23 találat a megadott béren kívüli juttatás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]hozzájárulási adót és a járulékokat, míg a nyugdíjazást követően végzett munkára tekintettel kapott munkabér (ami már nem biztosítási jogviszonyból származik) mentes az említett közterhek alól.A SZÉP Kártyára utalt juttatás közterhei (15 százalékos személyi jövedelemadó, 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó) vonatkozásában viszont nincs jelentősége a nyugdíjas státusznak, ugyanis a Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja csak az összevont adóalapba tartozó jövedelmek tekintetében mentesíti az Mt. szerinti nyugdíjas juttatásait a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, míg a szociálishozzájárulásiadó-alapot képező, Szja-tv. szerint különadózó jövedelmek (nevezetesen az Szja-tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatások, az Szja-tv. 70. §-a szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelem) után az általános szabályok szerint terheli a szociális hozzájárulási adó a nyugdíjas munkavállalót is.Végül egy gondolat erejéig érdemes visszatérni a kérdésben említett munkavállaló nyugdíjasként történő kezelésére. Korhatárt betöltött személy esetében a nyugdíjjogosultság szinte bizonyosra vehető, ugyanakkor az erre vonatkozó határozat, de minimálisan az előleghatározat bemutatásáig[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]adókötelezettséget megállapítani. Ha a magánszemély béren kívüli juttatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltatótól az adóévben szerzett (1) bekezdés a) pontja szerinti juttatás értéke az éves keretösszeget meghaladja, a meghaladó rész után a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként a juttatásra jogosító jogviszony alapján kell az adókötelezettséget megállapítani azzal, hogy e meghaladó rész a 69. § (2) bekezdése szerinti közteheralap számításánál figyelmen kívül hagyható, vagy az e (meghaladó) közteheralap után már megfizetett közterhek az önellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint helyesbíthetők."E szabályozás alapján a jogviszony év közbeni megszűnésekor az időarányos keretösszeget meghaladó összeg - adózási szempontból - béren kívüli juttatásból átminősül munkaviszonyból származó jövedelemmé. A munkaviszonyból származó jövedelem adókötelezettségét a megszűnés hónapja kötelezettségeként kell megállapítani, ugyanakkor az így átminősített jövedelemre már nem kell alkalmazni a nem pénzbeli juttatások adózási szabályát, azaz nem kell a 18 százalékkal emelt adóalapra 15 százalék személyi jövedelemadót és 22 százalék egészségügyi hozzájárulást fizetni. Ha ezek a közterhek korábban megfizetésre kerültek, akkor az önellenőrzéssel helyesbíthető.Másként minősül, ha a munkáltató szabályzata alapján az időarányos keretet túlhaladó részt a munkavállalónak vissza[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]önálló juttatási jogcím. A cafeteria a teljesítménytől függetlenül a munkabér kiegészítéseként adható.A béren kívüli juttatás fő szabályként nem kötelező. A munkáltatónak akkor van kötelezettsége, ha törvény, kollektív szerződés, más szabályzat vagy a munkavállaló munkaszerződése a juttatást kötelezettségként írja elő.A munkáltató meghatározhatja, hogy mely feltételeknek kell teljesülniük a juttatás adásához, objektív ismérvek alapján a munkavállalók egyes csoportjait[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]cafeteriacsomagot összeállít-e. Arról is szabadon határozhat, hogy a cafeteriajuttatásra jogosultság feltételeit milyen módon és tartalommal határozza meg, azonban ennek során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartania.A cafeteriajuttatás jogosultsági feltételeinek kialakítása során a munkáltatónak célszerű rögzíteni az éves cafeteriakeretet, a cafeteriacsomagot, a munkavállaló cafeteriaigénye előterjesztésének a módját, határidejét.A 2015. évi C. tv. 57. §-ának (4) bekezdése értelmében a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete, illetve cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten - az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének a)-f) pontjaiban és (3) bekezdésében meghatározott juttatások -, az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterheket is magában foglaló együttes összege 2015-ben nem haladhatja meg a bruttó 200 000 forintot.A Kjt. 79/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a közalkalmazottat az e törvény 60-79. §-ai alapján megillető illetmény kifizetése a közalkalmazott által meghatározott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik.A Kjt. 79/A. §-ának 2013. 