Munkabér elszámolása orvosi vizsgálat ideje alatt
Kérdés
Köteles-e rendes szabadságot kivenni a munkavállaló abban az esetben, ha cukorbetegségben szenved, amelynek következtében időszakonként, előreláthatólag havonta egy alkalommal kezelés, illetve ellenőrzés céljából orvosi vizsgálaton kell megjelennie, amelynek időtartama egyelőre nem ismert? A munkavállaló arra kérte a munkáltatóját, hogy az orvosi vizsgálaton való részvétel időtartamára (amely lehet néhány óra vagy akár egy egész nap) nem szeretne szabadságot kivenni, szeretné, hogy az orvosi igazolások alapján a munkáltató a kieső időtartam alatt állásidő vagy egyéb jogcímen munkabérben részesítené. Köteles-e eleget tenni ennek a kérésnek a munkáltató?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2012. február 28-án (213. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3639
[…] a munkavállalónak munkavégzés hiányában távolléti díjat kell fizetni, illetve munkabérét távolléti díjra kell kiegészíteni. Az Mt. 151. §-a (2) bekezdésének c) pontja értelmében a munkavállaló részére távolléti díj jár a 107. § d) pontjában (kötelező orvosi vizsgálat – ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is – teljes időtartamára) meghatározott esetben. Az Mt. 151. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha a munkavállaló a munkáltató engedélye alapján mentesül a munkavégzés alól [107. § h) pontja], az emiatt kiesett munkaidőre megállapodás szerint jár díjazás. Az Mt. 151. §-ának (4) bekezdése értelmében a munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg. A jogalkalmazói, ítélkezési gyakorlat értelmében, ha a munkavállaló a munkáltató engedélyével mentesül a munkavégzés alól, díjazás akkor és olyan mértékben illeti meg, ahogy abban megállapodnak. Ennek hiányában a távol töltött időtartamra díjazás nem jár. A jogalkalmazói, ítélkezési gyakorlat értelmében a munkavállaló munkabérre jogosult, ha a munkáltató érdekkörében felmerült okból nem tud munkát végezni, és emiatt egyébként nem kapna munkabért. Állásidő alatt a munkáltató működésével összefüggő problémák miatti munkavégzési zavarokat kell érteni. Az Mt. 107. §-ának d) pontjában foglalt munkajogi rendelkezést a Legfelsőbb Bíróság MK 23. számú kollégiumi állásfoglalása értelmezi. A kollégiumi állásfoglalás értelmében, kötelező orvosi vizsgálatnak, amelynek idejére a munkavállalót munkabér megilleti – kollektív szerződés vagy a munkaszerződés eltérő rendelkezése hiányában – csak azokat az orvosi vizsgálatokat lehet tekinteni, amelyeken a munkavállaló egészségi állapotától függetlenül, jogszabályi rendelkezés alapján köteles részt venni. A beteg munkavállaló megvizsgálásához, illetőleg rendszeres kezeléséhez szükséges vizsgálat viszont nem minősül kötelező orvosi vizsgálatnak akkor sem, ha a vizsgálat lefolytatása csak a munkavállaló munkaidejének terhére oldható meg. Az e címen történő távolmaradás igazolt távollétnek minősül ugyan, díjazás a mulasztott időre azonban a munkáltatótól nem jár. Ettől eltérően, ha az orvosi vizsgálat időtartamára a munkavállalót keresőképtelen állományba helyezik, abban az esetben értelemszerűen az érintett munkavállaló betegszabadságra vagy a társadalombiztosítási szervtől táppénzre jogosult. A fentiekben idézett és részletezett jogszabályi rendelkezések összevetése, értelmezése, valamint az irányadó ítélkezési gyakorlat alapján megállapítható, hogy a kérdéses esetben érintett munkavállalónak […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2012. február 28-án (213. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3639
[…] a munkavállalónak munkavégzés hiányában távolléti díjat kell fizetni, illetve munkabérét távolléti díjra kell kiegészíteni. Az Mt. 151. §-a (2) bekezdésének c) pontja értelmében a munkavállaló részére távolléti díj jár a 107. § d) pontjában (kötelező orvosi vizsgálat – ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is – teljes időtartamára) meghatározott esetben. Az Mt. 151. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha a munkavállaló a munkáltató engedélye alapján mentesül a munkavégzés alól [107. § h) pontja], az emiatt kiesett munkaidőre megállapodás szerint jár díjazás. Az Mt. 151. §-ának (4) bekezdése értelmében a munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg. A jogalkalmazói, ítélkezési gyakorlat értelmében, ha a munkavállaló a munkáltató engedélyével mentesül a munkavégzés alól, díjazás akkor és olyan mértékben illeti meg, ahogy abban megállapodnak. Ennek hiányában a távol töltött időtartamra díjazás nem jár. A jogalkalmazói, ítélkezési gyakorlat értelmében a munkavállaló munkabérre jogosult, ha a munkáltató érdekkörében felmerült okból nem tud munkát végezni, és emiatt egyébként nem kapna munkabért. Állásidő alatt a munkáltató működésével összefüggő problémák miatti munkavégzési zavarokat kell érteni. Az Mt. 107. §-ának d) pontjában foglalt munkajogi rendelkezést a Legfelsőbb Bíróság MK 23. számú kollégiumi állásfoglalása értelmezi. A kollégiumi állásfoglalás értelmében, kötelező orvosi vizsgálatnak, amelynek idejére a munkavállalót munkabér megilleti – kollektív szerződés vagy a munkaszerződés eltérő rendelkezése hiányában – csak azokat az orvosi vizsgálatokat lehet tekinteni, amelyeken a munkavállaló egészségi állapotától függetlenül, jogszabályi rendelkezés alapján köteles részt venni. A beteg munkavállaló megvizsgálásához, illetőleg rendszeres kezeléséhez szükséges vizsgálat viszont nem minősül kötelező orvosi vizsgálatnak akkor sem, ha a vizsgálat lefolytatása csak a munkavállaló munkaidejének terhére oldható meg. Az e címen történő távolmaradás igazolt távollétnek minősül ugyan, díjazás a mulasztott időre azonban a munkáltatótól nem jár. Ettől eltérően, ha az orvosi vizsgálat időtartamára a munkavállalót keresőképtelen állományba helyezik, abban az esetben értelemszerűen az érintett munkavállaló betegszabadságra vagy a társadalombiztosítási szervtől táppénzre jogosult. A fentiekben idézett és részletezett jogszabályi rendelkezések összevetése, értelmezése, valamint az irányadó ítélkezési gyakorlat alapján megállapítható, hogy a kérdéses esetben érintett munkavállalónak […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
