tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

13 találat a megadott bt.-tag tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Kültag járuléka

Kérdés: Kell járulékot fizetni egy betéti társaság kültagja után abban az esetben, ha nem vesz ki bért, egy kft.-ben pedig heti 10 órás munkaviszonyban havi 50 220 forintos munkabér alapján történik utána a járulékfizetés?
Részlet a válaszból: […]megbízásos jogviszonyban vagy akár alkalmi munkavállalóként is.Amennyiben a személyes közreműködésre tagként, társas vállalkozói jogviszonyban kerül sor, akkor jelen esetben a kültag is főfoglalkozásúvá válik, hiszen nem rendelkezik legalább heti 36 órás munkaviszonnyal. Ebben az esetben a jogviszonyt be kell jelenteni a 'T1041 nyomtatványon, és főfoglalkozású társas vállalkozóként a minimálbér után akkor is meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, ha jövedelemkifizetés nem történik. A főfoglalkozású társas vállalkozó után szociális hozzájárulási adót is kell fizetni, amelynek alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka.Amennyiben a társaság a személyes közreműködés módjára a megbízási jogviszonyt választja, akkor nincs minimálisjárulék-fizetési kötelezettség, tehát - jövedelem híján - nem kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6837
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Betéti társaság tagjainak jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonykóddal kell bejelenteni a 'T1041-es adatlapon egy 2021. január 4-én alakult betéti társaság beltagját, aki az ügyvezetői teendőit megbízási jogviszonyban látja el? A beltag jelenleg még rendelkezik egy egyéni vállalkozással is, amelyben kisadózóként fizeti meg a közterheket, de ezt február 28-án meg kívánja szüntetni. Be kell jelenteni valamilyen módon a betéti társaság kültagját, aki a beltag felesége, de munkát nem végez a cégben, mert ápolási díjban részesül?
Részlet a válaszból: […]társas vállalkozó is, nem főállásúnak tekintendő. Ellenben a Tbj-tv. szerint biztosított társas vállalkozó jogállására semmilyen következménye sincs a párhuzamosan fennálló kisadózói jogviszonynak.Ebből következően kisadózóként február hónapra csak havi 25 ezer forint tételes adó terheli (január hónapra viszont három nap főállású kisadózói státuszára tekintettel 50 ezer forintos adót kell fizetnie), míg társas vállalkozóként havi minimálisadó- és járulékfizetési kötelezettséget kell utána teljesíteni.Biztosítottként 1451-es jogviszonykóddal kell őt a 21T1041-es nyomtatványon bejelenteni. A kisadózói státusz bejelentésére a 20T101E változásbejelentő szolgál.Ami a kültagot illeti, mivel nem végez munkát a társaságban, illetve személyes közreműködési kötelezettség sincs a számára előírva, így őt biztosítottként bejelenteni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6695
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaság beltagjának? Milyen jogviszonyban végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet, illetve amennyiben személyesen szeretne közreműködni a társaság tevékenységében, azt milyen módon teheti meg?
Részlet a válaszból: […]jövedelemadót, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot valamint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot is. Amennyiben az ügyvezető nyugdíjas, akkor a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell levonni a munkabéréből. Természetesen az adó- és járulékkedvezmények is az általános szabályok szerint alkalmazhatók. Felhívjuk a figyelmet, hogy a munkaszerződés részmunkaidőre is megköthető, amennyiben a vezető tisztségviselő nem a teljes napi munkaidejét szenteli ennek a tevékenységnek, hanem naponta csak pár órát foglalkozik a cég ügyeivel, ami a tevékenység kezdetekor gyakran előfordulhat.Amennyiben a vezető tisztségviselő a feladatait megbízási jogviszonyban kívánja végezni, akkor viszont a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja szerint társas vállalkozónak fog minősülni, és ez alapján kell megfizetni utána a közterheket. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az ügyvezető főfoglalkozású társas vállalkozóként biztosítottá válik, akkor a 22 százalékos szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér 112,5 százaléka után kell megfizetni, a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapja pedig havonta legalább a minimálbér 150 százaléka lesz. A?tényleges jövedelem alapján kell megfizetni a közterheket, ha annak összege az említett minimális adó- és járulékalapnál magasabb.Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot - évente egy alkalommal történő választása szerint - egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak.Nem kell megfizetni a minimumjárulékokat, illetve a szociális hozzájárulási adót abban az esetben, ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy a Köznev-tv., valamint a Felsőokt-tv. szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Ebben az esetben csak akkor van közteherfizetési kötelezettség, ha a tag ténylegesen is részesül jövedelemben. Ha esetleg az ügyvezető nyugdíjas, akkor havonta a 7110 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell utána megfizetnie a társaságnak, illetve amennyiben tagi jövedelmet fizetnek ki a részére, akkor a kifizetett jövedelemből le kell vonni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot is.A társaság tevékenységében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. február 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5311

