tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott családi gazdaság tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Családi gazdálkodó feleségének jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathatja egy családi gazdálkodó a feleségét, aki rendelkezik egy heti 20 órás részmunkaidős munkaviszonnyal? A foglalkoztatás célja magasabb ellátási alap megszerzése, akár a minimálbérnél magasabb járulékalap utáni közteherfizetéssel.
Részlet a válaszból: […]tevékenységében.Ugyanakkor a családi gazdaság munkaviszonyban közreműködő tagja sem az Szja-tv., sem pedig a társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazásában nem tekintendő őstermelőnek. [A Tbj-tv. 4. § w) pontja értelmében e törvény alkalmazásában az Szja-tv. 3. § 18. pontjában meghatározott személy minősül őstermelőnek. E jogszabályi hely szerint mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, belföldön lévő saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytató, ezen tevékenysége tekintetében nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is.]Mivel a családi gazdaságban az említett okok miatt nem létesíthet munkaviszonyt, míg a már meglévő munkaviszonya kizárja a mezőgazdasági őstermelői jogviszonyban történő biztosítását, célszerű lenne azt megvizsgálni, hogy a 20 órás munkaviszonyában végzett tevékenysége folytatható-e egyéb munkavégzésre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5229
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Családi gazdaság tagjainak jogállása

Kérdés: Melyik jogviszonya lesz az elsődleges annak a magánszemélynek, aki 2012-ben önálló tevékenységként állattenyésztést kezdett, 2013-ban családi gazdálkodóként nyilvántartásba vették, és egyidejűleg egy gazdasági társaságban személyesen közreműködő tagként az ügyvezetői teendőket is ellátja? Biztosítottá válik a családi gazdaságba belépő feleség, aki jelenleg szintén egy kft. tagja, de személyesen nem működik közre a tevékenységben? Mindketten megfelelnek a Tbj-tv. 5. §-a i) pontjában megfogalmazott feltételeknek. Amennyiben a családi gazdaságban végzett tevékenység után kell megfizetnie a közterheket, akkor csak 2014-től alkalmazhatja az árbevétel 20 százaléka utáni járulékfizetést? Kell egészségügyi hozzájárulást fizetni a családi gazdálkodásban közreműködő saját jogú nyugdíjas édesanya után?
Részlet a válaszból: […]mellett - mezőgazdasági őstermelőként biztosítási kötelezettség hiányában 2014-től sem alkalmazhatja a tárgyévet megelőző évi bevétel 20 százaléka utáni járulékfizetést, azaz járulékot utána csak a társas vállalkozói jogviszonya alapján kell fizetni. A családi gazdaság saját jogú nyugdíjban részesülő tagjára ugyancsak nem terjed ki a biztosítási kötelezettség [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének i) pontjának 3. alpontja], tehát utána sem kell járulékot fizetni. A családi gazdaság tagja utáni egészségügyi hozzájárulás fizetése a családi gazdaság tagjai által választott adózási módtól függ. A gazdálkodó család tagjai az éves jövedelmüket csak azonos jövedelemszámítási szabályok szerint állapíthatják meg. A mezőgazdasági őstermelésből származó bevételből a jövedelmet háromféle módszerrel lehet megállapítani. Az egyik módszer a bevétellel szemben a költségek tételes igazolása, a második a 10 százalékos költséghányad igazolás nélküli levonásával történő jövedelemszámítás, a harmadik pedig az átalány­adózás. Ennek következtében a családi gazdaság mező­gazdasági őstermelőnek minősülő tagja az Szja-tv. 6. számú melléklete szerinti tevékenységéből származó összevont adóalapot képező jövedelme után az Eho-tv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni. Az átalányadózó mezőgazdasági őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányban megállapított jövedelmének 15 százaléka [Eho-tv. 4. § (1) bekezdése]. A tételes költség­elszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka [Eho-tv. 4. § (3) bekezdés]. Ha az egyszerűsített bevallási nyilatkozat tételére jogosult mezőgazdasági őstermelő jövedelemadóját a munkáltató az adóbevallást helyettesítő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. augusztus 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4159
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Házastárs foglalkoztatása családi gazdaságban

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezhet munkát a férje családi gazdaságában az a feleség, aki jelenleg 50 százalékos munkacsökkenésére tekintettel szociális ellátásban részesül, és rendelkezik egy 4 órás munkaviszonnyal is? Az ellátást semmiképpen sem szeretné elveszíteni.
Részlet a válaszból: […]A 2008. január 1-je előtti igénybejelentés alapján megállapított járadék mellett keresőtevékenységet jelenleg is a rokkantsági nyugdíjra vonatkozó, 2007. december 31-én hatályos szabályok szerint lehet folytatni. E szabályok értelmében a járadékra jogosultság megszűnik, ha az igénylő rendszeresen dolgozik, és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne [Tny-tv. 30. § (1) bekezdése]. Nem dolgozik rendszeresen az, aki a munkakörére megállapított teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik, ha pedig már a megrokkanást megelőzően is rövidebb munkaidőben dolgozott, akkor, ha munkaideje a megrokkanását követően tovább csökken. A keresetet pedig akkor kell lényegesen kevesebbnek tekinteni, ha a keresetek közötti különbség legalább húsz százalék [Tny-tv. R. 18. § (1) és (3) bekezdései]. Ahhoz azonban, hogy a keresőtevékenységet, illetőleg a keresetet el lehessen bírálni, tudni kell, hogy azt milyen jogviszonyban - gazdálkodó család tagjaként, azaz a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagként, vagy foglalkoztatottként - végzi, illetve szerzi meg. Nézzük meg egy kicsit közelebbről, hogy mit is jelent mindez! A családi gazdaságban a családi gazdálkodó házastársa kétféle módon végezhet munkát: a családi gazdaság tagjaként nem foglalkoztatottként és foglalkoztatottként (alkalmazottként). A nem foglalkoztatottként közreműködő családtag mezőgazdasági őstermelőnek minősül az Szja-tv. 3. § 18. pontja alapján. Ekkor a Tbj-tv. 30/A. §-a értelmében a minimálbér alapulvételével köteles a foglalkoztatót terhelő 24 százalékos mértékű nyugdíj-biztosítási járulékot és 2 százalékos természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, továbbá a biztosítottat terhelő 10 százalékos nyugdíjjárulékot és 6 százalékos természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot megfizetni. Ettől eltérően, ha az őstermelői tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalékos mértékű - a nyugdíj-biztosítási járulékot is magában foglaló - nyugdíjjárulékot köteles fizetni az e tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után. Amennyiben a családtagok a családi gazdaságban történő munkavégzésnek nem ezt a formáját választják, nevezetesen, hogy a családi gazdálkodó a házastársával munkaszerződést köt, akkor a házastárs foglalkoztatottnak (alkalmazottnak) minősül, és rá az általános szabályok vonatkoznak. Mindebből kérdezőnkre nézve az alábbi következtetések vonhatók le. Amennyiben a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként végez munkát (ehhez a családi gazdaság központja szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának kell őt a családi gazdaság tagjaként nyilvántartásba vennie), mezőgazdasági őstermelőnek minősül, s mint ilyen, csak évi 600 ezer forint feletti bevétel esetén kell őt keresőtevékenységet folytatónak tekinteni. (A családi gazdálkodónak és a nem foglalkoztatottként közreműködő családtagoknak a bevételeket, és a költségek, ráfordítások összegét - a családtagok számával történő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3299
Kapcsolódó összes tárgyszó: , ,