapott összegek számítanak abban az esetben, ha a 2026 májusában 65. életévét betöltő biztosított csak két év múlva, 67 évesen kéri a nyugdíjazását? Valóban kérhető visszamenőleg 6 hónapra egy összegben a nyugellátás kifizetése? Ez abban az esetben is igaz, ha az érintett szándékosan adja le később a nyugdíjigénylését?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az öregségi nyugdíj összegét 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapítását megelőző napig elért nyugdíjjárulék-köteles keresetek együttes összegéből számolják ki. Tehát amikor végül benyújtásra kerül a nyugdíjigény, nemcsak a nyugdíjkorhatárig elért keresetek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. április 28.
Kapcsolódó címke:

Rokkantsági ellátásban részesülő férfi öregségi nyugdíjkorhatárának betöltése

Kérdés: Hogyan változik az ellátás összege a nyugdíjkorhatár elérésekor annak a jelenleg 55 éves férfinak, aki egy éve rokkantsági ellátásban részesül, és jelenleg 4 órás munkaviszonyban dolgozik? A 4 órás jogviszony miatt lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíja, mint a rokkantsági ellátás? Esetleg a 65. életév betöltése után is maradhat a rokkantsági ellátás folyósítása, ha az kedvezőbb összegű?
Részlet az állásfoglalásából: […] Attól a ténytől, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő betölti az öregségi nyugdíjkorhatárát, az ellátás összege nem változik, és az ellátás nem válik automatikusan öregségi nyugellátássá. A nyugdíj és a nyugdíjszerű ellátások megállapítása kérelemre...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címke:

Ekhós jövedelem

Kérdés:

Helyesen jár el a munkáltató annak a tevékenységi feltételeknek megfelelő munkavállalónak az esetében, aki munkabérének minimálbért meghaladó részére ekhós nyilatkozatot tett, amely alapján a munkáltató 290.800 forint után megfizeti a szociális hozzájárulási adót, illetve levonja a személyi jövedelemadót és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, míg a fennmaradó részt csak 15 százalékos ekho terheli? Betegség esetén hogyan alakul az érintett betegszabadsága, táppénze, illetve miként hat mindez a nyugdíjalapjára, valamint az osztalék után fizetendő szociálishozzájárulásiadó-alap megállapításánál figyelembe vehető-e az ekhoalap?

Részlet az állásfoglalásából: […] Nincs akadálya annak, hogy a magánszemély munkaviszonyából származó jövedelme tekintetében válassza az ekho szerinti adózást. Ezzel összefüggésben az Ekho-tv. 3. §-ának (7) bekezdése mindössze azt a megszorítást teszi, hogy amennyiben a magánszemély– nem nyugdíjas,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:  

Mezőgazdasági őstermelő nyugdíjalapja és szolgálati ideje

Kérdés:

Hogyan alakul a nyugdíjalapja annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki a bevétele után fizeti a társadalombiztosítási járulékot, és a járulékalapja nem éri el a minimálbért? Hogyan állapítják meg a szolgálati időt ebben az esetben? Változtat mindezen, hogy ápolási díj került megállapításra számára?

Részlet az állásfoglalásából: […] Kezdjük a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemmel. Mivel 2025. január 1-jétől hatályát vesztette a Tny-tv. 22. §-a (1) bekezdésének i) pontja, az ettől a naptól kezdődő időszakban a mezőgazdasági őstermelő nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmének a meghatározása...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. november 4.
Kapcsolódó címke:

Védett korú munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés:

Köthet a munkáltató olyan, munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást a munkavállalóival, amelynek értelmében a nyugdíjkorhatár eléréséig hátralévő 2–5 évre felmenti az érintett dolgozót a munkavégzési kötelezettség alól (vagy jelentősen lecsökkenti az elvégzendő munkaköri feladatokat, amelynek eredménye az, hogy nem történik a munkavállaló oldalán munkavégzés), miközben a munkavállaló az alapbérére változatlanul jogosult marad? Ez tulajdonképpen egy nyugdíj-megállapodás (early pension arrangement) lenne a munkavállaló és a munkáltató között. Érvényes lehet egy ilyen megállapodás, tekintettel arra, hogy az érintett időszak jelentősen meghaladná az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése szerinti 6 hónapot? Van valamilyen alternatív megoldás az ilyen helyzetek kezelésére, mivel az ilyen megállapodások kizárólagos célja, hogy a munkavállalót ne érje hátrány amiatt, hogy védett korban szűnik meg a munkaviszonya? Megfelelő alternatíva lehet ebben az esetben a szolgálati idő megvásárlása a Tbj-tv. 48. §-a alapján?

Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. nem ismeri az ún. „early pension arrangement” konstrukciót, amelyben a munkavállaló akár 2–5 évig munkavégzés nélkül, teljes bérrel lenne foglalkoztatva. Álláspontunk szerint ez a konstrukció a joggal való visszaélés gyanúját keltheti, különösen, ha nem áll fenn...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. október 7.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
…
51