4. találat: Kiskorú kültag bejelentése

Kérdés: Be kell jelenteni társas vállalkozóként egy betéti társaság általános iskolai tanuló kültagját, aki alkalmanként kisebb statisztaszerepeket kap, amelyekre a társaság adja ki a számlát? Milyen járulékokat kell megfizetni ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]járulékfizetési kötelezettségére sincs - kiskorúságát figyelembe vevő - eltérő szabály.Sőt az a tény, hogy az érintett még csak általános iskolás, egy további problémát is felvet. A Tbj-tv., illetve a 2011. évi CLVI. tv. ugyanis csak abban az esetben mentesíti az egyéni vagy társas vállalkozót a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól, amennyiben közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Aki általános iskolába jár, tehát alapfokú oktatási intézmény tanulója, a jogszabály szó szerinti értelmezése alapján a havi minimális adó- és[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. május 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4721

5. találat: Betéti társaság nyugdíjas tagjainak járulékai

Kérdés: A fejenként 60 000 forintos munkabér utáni járulékokon kívül van valamilyen más járulékfizetési kötelezettsége annak a 2 tagú betéti társaságnak, amelynek mindkét nyugdíjas tagja heti 20 órás munkaviszonyban közreműködik a társaságban, emellett az egyik tag ügyvezető is, amiért nem kap díjazást?
Részlet a válaszból: […]foglalkoztatására nem került sor.A tagok egyikének azonban - nevezetesen a beltagnak - a munkaviszonyon kívül van egy társas vállalkozói (nyugdíjas státuszára tekintettel kiegészítő tevékenységű társas vállalkozói) jogviszonya is, melyet a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja értelmében az ügyvezetői tevékenysége alapoz meg.Ez egyben azt jelenti, hogy havonta meg kell fizetni utána a havi 6930 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot is.E teher alól akkor mentesülhetne a társaság,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. február 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4632

6. találat: Nem működő bt. beltagja

Kérdés: El tudja kerülni valamilyen módon a járulékfizetési kötelezettséget egy betéti társaság beltagja abban az esetben, ha a társaság jelenleg nem működik, utoljára néhány napja adott ki számlát, de jelenleg semmilyen bevétele nincs, és nem is várható? A tag a bt.-n kívül semmilyen jog­viszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszból: […]személyes közreműködést ténylegesen megkezdi. Amennyiben ez a nap nem állapítható meg, a társasági szerződésben meghatározott időpont az irányadó, ennek hiányában a személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a társaság tevékenységét a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint megkezdheti [Tbj-tv. R. 5. § (2) bekezdése]. A betéti társaság ügyvezetését a beltag mint vezető tisztségviselő - a társasággal kötött megállapodása szerint - megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el [Ptk. 3:112. § (1) bekezdése]. A Tbj-tv. emellett azonban úgy rendelkezik, hogy a betéti társaság ügyvezetőjét társas vállalkozónak kell tekinteni, amennyiben az ügyvezetést nem munkaviszonyban látja el, és a személyes közreműködésére tekintettel már eleve nem minősül társas vállalkozónak [Tbj-tv. 4. § d/5. pontja]. Sajnos a kérdésből nem derül ki, hogy a bt. által kiadott számlák mögötti teljesítés konkrétan kinek tudható be, nevezetesen a kiszámlázott tevékenységgel kapcsolatosan felmerülő munkákat személy szerint ki [a társaság tagja(i), alkalmazottja vagy esetleg alvállalkozó] és milyen jogviszony keretében végezte el. Feltételezve, hogy a tevékenységet ténylegesen a beltag végezte, az eddig leírtak figyelembevételével a kérdésre a következő válasz adható. Amennyiben a beltag társas vállalkozóként személyes közreműködést vállalt a társaság tevékenységében, a személyes közreműködésre a kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig, illetve mindaddig kötelezett, amíg a társasági szerződést e tény alapulvételével nem módosítják, illetve amíg a céget a cégjegyzékből nem törlik. Értelemszerűen a járulékfizetési kötelezettség kezdete és vége is a személyes közreműködéshez igazodik. A működés tényleges szünetelése esetén lehetőség van arra, hogy a tagnak a tevékenység gyakorlásában történő személyes közreműködési kötelezettsége megszüntetésre kerüljön, ez a társasági szerződés módosításával érhető el. A tagi munkavégzési kötelezettség megszüntetése esetén a beltag nem tekinthető tovább társas vállalkozónak, és járulékot sem kell utána fizetni. Azonban kérdezőnk beltagként vélelmezhetően a társaság ügyvezetője is, emiatt nem látunk lehetőséget a járulékfizetési kötelezettség teljes elkerülésére. Az ügyvezetői tisztség ugyanis nem szüntethető meg, az akkor is fennáll, ha a társaság tevékenységet éppen nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. február 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4631
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Külföldön tartózkodó beltag közterhei

