452 talált cikk a kifizetőhely kifejezésre

Kérdés: Elismerheti úti balesetként a kifizetőhely a munkavállalót ért balesetet abban az esetben, ha 2026. július 7-én a munkája befejezését követően a foglalkoztatója telephelyéről elindult a másik munkahelyére, ahol 2026. július 1-től részmunkaidős munkaviszonyban dolgozik, és útközben súlyos közúti balesetet szenvedett? A balesetet követően a mentők kórházba szállították, ahol július 7-től július 16-ig részesült ellátásban, és jelenleg is keresőképtelen, ami előreláthatóan hosszú ideig fog tartani. A dolgozó balesetitáppénz-igényt nyújtott be ahhoz a céghez, ahonnan a baleset napján elindult, és ahol szintén 2026. július 1-től áll alkalmazásban heti 25 órás részmunkaidőben. A munkavállaló előző munkaviszonya 2020. február 1-től 2026. június 30-ig állt fenn. Számfejthető számára a baleseti táppénz, és ha igen, akkor mi lesz az ellátás alapja?

Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely annak a dolgozónak az esetében, aki 2025. október 1-től áll munkaviszonyban a cégnél, előző munka-viszonya nem volt, mert 2025 júniusában fejezte be középiskolai tanulmányait, 2026. január 5-étől „9”-es kóddal keresőképtelen, 2026. június 29-én megszületett a gyermeke, és a keresőképtelensége első napjától a szülést megelőző napig táppénzt folyósítottak a részére? Az ügyintéző elbizonytalanodott, mert azt a tájékoztatást kapta, hogy csak annyi időre folyósíthatta volna a táppénzt, amennyi biztosítási ideje van a dolgozónak. Jogosult CSED-re a gyermek születése napjától a dolgozó?

Kérdés: Köteles leadni a kormányhivataltól kapott GYED-határozat másolatát a társadalombiztosítási kifizetőhely részére a munkavállaló abban az esetben, ha az ellátás iránti kérelme továbbításra került az egyidejűleg fennálló további jogviszonyokra tekintettel? Előírja bármelyik törvény, hogy a dolgozónak tájékoztatnia kell a munkáltatóját, illetve a kifizetőhelyet a GYED folyósításának időtartamáról? Az érintett munkavállaló az ellátás folyósításának első napjától munkavégzést folytat, amit a ’08-as bevallásban a kifizetőhely megjelöl.

Kérdés: Hogyan befolyásolja a táppénz folyósítását, ha egy felszámolás alatt álló cég alkalmazásában álló munkavállaló veszélyeztetett várandósságára tekintettel keresőképtelenné válik, és táppénzre kerül, de a cég fizetésképtelen, így nem tudja fizetni a táppénz-hozzájárulást? Van valamilyen különbség az eljárásban, ha a cég társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltet, illetve, ha nem?

Kérdés: Hogyan tudja eldönteni a munkáltató, hogy a keresőképtelen munkavállalója betegszabadságra vagy táppénzre jogosult? Mi a különbség a két ellátás között?

Kérdés: Mi a helyes eljárás a ’08-as bevallás kitöltése során abban az esetben, ha a tárgyhónapban kerül kifizetésre olyan bérjövedelem vagy ellátás, amire a munkavállaló az előző 1-2 hónapban lett volna jogosult? A NAV-ügyfélszolgálat tájékoztatása alapján a tárgyhavi bevallásban, azaz a kifizetés hónapjában kell szerepeltetni a bevallásban, és a 09-02-es oldalon jelezni kell dinamikus lapon, hogy a járulékalap melyik korábbi hónapra vonatkozik. A vállalkozás az általa használt bérprogram oldaláról azt az információt kapta, hogy ez már régóta nem így van, nem kell a járulékoldalon dinamikus lapokra bontani. Hogyan kell helyesen eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelynek?

Kérdés: Számfejthet gyermekápolási táppénzt a kifizetőhely az elvált édesapa részére abban az esetben, ha a négyéves gyermeke szülői felügyeleti jogát kizárólag az édesanya (az elvált feleség) gyakorolja, de a gyermek a közös megegyezésük alapján minden hónap utolsó hetét az apánál tölti, és ez alatt az idő alatt 2026. június 24-től a gyermek betegsége miatt az apa keresőképtelenné válik? A gyermek édesanyja 2026. június 22-től június 28-ig külföldön tartózkodik. Az apának van élettársa, aki ugyanannak a cégnek a munkavállalója, s jelenleg a közös gyermekükkel GYED-en van.

Kérdés: Milyen feladata van a foglalkoztatónak, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhelynek abban az esetben, ha a munkavégzéssel összefüggésben balesetet szenvedett munkavállaló nem válik keresőképtelenné? Milyen formanyomtatványokat kell használni, illetve milyen jegyzőkönyveket kell készíteni ebben az esetben?

Kérdés: A volt munkavállaló betegkísérő munkakörben dolgozott. Munkabalesetet szenvedett egy beteg megemelésekor. Az egészségkárosodás derékhúzódás. A balesetet a foglalkoztató utólag jelentette be, ezt követően értesült a kifizetőhely a munkabalesetről, mely a kivizsgálást követően elismerésre került. A háziorvos „8”-as keresőképtelenségi kóddal állította ki az igazolásokat, közben a munkavállaló orvost váltott. A kifizetőhely megkeresést küldött a jelenlegi orvos részére, hogy kérje az okozati összefüggést. A háziorvos a válaszban leírja, hogy nem tartja üzemi balesetnek az esetet, mert a traumaleleten térdpanasza volt a munkavállalónak, illetve kettő évvel ezelőtt volt egy balesete, melyben a gerince is sérült. Erről tájékoztatta a munkavállalót, aki elfogadta az indoklást. A munkavállalót nem nyilatkoztatták külön, hogy kéri-e a baleseti táppénz megállapítását, telefonon érdeklődött. Meghallgatási jegyzőkönyvet írt alá a balesettel kapcsolatban. Megállapítható baleseti táppénz a munkavállaló részére, amikor a háziorvos elzárkózik a nyilatkozattól?

Kérdés: A biztosítottnak két jogviszonya van, egy 40 órás munkaviszony és egy tagi jogviszony. A munkaviszonyban kimerítette a táppénzjogosultságát, mivel fizetés nélküli szabadság miatt megszakadt a folyamatos biztosítása. A tagi jogviszonyban nem igényelt táppénzt, soha nem is volt táppénzen. A keresőképtelenség továbbra is fennáll. Amennyiben a tagi jogviszonyban keresőképtelen állományba veszi az orvos a biztosítottat, hány naptári napra lesz táppénzjogosultsága és miért? Hogyan alakul a táppénzelőzmény, ha a keresőképtelenség a tagi jogviszonyban a munkaviszony megszűnése után keletkezik? A munkáltató közös megegyezéssel meg akarja szüntetni a munkaviszonyt, tekintve, hogy nem lehet tudni, mikor lesz keresőképes a munkavállaló.