tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

8 találat a megadott bérpótlék tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Alapbérbe beépített pótlékok

Kérdés: Jogszerűen jár el a munkáltató abban az esetben, ha egy 24/48 órás munkarendben dolgozó portást a minimálbérrel megegyező munkabérrel foglalkoztat annak ellenére, hogy a munkavállaló havi 240 órát dolgozik? A munkaviszony bejelentésekor ebben az esetben heti 60 órát kell szerepeltetni? Kell valamilyen pluszösszeget fizetni ebben az esetben annak ellenére, hogy a munkaszerződés szerint a megállapított alapbére a bérpótlékokat is tartalmazza? Hogyan kell elszámolni a szabadságot ebben az esetben? Hány napnak felel meg egy 24 órás munkanap? Hogyan kell elszámolni a betegszabadság napjait?
Részlet a válaszból: […]eltérő napi munkaidőt. A hosszabb teljes napi munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje lehet az általánostól (napi 12, heti 48 óra) eltérően legfeljebb huszonnégy, heti munkaideje pedig legfeljebb hetvenkét óra, de csak akkor, ha a felek ebben is írásban megállapodtak. E megállapodás sajátossága, hogy a munkavállaló felmondhatja a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára tizenöt napos határidővel.A 24/48 órás munkaidő-beosztás a napi munkaidő egyenlőtlen beosztása, amit a munkáltató munkaidőkeret elrendelése mellett tud alkalmazni. A havi, illetve többhavi munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő változó attól függően, hogy az adott hónapban, hónapokban meghatározott keretidőtartamban - a hétköznapra eső munkaszüneti napok figyelmen kívül hagyása mellett - hány általános munkarend szerinti munkanap van. Emiatt nem megfelelő meghatározás a feltett kérdésben az, hogy a munkavállaló "havi 240 órát dolgozik".A hosszabb teljes napi munkaidőben foglalkoztatottak esetén is legalább a teljes munkaidőre megállapított minimálbért, illetve a feltételek fennállása esetén a garantált bérminimumot kell alapbérként megállapítani. A portás munkakörhöz nincs legalább középfokú képzettséget, szakképzettséget előíró jogszabály, és ha a munkáltató sem követel meg ilyet, akkor garantált bérminimumra nem jogosult. A munkavállalónak - a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve - éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár. A 24/48 órás munkaidő-beosztásból adódóan a munkavállalót éjszakai pótlék bizonyosan megilleti. A felek a vasárnapi, a munkaszüneti napi, a műszakpótlékot, valamint az éjszakai pótlékot magában foglaló alapbért állapíthatnak meg, más pótlékok az alapbérbe nem építhetők be. Az alapbért az írásba foglalt munkaszerződésnek tartalmaznia kell, és az alapbérben való megállapodásból ki kell tűnnie annak, hogy a felek megállapodása szerint az a fentiek közül mely pótlékokat foglalja magában. A bérpótlékok a munkavállalót jogosultságtól függően megillető többletdíjazások, és e rendeltetésük nem veszhet el azáltal, hogy az Mt. lehetővé tette bizonyos pótlékok alapbéresítését. Továbbá a minimálbér minden munkavállalót megillet bármely munkakörülményre tekintet nélkül, ezért nem rendeltetésszerű, ha a felek a minimálbérnek megfelelő alapbérbe a pótlékokat beépítik. Semmilyen jogszabály nem tér ki arra, hogy az alapbérbe beépített bérpótlékok esetén az alapbért hogyan kell "kiszámolni", illetve a minimálbért mennyivel kell megemelni, ha a pótlékok beépítésre