Kérdés: Meg kell fizetnie az szja-t és a járulékokat a minimálbér után egy betéti társaság beltagjának, aki tartósan külföldön tartózkodik, ahol nincs bejelentett jogviszonya, de fizet maga után egészségbiztosítási járulékot? A társaság ténylegesen nem működik, nincs bevétele és kiadása, és természetesen a tag sem vesz fel semmilyen jövedelmet.
Részlet a válaszból: […]január 1-jétől az a beltag, aki a vezető tisztségviselést megbízásos jogviszonyban végzi, és mellette nem működik személyesen közre a társaság tevékenységében, a megbízásos jogviszonya alapján vezető tisztségviselőként társas vállalkozónak minősül. Valószínűsíthetően főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony jön létre, hiszen a beltag külföldön nem rendelkezik bejelentett biztosítási jogviszonnyal, az egészségbiztosításijárulék-fizetés pedig önmagában nem elegendő ahhoz, hogy kiváltsa a magyar biztosítási kötelezettséget.Természetesen előfordulhat olyan eset, amikor Magyar­országon nem kell megfizetni a járulékokat, mégpedig akkor, ha a beltag tartózkodási helye az Európai Unión belül van, biztosítási jogviszonyt létesít, megfizetik utána a járulékokat, amelyet igazolni is tud az unión belül egységesen érvényes A1 jelű nyomtatvánnyal.Egyéb esetben az ügyvezető beltag után a társaságnak a minimálbér 112,5 százaléka alapulvételével meg kell fizetnie a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, a minimálbér 150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, illetve a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4042

8. találat: Evás bt. beltagjának járulékai

Kérdés: Hogyan alakul a bevételi nyilvántartást vezető evás bt. beltagjának járulékfizetési kötelezettsége a társaságban, ha a mellette fennálló 36 órás munkaviszonyában megfizeti a járulékokat?
Részlet a válaszból: […]szociálishozzájárulásiadó-, illetve járulékfizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint kell megállapítani. A heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező társas vállalkozó esetében a szociális hozzájárulási adó, illetve az egyéni járulékok alapja a személyes közreműködésére tekintettel kapott, az Szja-tv. szerint adóelőleg alapszámításánál figyelembe veendő tényleges jövedelem. Amennyiben a társas vállalkozó ilyen jövedelemben nem részesül - ami egy evás vállalkozó esetében teljesen életszerű -, akkor vele kapcsolatban szociálishozzájárulásiadó-,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. december 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3944
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

9. találat: Őstermelő beltag járulékai

Kérdés: Kell valamilyen járulékot fizetnie egy betéti társaság beltag ügyvezetője után, aki a társaságtól semmilyen jövedelemben nem részesül, és emellett jelentős bevétellel rendelkező, a minimálbér után járulékfizetésre kötelezett őstermelő?
Részlet a válaszból: […]kötelezettség, azaz legalább a minimálbér 112,5 százaléka után meg kell fizetnie a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, a minimálbér 150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, illetve a minimálbér után a 10 százalék nyugdíjjárulékot.Ezzel párhuzamosan viszont őstermelőként nem terjed ki rá a biztosítás, és így semmilyen járulékfizetés sem terheli. A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint ugyanis a mezőgazdasági őstermelő nem biztosított e tevékenysége alapján, amennyiben bármilyen más jogcímen - ide nem értve az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyokat - biztosított.A kérdésben említett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. október 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3894

10. találat: Betéti társaság bel- és kültagjának közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségekkel kell számolni egy most alakuló betéti társaság bel- és kültagja után, ha a beltag, aki az ügyvezetői teendőket fogja végezni, és díjazást nem vesz fel, rendelkezik heti 40 órás munka­viszonnyal, a kültag pedig, aki személyesen közreműködő tagként aktívan részt vesz a társaság tevékenységében, heti 25 órás munkaviszonyban áll? Érdemes-e díjazást meghatározni a személyesen közreműködő kültag számára?
Részlet a válaszból: […]pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot az ügyvezetésért ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni [Tbj-tv. 31. § (2) bekezdése]. Ugyanez érvényes a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségre is, amelyet szintén csak az ügyvezetésért ténylegesen kifizetett jövedelem után kell megfizetni [2011. évi CLVI. tv. 458. § (5) bekezdése]. Jövedelemfelvétel hiányában értelemszerűen nem keletkezik sem járulék-, sem szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség az ügyvezető beltag után. A csak heti 25 órás munkaviszonnyal rendelkező kültag esetében más a helyzet. Ő ugyanis a bt.-ben nem munkaviszonyban, nem megbízási jogviszonyban történő személyes közreműködése esetén olyan társas vállalkozónak minősül, aki után a felvett jövedelme, de havonta legalább a minimálbérnek megfelelő összeg alapulvételével kell a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, a minimálbér másfélszeresének megfelelő összeg alapján kell a 7 százalékos mértékű természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, továbbá a minimálbér 112,5 százalékának megfelelő összeg alapulvételével kell a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót megfizetni. Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, a társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában minimálbér alatt a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3749
| 1 - 10 | 11 - 13 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést