213. Társadalombiztosítási Levelek / 2012. február 28.
TARTALOM

Be kell-e jelenteni a 12T1041 számú nyomtatványon a jogviszonyváltozást abban az esetben, ha egy főfoglalkozású társas vállalkozó heti 36 órás munkaviszonyt létesít a társaságával? A tagsági jogviszony továbbra is megmarad, de többes jogviszonyúként más lesz a járulékfizetés.

Minősülhet-e a 12 500 forint összegű béren kívüli juttatásra jogosító munkahelyi étkezésnek, ha a munkáltató zárt ebédlőjében ételfutártól megrendelt ételt mikrohullámú sütőben felmelegítve fogyasztják a dolgozók?

Meg kell-e fizetni a főfoglalkozású társas vállalkozókra vonatkozó minimumjárulékokat egy kft. ügyvezetője után, aki többnyire távmunkában, interneten látja el a társaság irányítását, II. csoportos rokkant, és az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem érte el? Létesíthet-e napi 4 órás munkaviszonyt az ügyvezetői teendők ellátására?

Milyen jogszabályok vonatkoznak 2012-től a mezőgazdasági őstermelőkre?

Hogyan érinti az ügyvezetők jogállására vonatkozó szabály változása azokat a külföldi állampolgárságú ügyvezetőket, akik külföldi céggel állnak biztosítási jogviszonyban, és magyar székhellyel rendelkező magyar cégnél működnek közre? Hogyan kell eljárni, ha az érintettek tagjai a társaságnak, illetve ha nem? Van-e különbség az eljárásban, ha a külföldi cég az Európai Unió területén, illetve ha harmadik állam területén található? Érinti-e a járulék szabályainak változása az olyan külföldi, nem tulajdonos ügyvezetőt, aki megbízási díj nélkül, az anyacégnél fennálló munkaviszonya alapján látja el az ügyvezetői feladatokat a magyar társaságnál?

Hogyan teljesíthető a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallás 2012-ben?

Regisztrált munkanélkülinek kell-e valamilyen társadalombiztosítási járulékot fizetnie maga után, vagy a munkaügyi központ megfizeti ezeket a közterheket?

Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egyéni vállalkozóként annak a személynek, aki 1964. október 9-én született, 2007. december 30-tól szolgálati nyugdíjban részesül, egy társaságnál rendelkezik 40 órás munkaviszonnyal, és egyéni vállalkozóként az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozik? Milyen jövedelmeket kell figyelembe venni az ő esetében az éves keretösszeg megállapításánál, hogy ne veszítse el a járandóságát?

Köteles-e rendes szabadságot kivenni a munkavállaló abban az esetben, ha cukorbetegségben szenved, amelynek következtében időszakonként, előreláthatólag havonta egy alkalommal kezelés, illetve ellenőrzés céljából orvosi vizsgálaton kell megjelennie, amelynek időtartama egyelőre nem ismert? A munkavállaló arra kérte a munkáltatóját, hogy az orvosi vizsgálaton való részvétel időtartamára (amely lehet néhány óra vagy akár egy egész nap) nem szeretne szabadságot kivenni, szeretné, hogy az orvosi igazolások alapján a munkáltató a kieső időtartam alatt állásidő vagy egyéb jogcímen munkabérben részesítené. Köteles-e eleget tenni ennek a kérésnek a munkáltató?

Figyelembe lehet-e venni megváltozott munkaképességű munkavállalóként a cukorbeteg, az asztmás vagy a magas vérnyomással, illetve szívproblémákkal rendelkező munkavállalókat a rehabilitációs hozzájárulás összegének kiszámításánál?

Mi a teendő abban az esetben, ha egy cég felszámolás alá kerül, és van olyan munkavállalója, akinek nem tudott bért fizetni már a felszámolási eljárás előtt sem? Mikor és milyen összegekben kell számfejteni a béreket, hogyan kell, és milyen összeget lehet lehívni a Bérgarancia Alapból? Mivel tudja igazolni a foglalkoztató, hogy szüksége van segítségre, ha a felszámoló csak annyi bért igazol, amennyit ő ki tud fizetni, és nem a ténylegesen járó addigi elmaradt összegeket?

Hogyan változtatja meg a táppénzre való jogosultság időtartamát a táppénz folyósításának szabadsággal történő megszakítása?

Biztosítási időnek számít-e a szolgáltatási keresetpótló támogatás folyósításának időszaka abban az esetben, ha a belépő dolgozó tb-igazolványába nincs bejegyezve, de leadott egy igazolást, amelyet a BFKH Munkaügyi Központ állított ki személyijövedelemadó-bevalláshoz? Kell-e kérnie valamilyen igazolást az új munkáltatónak abban az esetben, ha az igazoláson nem szerepel, hogy mely időszakra fizették ki a közölt összeget?

Hogyan kell kiszámítani az üzemi baleseti táppénz megállapításához szükséges rendszeres jövedelmet csökkentő távolléti díjhoz kapcsolódó osztószámcsökkentő napokat abban az esetben, ha a munkavállaló 2 nap szabadságot vesz ki csütörtökre és péntekre? Ebben az esetben 2 nap vagy 4 nap lesz az osztószámcsökkentő időszak?

Egy kismama második gyermekét 2012. május 16-ra várja. 2010. június 30-ig rendelkezett határozatlan idejű munkaviszonnyal, ahol a jövedelme havi 390 000 forint volt, majd 2010. július 1-jétől 2010. október 31-ig egy határozott idejű munkaviszonnyal, ahol havi 73 500 forint volt a jövedelme, tehát 2010. november 1-jétől nincs biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya. Jogosult lesz-e terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjra? Az igénylő 2010. július 13-tól 2010. október 8-ig táppénzben, 2010. október 9-től 2011. március 25-ig TGYÁS-ban részesült, 2011. március 26-tól pedig GYED-et kap, amelyre 2012. október 9-ig jogosult.

Milyen ellátásra lehet jogosult egy 1956-ban született női dolgozó, aki 2010. november 2-ától táppénzen volt, amely az OEP értesítése szerint 2011. október 19-én lejárt, de jelenleg is keresőképtelen, a volt munkakörét nem tudja ellátni, és a rehabilitációs hivatal szerint 40 százalékos egészségkárosodása van, tehát rokkantsági nyugdíjra nem jogosult? A munkavállaló elismert szolgálati ideje 2009. december 31-ig 35 év. Meg lehet-e szüntetni a munkaviszonyt ebben az esetben, és lemondhat-e a felmondási időről a munkavállaló, ha a munkáltató elengedi?

Kaphat-e átmeneti járadékot egy 1953-ban született férfi, aki most rendszeres szociális járadékban részesül?

Vonatkoznak-e a jogszabályváltozások arra az előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő személyre, aki 2012 áprilisában tölti be a 62. életévét? Lehet-e kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó a juttatás megtartása mellett, és ha igen, milyen járulékfizetési kötelezettség terheli? Változik-e valami az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után?