kerülnek az alapbérbe, de a rendeltetésszerű joggyakorlás és a méltányosság elve azt kívánja, hogy a beépített bérpótlék(ok)kal megállapított alapbér ne legyen azonos mértékű a jogszabályban előírt kötelező legkisebb munkabérrel. A betegszabadság kiadására a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A?munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékének nincs jelentősége a szabadság kiadása szempontjából. Ugyanúgy kell kiadni a részmunkaidőben, az alacsonyabb és a hosszabb teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók szabadságát, mint az általános teljes munkaidőben foglalkoztatottakét. A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5712
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Étterem dolgozóinak pótlékai

Kérdés: Kell vasárnapi pótlékot fizetni annak a dolgozónak, aki egy mindennap déli 12 órától éjfélig nyitva tartó étteremben vasárnapra kerül beosztásra? Kell éjszakai pótlékot fizetni a hét bármely napján a 22 óra és 24 óra közötti időszakra?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló számára osztható be.Az ötvenszázalékos vasárnapi bérpótlék a fenti esetek közül akkor jár, ha a munkavállaló vasárnap rendes munkaidőben munkavégzésre kizárólag azért osztható be, mert a foglalkoztatására több műszakos tevékenység keretében kerül sor, készenléti jellegű munkakörben dolgozik, vagy a Ker-tv. hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál kerül sor az alkalmazására. A "kizárólag" feltétel azért került be a törvényi szabályozásba, mert így válik egyértelművé, hogy ha egyidejűleg bármely más eset alapján is elrendelhető vasárnapra rendes munkaidőben történő munkavégzés, akkor a munkavállaló már nem jogosult vasárnapi pótlékra.A fentiekből látható, hogy a vasárnapi bérpótlék, mint egyfajta kompenzáció, nem illeti meg azokat a munkavállalókat, akik a körülményekből, illetve a munkakör sajátosságaiból fakadóan, és nem kizárólag a munkáltató munkaszervezési intézkedései következtében végeznek munkát vasárnap rendes munkaidőben.A Ker-tv. 2. §-ának 13. pontja értelmében kiskereskedelmi tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére, ideértve a vendéglátást is. E szerint az éttermi vendéglátás is a Ker-tv. hatálya alá tartozik, ugyanakkor általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján az éttermek rendeltetésüknél fogva vasárnap és munkaszüneti napon is működő egységeknek minősülnek, tehát az itt foglalkoztatott munkavállalók a fent ismertetett szabályok értelmében nem jogosultak vasárnapi bérpótlékra.A munkavállalónak a huszonkét és hat óra között teljesített munkavégzés után akkor jár a tizenöt százalékos éjszakai pótlék, ha az éjszakai munkavégzés tartama az egy órát meghaladja.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5016
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Vasárnapi pótlék 12 órás munkarendben dolgozó munkavállaló esetében

Kérdés: Mely órákra kell megadni a vasárnapi pótlékot annak a munkavállalónak az esetében, aki 12 órás munkarendben, 06.00-18.00 óráig, illetve 18.00-06.00 óráig tartó beosztásban dolgozik abban az esetben, ha szombaton 18 órától vasárnap 06 óráig, illetve vasárnap 18 órától hétfő 06 óráig van beosztva? Hogyan alakul a munkaszüneti pótlék ezekben az esetekben? A dolgozó számára meghatározott munkanap a 06.00 és 06.00 óra közötti megszakítás nélküli 24 óra.
Részlet a válaszból: […]rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg.Az Mt. 139. §-ának (2) bekezdése értelmében a bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló alapbére.Az Mt. 140. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg a vasárnapi pótlékra, valamint a munkaszüneti napra járó pótlékra vonatkozó előírásokat.E rendelkezések értelmében a munkavállalót a rendes munkaidőnek vasárnapra történő beosztása esetén 50 százalékos pótlék illeti meg, ha a munkáltató a munkavállalót több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben, vagy a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltató foglalkoztat munkavállalót.A munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót 100 százalék bérpótlék illeti meg, amely rendelkezés irány­adó húsvét-, illetve pünkösdvasárnap, valamint a vasárnapra eső munkaszüneti napi munkavégzés esetére is.Az Mt. 141. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg a műszakpótlékra való jogosultság alapvető előírásait.E rendelkezések értelmében a munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18 és 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30 százalékos bérpótlék (műszakpótlék) jár.Az előző bekezdés alkalmazásában a változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 óra eltérés van.Az Mt. 142. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a műszakpótlékra nem jogosult munkavállalónak az 1 óra időtartamot meghaladó éjszakai munkavégzés esetén éjszakai pótlék jár. A pótlék mértéke 15 százalék (éjszakai munkavégzésnek minősül: 22 és 6 óra közötti munka).Az Mt. 87. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglalt rendelkezések összevetése, értelmezése alapján megállapítható, hogy amikor az Mt. munkanapról, heti pihenőnapról, vasárnapról vagy munkaszüneti napról rendelkezik, e napok tartama főszabályként naptári napokkal esnek egyben, a munkanapok, a heti pihenőnapok, a vasárnapok és a munkaszüneti napok 00 órától 24 óráig tartanak. A főszabály alapján a több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló, ha vasárnap rendes munkaidőben végez munkát, akkor a vasárnapi munkavégzésnek a 00 órától vasárnap 24 óráig terjedő időszakban végzett munka minősül, és erre az időszakra kell a munkavállaló számára az Mt. 140. §-ának (1) bekezdése szerinti bérpótlékot fizetni.A kérdésben megfogalmazott esetben a rendelkezésre álló adatok alapján a munkavállalók a 12 órás munkaidő-beosztásban, két műszakban dolgoznak, a rendelkezésre álló adatok értelmében a munkáltató által meghatározott munkanap esetükben a megszakítás nélküli 24 óra: 06-06. Ha az érintett munkavállaló a több műszakos tevékenység keretében vasárnap rendes munkaidőben munkát végez, akkor a vasárnapi munkavégzésnek a vasárnap 06 órától hétfő 06 óráig terjedő időszakban végzett munka minősül, és erre az időszakra kell a munkavállaló számára az új Mt. 140. §-ának (1) bekezdése szerinti bérpótlékot fizetni.A fentiekben előadottakra figyelemmel a foglalkoztatott munkavállaló részére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. június 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4102
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Alkalmi munkavállaló munkabére, pótlékai

Kérdés: Kell pótlékot fizetni azoknak az alkalmi munkavállalóknak, akik egy étteremben dolgoznak napi 12 órát 10.00 órától 22.00 óráig, vagy 11.00 órától 23.00 óráig, és a minimálórabér 12-szeres összegét kapják munkabérként? Valóban elég lenne a minimálbér 85 százalékát fizetni a részükre? Létezik napi bérkorlátozás? Az étterem vasárnap és ünnepnapokon is üzemel.
Részlet a válaszból: […]alapbérként, illetve teljesítménybérként - a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, garantált bérminimum esetén 87 százaléka jár.Ez tehát a minimálbérre vonatkozó szabály, de a bérpótlékok vonatkozásában alkalmi munka esetén is az általános szabályokat kell alkalmazni.A másik lehetőség az Mt. 145. §-a előírásainak a segítségül hívása. E szerint a felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett a bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4028
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Bérpótlék

Kérdés: Jogosultak bérpótlékra, és ha igen, milyen mértékben azok a gondozói munkakörben álló munkavállalók, akik egy alapítványnál heti 40 órás munkaviszonyban dolgoznak, 12, 24, illetve 48 órás változó munkarendben? A munkáltatónál nincs munkaidőkeret, a munkarend nem szerepel a munkaszerződésben, de a törvényes havi munkaidőt sosem lépik túl, a beosztásokat előre egyeztetik és írásban rögzítik. Különbözőképpen kell elbírálni a hétköznapi, illetve a pihenő- és munkaszüneti napon történő munkavégzést?