12. 31-ig hatályos (2) bekezdése értelmében az illetmény fizetési számlára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve az illetménykifizetés a közalkalmazott részére költségtöbbletet nem okozhat.A Kjt. 79/A. §-ának 2013. 12. 31-ig hatályos (2) bekezdéséhez fűzött szakmai kommentár értelmében az illetmény bankszámlára történő átutalása esetén a munkáltató illetménykifizetési költségként csak az átutalási költséget, illetve az illetmény egyszeri, egy összegben kivételének a költségét köteles viselni, a számlavezetési költségeket, illetve ha a közalkalmazott a bankszámlájáról a kifizetett illetményt nem egy összegben, hanem több alkalommal, kisebb részletekben veszi fel, vagy annak felvétele nélkül bankkártyával vásárol, az ezzel felmerült többletköltség megtérítésére nem tarthat igényt.A fenti jogszabályi rendelkezéshez kapcsolódóan a Kúria egyik eseti döntésében megállapította, hogy ha a közalkalmazott illetménye számlára való átutalásához, egyszeri felvételéhez bankszámla- és bankkártya-szerződés megkötése szükséges, amely alapján számlavezetési díj, kártyadíj és tranzakciós díj merül fel, a munkáltató ezeket csökkentés nélkül köteles a közalkalmazott részére megtéríteni (EBH2013.M.17.).A Kjt. 79/A. §-ának 2014. január 1-jétől hatályos (2) bekezdése értelmében a fizetési számlához kapcsolódóan a közalkalmazott részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható, a Kjt. 79/A. §-ának 2014. január 1-től hatályos új (3) bekezdése értelmében a munkáltató viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költségét.A 2015. évi C. tv. 57. §-ának (5) bekezdése értelmében[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kívüli juttatások ne a munkateljesítményhez kötődjenek, hanem attól függetlenül kerüljenek meghatározásra.A béren kívüli juttatások a munkavállalók motiválását szolgálják, ezért a munkáltató a juttatásokat kötheti olyan feltételhez a szabályzatában, hogy az egyes munkavállalói csoportok közös ismérvek alapján részesülnek vagy nem részesülnek juttatásban.Ezért a munkáltató szabályzatában kizárhatja a juttatásból azokat a munkavállalókat, akik 30 napot meghaladóan valamilyen okból munkát nem végeznek, szabadságon, táppénzen, fizetés nélküli szabadságon vannak, vagy más okokat is meghatározhat.A kifizetői adófizetés mellett adható egyes más meghatározott juttatások közül a 70. § (1a) bekezdésében[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]havonta, vagy - az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével - több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben. Egyösszegű utalás esetében azt a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónap(ok) szerinti juttatásnak kell tekinteni...." Az Szja-tv. az idézett c) pontjában az utólagos utalás esetére kógens rendelkezést tartalmaz, attól eltérést egyébként méltányolható élethelyzetekben sem enged. Ezért nincs lehetőség arra, hogy utólagosan, több mint három hónapra utaljon munkáltatói hozzájárulást a munkáltató. Ha magánszemély javára utólag utalt munkáltatói hozzájárulásra azért nem alkalmazható a kedvezményes, béren kívüli juttatásokra vonatkozó adószabály, mert a munkáltató háromnál több hónapra eső hozzájárulást teljesít, akkor a negyedik és további hónapokra eső összeg a juttatás időpontjában munkaviszonyból származó bérjövedelemnek minősül, az adózási és járulékteher mértékét az általános szabályok szerint kell megállapítani. A munkáltatónak az Szja-tv. 46. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint eljárva az adóelőleget meg kell állapítani, a magánszeméllyel szemben fennálló követelésként kell nyilvántartani. A követelésként nyilvántartott összeg a munkáltató későbbi magánszeméllyel szemben fennálló kötelezettségébe beszámítható.   Olvasói észrevétel (megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 285. számában – 2015.11.24.) Észrevétel: A Társadalombiztosítási Levelek 285. számában megjelent 4837. számú válaszukkal kapcsolatban szeretnék egy megfogalmazást tisztázni. Az utólagos utalás legfeljebb három hónapra, mint kógens szabály azt jelenti, hogy adott adóéven belül a visszamenőleges utalásra csak egyszer van lehetőség, tehát a három hónap szem előtt tartása mellett sem alkalmazható többszöri alkalomra? A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk! Köszönjük észrevételeit. Az Szja-tv. 71. §-a alapján a munkáltató az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulást havonta,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkaszerződés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a béren kívüli juttatásra az Szja-tv.-ben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő, illetve a több munkáltató ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni.A béren kívüli juttatások vonatkozásában munkáltató alatt kell érteni- a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott üdülőkben a tagok, és a tudományos fokozattal rendelkező személyeknek nyújtott szolgáltatás esetében a Magyar Tudományos Akadémiát, és- a társas vállalkozást a személyesen közreműködő tagnak adott juttatás tekintetében.Az Szja-tv. alkalmazásában társas vállalkozásnak minősül a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is), az európai szövetkezet, az egyesülés, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az egyéni cég, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az erdőbirtokossági társulat, az MRP-szervezet (3. § 33. pont).Ennek megfelelően bármely társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának is adhat béren kívüli juttatásokat.A munkáltató a munkavállalón kívül más személyeknek is adhat béren kívüli juttatást az Szja-tv.-ben meghatározott esetekben pl.: a munkavállaló közeli hozzátartozójának, a szakképző iskolai tanulónak, a hallgatónak, a nyugdíjban részesülő magánszemélynek (egykori munkavállalónak) és az ő közeli hozzátartozójának, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának.Vannak olyan esetek, amikor nem csak az Szja-tv. határozza meg, hogy kinek adható béren kívüli juttatás. A munkáltatói/foglalkoztatói hozzájárulást az Szja-tv. béren kívüli juttatásként nevesíti.A munkáltatói hozzájárulásról az Öpt-tv. 12. §-ának (1) bekezdése rendelkezik. Munkáltatói hozzájárulásnak minősül a munkáltatói[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendelkezik a béren kívüli juttatásokról. Béren kívüli juttatásnak a munkáltató által a munkavállalónak juttatott egyes jövedelmek minősülnek.A 71. § (6) bekezdése alapjána) munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is;b) munkavállalónak minősül az Mt. előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is.A szabályozásból látható, hogy a béren kívüli juttatás a személyesen közreműködő tagnak adható. A társasági szerződés a személyes közreműködés lehetőségét vagy kötelezettségét tartalmazza, míg az adójogszabály a személyes közreműködés tényét veszi figyelembe. Ezért ha a társas vállalkozás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]juttatások tekintetében a megbízott nem munkavállaló, és a megbízási díjat juttató kifizető sem munkáltató, ezért ebben a jogviszonyban kedvezményes, a béren kívüli juttatásra vonatkozó adózási terhek mellett juttatás nem adható.Ugyanakkor nincs olyan szabály, amely kimondaná, hogy egyébként béren kívülinek minősülő juttatást csak a munkáltató adhat. Ezért a kifizető a magánszeméllyel egyetértésben dönthet úgy, hogy a megbízott részére Erzsébet-utalványt, vagy más, egyébként béren kívülinek minősülő juttatást ad. Ezeket azonban nem lehet az Szja-tv. 71. §-a szerinti adózás alá vonni, hanem a jövedelem adókövetkezményének meghatározásához az Szja-tv. 2. §-ának (6) bekezdésében foglalt szabályt kell alkalmazni: "...A jogcím meghatározásánál a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni..." A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy megbízási jogviszonyban az Erzsébet-utalvány formájában juttatott[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vállalkozók és a társas vállalkozások is, melyen nem változtat az a körülmény, hogy a társas vállalkozó a személyes közreműködéséért más jövedelmet nem kap a társaságtól. Ennek következtében a kifizetőt - esetünkben a társas vállalkozást - terheli a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség a személyesen közreműködő tagja részére az Szja-tv. 71. §-ában szereplő feltételeknek megfelelően adott béren kívüli juttatások után. A kifizetőt terhelő adó alapjának a juttatás értékének 1,19-szeresét kell tekinteni. Az Szja-tv. 71. §-ának megfelelően nyújtott béren kí­­vüli juttatás nem tekinthető járulékalapot képező jövedelemnek, ezért utána a kiegészítő tevékenységet folytató tagnak nyugdíjjárulékot fizetnie nem kell. Ugyancsak nem keletkezik a tagnak adott béren kívüli juttatás után szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség sem [2011. évi CLVI. törvény[…] részlet vége a válaszból.