192. Társadalombiztosítási Levelek / 2011. március 16.
TARTALOM

A kilépés melyik formáját kell választani, és jár-e felmentési idő abban az esetben, ha a munkavállaló igénybe kívánja venni a nők részére járó korkedvezményes nyugdíjat? Hogyan igazolható a GYES időszaka a szolgálati idő beszámításához?

Kérheti-e a nyugdíj megállapítását és rögzítését egy 58 éves, 40 év szolgálati idővel rendelkező nő, aki nem szeretne még jelenlegi állását feladva nyugdíjba vonulni, viszont nem szeretné elveszíteni ezt a lehetőséget?

Dolgozhat-e az ellátás mellett, és ha igen, figyelnie kell-e valamilyen időkorlátozásra annak az 59 éves nőnek, aki szeretné igénybe venni a nők részére járó kedvezményes nyugdíjat?

Kiknek az esetében kell alkalmazni a Tny-tv. 8/A. § 1) bekezdés b) pontját, milyen jogviszonyokat kell érteni a "nem hivatásos szolgálatban eltöltött idő"-n, és hogyan lehetett, kellett beszámítani az ilyen időszakokat a ténylegesen eltöltött szolgálati időbe? Be kell-e számítani a társadalombiztosítási nyugdíjhoz szükséges szolgálati időbe az 1971. évi 10. tvr. 33. §-a alapján igazolt fegyveres testületnél eltöltött teljes szolgálati időt annak az 1954-ben született igénylőnek az esetében, aki korkedvezményes nyugdíjba szeretne menni, és a szolgálati viszonyába a 14 év tényleges hivatásos BM-szolgálata mellett beszámítottak még 10 évet, közte 5 egyetemi évet, munkaviszonyban töltött éveket és 18 hónap nem hivatásos katonai szolgálatot is?

Van-e lehetősége nyilatkozata visszavonására annak a munkavállalónak, aki magán-nyugdíjpénztári tagságának fenntartására tett nyilatkozatot, ám most úgy gondolja, hogy mégis az állami rendszerbe szeretne visszalépni?

Milyen jogviszonyban végezhet munkát a férje családi gazdaságában az a feleség, aki jelenleg 50 százalékos munkacsökkenésére tekintettel szociális ellátásban részesül, és rendelkezik egy 4 órás munkaviszonnyal is? Az ellátást semmiképpen sem szeretné elveszíteni.

Bejelentheti-e unokáját segítő családtagként egy egyéni vállalkozóként működő nagyapa havi 25 ezer forintos juttatással? Mentesül-e ebben az esetben az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól, és jogot szerez-e valamilyen ellátásra?

Módosul-e a járulékalapja annak az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak, aki főfoglalkozásúként havi 150 ezer forint alapulvételével vállalta a járulékfizetést, de április 1-jétől rendelkezni fog egy főfoglalkozású munkaviszonnyal is?

Ingatlan bérbeadásakor elszámolható-e ugyanannyi költség, amennyi a bevétel? Előfordulhat-e az az eset, hogy bevétel-költség = nulla jövedelmet eredményez a tételes költségelszámolás? Létezik-e valamilyen korlátozás ezekre az elszámolásokra?

A személyijövedelemadó-alap meghatározására alkalmazható-e a bevétel 78 százaléka, ha a bérbeadó tételes költségelszámolást választ a bérbeadási tevékenységére, 14 százalékos eho fizetésére köteles, és az ehót nem számolja el költségként? Ez igaz lesz-e az egész kiszámlázásra, vagy csak arra a bevételre, amely után az ehót meg kell fizetni, mivel van egy felső 450 ezer forintos határ?

Juttathat-e étkezési utalványt, illetve üdülési csekket a társas vállalkozás a tagjainak?

Hány órát dolgozhat az a munkavállaló, aki jelenleg 8 éves beteg gyermekével GYES-en van, de az ellátás mellett szeretne dolgozni?

Kérheti-e a munkavállaló béren kívüli juttatásként az iskolakezdési támogatást a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegben abban az esetben, ha a saját háztartásában eltartott, nappali tagozatos középiskolai tanuló után már nem jár iskoláztatási támogatás (családi pótlék), mivel a gyermek betöltötte a 20. életévét?

Igényelhetik-e az élettársak egymás gyermekei után a családi pótlékot abban az esetben, ha bejelentik kapcsolatukat? Mi ennek a módja?

GYES melletti munkavégzés esetén mi lesz a 2011. január 16-tól január 25-ig terjedő időszakra igényelt gyermekápolási táppénz alapja, ha az édesanya 2010. január 1-jétől október 20-ig GYED-en volt, majd 2010. október 21-től GYES-re ment, és mellette munkába állt? A munkavállaló szerződés szerinti bére jóval meghaladja a minimálbért.

Mi alapján fogja kapni a terhességi-gyermekágyi segélyt és a GYED-et az az édesanya, aki 2010. január 24-én szülte első gyermekét, 2011-ben GYED-ben részesül, és 2012-ben ismét szülni szeretne? A munkavállaló munkaszerződés szerinti munkabére havi 200 000 forint, és az ellátásokon kívül jelenleg más jövedelme nincs.

Milyen bejelentési kötelezettségei, illetve egyéb teendői vannak annak a kft.-nek, amely társadalombiztosítási kifizetőhelyet hoz létre? 100 fő elérése esetén azonnal meg kell-e alakítani a kifizetőhelyet, vagy elég 6 hónap után? Milyen feladatai lesznek havonta a kifizetőhelynek?