Részlet a válaszból: […]értelmében a munka­idő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg.Az Mt. 97. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be, a (2) bekezdés értelmében a munkaidőt heti 5 napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend), a (3) bekezdés értelmében munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén - a 101-102. §-ban foglaltakra tekintettel - a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható (egyenlőtlen munkaidő-beosztás).Az Mt. 99. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje - a részmunkaidőt kivéve - 4 óránál rövidebb nem lehet, a (2) bekezdés értelmében a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 12 óra, heti munka­ideje legfeljebb 48 óra lehet.Az Mt. 101. §-a (1) bekezdésének a), c) és d) pontjai értelmében vasárnapra rendes munkaidő a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, megszakítás nélküli, a több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.Az Mt. 102. §-ának (2) bekezdése értelmében munkaszüneti napra a rendes munkaidő a 101. § (1) bekezdésének a)-c), g)-h) pontjaiban meghatározott esetben osztható be.Az Mt. 105. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkavállalót hetenként 2 pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap), a (2) bekezdés értelmében egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok száma egyenlőtlenül is beosztható, a (3) bekezdés értelmében a (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor - a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalót kivéve - a munkavállaló számára 6 munkanapot követően 1 pihenőnapot be kell osztani.Az Mt. 139. §-ának (1) bekezdése értelmében a bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg, a (2) bekezdés értelmében a bérpótlékszámítás alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló alapbére.Az Mt. 140. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg a vasárnapi pótlékra, valamint a munkaszüneti napi pótlékra vonatkozó előírásokat.E rendelkezések értelmében a munkavállalót a rendes munkaidőnek vasárnapra történő beosztása esetén 50 százalékos pótlék illeti meg, ha a munkáltató a munkavállalót több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatja, vagy a Ker-tv. hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltató foglalkoztat munkavállalót.A munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót 100 százalék bérpótlék illeti meg, amely rendelkezés irányadó a húsvét-, illetve a pünkösdvasárnap, valamint a vasárnapra eső munkaszüneti napi munkavégzés esetére is.Az Mt. 141. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg a műszakpótlékra vonatkozó jogosultság alapvető előírásait.E rendelkezések értelmében a munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18 és 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30 százalékos bérpótlék (műszakpótlék) jár.Az előző bekezdés alkalmazásában a változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 óra eltérés van.Az Mt. 142. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a műszakpótlékra nem jogosult munkavállalónak az egy óra időtartamot meghaladó éjszakai munkavégzés esetén éjszakai pótlék jár. A pótlék mértéke 15 százalék.Az Mt. 145. §-ának (1) bekezdése értelmében a felek a 140-142. §-aiban meghatározott bérpótlékot (vasárnapi pótlék, munkaszüneti pótlék, műszakpótlék, éjszakai pótlék) is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg.Az Mt. 145. §-ának (2) bekezdése értelmében a felek a munkaszerződésbena) bérpótlék helyett,b) készenlét vagy ügyelet eseténa munkavégzés díjazását és bérpótlékot is magában foglaló havi átalányt állapíthatnak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4007
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Bérpótlék fizetett távollét esetén

Kérdés: Valóban ki kell fizetni a munkavállaló részére a bérpótlékot is azokra a napokra, amikor szabadság vagy egyéb fizetett távollét (betegszabadság, kötelező orvosi vizsgálat stb.) miatt nem végzett munkát, de a rá irányadó munkaidő-beosztás alapján bérpótlékra lett volna jogosult?
Részlet a válaszból: […]ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára,= munkavállaló hozzátartozója halálakor két munkanapra,= általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időtartamra,= bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra akkor, ha a munkavállalót tanúként hallgatják meg,= arra az időtartamra, amelyre a munkáltató a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt mentesítette a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól - a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napra - a munkavállalót;- óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munka­időre, ha az általános munkarend szerinti munka­napra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő;- ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, munkavégzés nélkül munkabér fizetését írja elő annak mértéke meghatározása nélkül.A betegszabadság idejére a távolléti díj hetven százaléka jár.A munkavállalót az őt munkavégzés hiányában is megillető, fentiekben ismertetett díjazáson felül az Mt. 147. §-ának (1) bekezdése alapján bérpótlék is megilleti, ha a munkavégzés alóli mentesülés tartamára irányadó munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult. Betegszabadság esetén a munkavállalót a távolléti díj hetven százalékának megfelelő arányos bérpótlék illeti meg.A távolléti díj számítására vonatkozó Mt. szerinti szabályok 2013. január 1-jén lépnek hatályba. Addig a régi Mt. 155/A. §-ának (1)-(12) bekezdéseiben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. december 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3949
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: Bérpótlékok mértéke

Kérdés: 2012. július 1-jétől hogyan alakul a bérpótlékok százalékos mértéke havi munkaidőkeret alkalmazásánál a megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalók esetében?
Részlet a válaszból: […]munkabérén felül illeti meg.Az Mt. 139. §-ának (2) bekezdése értelmében a bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló alapbére.Az Mt. 140. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg a vasárnapi pótlékra, valamint a munkaszüneti napra járó pótlékra vonatkozó előírásokat.E rendelkezések értelmében a munkavállalót a rendes munkaidőnek vasárnapra történő beosztása esetén 50 százalékos pótlék illeti meg, ha a munkáltató a munkavállalót több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben vagy a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltató foglalkoztat munkavállalót.A munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót 100 százalék bérpótlék illeti meg, amely rendelkezés irány­adó húsvét-, illetve pünkösdvasárnap, valamint a vasárnapra eső munkaszüneti napi munkavégzés esetére is.Az Mt. 141. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg a műszakpótlékra való jogosultság alapvető elő­írásait.E rendelkezések értelmében, a munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18 és 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30 százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.Az előző bekezdés alkalmazásában a változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.Az Mt. 142. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a műszakpótlékra nem jogosult munkavállalónak az egy óra időtartamot meghaladó éjszakai munkavégzés esetén éjszakai pótlék jár. A pótlék mértéke 15 százalék (éjszakai munkavégzésnek minősül a 22 és 6 óra közötti munka).Az Mt. 143. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés ellenértékére vonatkozó alapvető előírásokat, amely esetben a munkavállalónak 50 százalék bérpótlék, vagy a munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy felek megállapodása alapján szabadidő jár, a heti pihenőnapra rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a bérpótlék mértéke 100 százalék, a bérpótlék mértéke 50 százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot biztosít.Az Mt. 145. §-ának (1) bekezdése értelmében a felek a 140-142. §-okban meghatározott bérpótlékot (vasárnapi pótlék, munkaszüneti pótlék, műszakpótlék, éjszakai pótlék) is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg.Az Mt. 145. §-ának (2) bekezdése értelmében a felek a munkaszerződésbena) bérpótlék helyett,b) készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és bérpótlékot is magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg.A fentiekben idézett és részletezett jogszabályi rendelkezések értelmezése, összevetése alapján megállapítható, hogy a több műszakos tevékenységnek fogalmi feltétele, hogy a munkáltató működésének heti tartama eléri a 80 órát, ennek alapján megállapítható, hogy a munkáltató heti tevékenységének (működésének) napi átlagban meg kell haladnia a 11,4 órát, a feltételnek egyébként egy klasszikus két műszakban heti 5 napon át működő munkáltató már megfelel.A fentiekben idézett és részletezett jogszabályi rendelkezések összevetése, értelmezése alapján megállapítható, hogy a munkaidőkeret intézménye alapvetően egy, a munkáltató által meghatározott időszak alatt teljesítendő munkaidő mértékének a meghatározása. A munkaidőkeret lényege az, hogy a munkáltató a ledolgozandó munkaidőt egy hosszabb időegység alapulvételével írja elő a munkavállaló számára. A munkavállalónak tehát a napi munkaidőt nem az egyes munkanapokon, hanem a munkáltató által meghatározott hosszabb időegység (munkaidőkeret) alatt átlagban kell ledolgoznia.Fentiekben idézett és részletezett jogszabályi rendelkezések összevetése, értelmezése alapján megállapítható: a munkáltató a munkavállaló napi munkaidejét az általánostól eltérő módon is beoszthatja, egyrészt a munkáltató a napi munkaidőt a hét minden napjára oszthatja be, ami szükségképpen együtt jár a heti pihenőnapok egyenlőtlen beosztásával, másrészt a munkaidőt az egyes munkanapokra egyenlőtlenül jogosult beosztani.A munkaidő egyenlőtlen beosztásának mellőzhetetlen, nélkülözhetetlen előfeltétele a munkaidőkeret alkalmazása.Fentiekben idézett jogszabályi rendelkezések összevetése, értelmezése alapján megállapítható, hogy az Mt. 143. §-ában szabályozott rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékot, valamint az Mt. 144. §-ában szabályozott készenléti, illetve ügyeleti bérpótlékot a felek munkaszerződésben az alapbérbe nem építhetik be, alapbérbe való beépítésre kizárólag a vasárnapi pótlék, a munkaszüneti napi pótlék, a műszakpótlék,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. október 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3906
Kapcsolódó tárgyszavak:

8. találat: Kilépő munkavállaló műszakvezetői pótléka

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a cégnek a bíróság által kiadott fizetési meghagyásban szereplő műszakvezetői pótlékot az alábbi esetben? Egy cég négynapos munkahetet vezetett be, ami miatt a munkaszerződések módosítására volt szükség. Egy munkavállaló nem fogadta el az új munkafeltételeket, ezért a cég felmondott neki, és kilépéskor kifizette részére a járandóságait. A dolgozó távozott a cégtől, ezután érkezett a fizetési meghagyás, amelyben az elmaradt műszakvezetői pótlék megfizetésére kötelezik a volt munkáltatót. Ezt a havi 20-30 ezer forintos összeget a cég a ledolgozott munkaidővel arányosan fizeti meg a műszakvezetők részére, a kieső napokra a bérprogram nem is számfejti, ezért a cég álláspontja szerint nem illeti meg a kilépett munkavállalót sem.
Részlet a válaszból: […]mérlegelési jogkörébe tartozik. A munkaszerződésben megállapított bérpótlékra vonatkozó kikötés kizárólag a felek közös megegyezése alapján módosítható. A mérlegelési jogkörben megállapított bérpótlékot a munkáltató egyoldalúan módosíthatja, illetve megvonhatja. Az Mt. 145. §-ában foglalt rendelkezés értelmében, ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása bérpótlék fizetését írja elő, annak számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló személyi alapbére. Az Mt. rendelkezései alapján fizetendő bérpótlékok: éjszakai pótlék, műszakpótlék, rendkívüli munkavégzésért járó pótlék, munkaszüneti napi pótlék, pihenőnapi pótlék. A kérdéses esetben az érintett munkavállaló a rendelkezésre álló adatok alapján olyan pótlékban részesül, amely nem tartozik az Mt. rendelkezése alapján kötelezően megállapítandó, illetve fizetendő bérpótlékok körébe. A rendelkezésre álló adatok hiányában kizárólag feltételezhető, hogy az érintett munkavállaló részére biztosított "műszakvezetői" pótlék a műszakvezető munkakörhöz kapcsolódó bérjuttatás. Rendelkezésre álló adatok hiányában nem állapítható meg, hogy az érintett munkáltatónál a "műszakvezetői" pótlék bérjellegű juttatás feltételei írásban, belső szabályzatban meghatározásra kerültek-e, belső szabályozási feltételek körébe tartozik az a körülmény is, hogy a "műszakvezetői" pótlékra való[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. szeptember 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2711