69 talált cikk az osztószám kifejezésre

Kérdés: Figyelembe kell venni a GYED alapjának megállapítása során a CSED időszakában kifizetett járulékalapot képező egyszeri juttatást (jutalmat)? Fel kell tüntetni az adatmegállapító lapon ezt az összeget? A dilemmát az okozza, hogy a kifizetett összeghez nem tartozik jövedelemmel ellátott nap.

Kérdés: Beleszámítható a GYED naptári alapjába a 2025. április hónapban kifizetésre került túlóra abban az esetben, ha a munkavállaló a számfejtés időszakában már veszélyeztetett terhes volt? A gyermek 2025. augusztus 23-án született, a CSED időszaka: 2025. augusztus 23-tól 2026. február 6-ig tartott, irányadó időszak: 2024. január 1. – 2025. május 31., számítási időszak: 2024. 09. 04. – 2025. 05. 31. A rendkívüli munkavégzés díjazása a CSED alapjába beszámításra került. GYED-időszak: 2026. 02. 07. – 2027. 08. 23.; irányadó időszak: 2024. 01. 01. – 2025. 11. 30.; számítási időszak: 2024. 09. 04. – 2025. 03. 02.

Kérdés: Jogosult táppénzre a keresőképtelenség első napjára egy 6 havi munkaidőkeretben, 12 órás beosztással foglalkoztatott munkavállaló abban az esetben, ha éjszakai munkára volt beosztva 2025. március 10-e 18.00 órától 2025. március 11-e reggel 06.00 óráig, amit el is végzett, de március 11-én este 18.00 órakor már nem tudta felvenni a munkát betegség miatt? A munkavállaló az elvégzett 6 órára járó munkabérét megkapta.

Kérdés: Megállapítható a havi minimálbérnek megfelelő összegben a 4 havi munkaidőkeretben, napi 12 órás hosszabb teljes munkaidőben, készenléti jellegű munkakörben dolgozó munkavállalók havi alapbére abban az esetben, ha ez az összeg már tartalmazza az alapbérbe beépített pótlékokat is? Abban az esetben, ha az érintett munkavállalók órabéresek, akkor ugyanúgy a minimumórabér vonatkozik rájuk, és azt kell 12-vel szorozni, vagy adható a minimum napibér? A munkavállalók beosztás szerint 12 vagy 24 órát dolgoznak.

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az egynapi bért a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulók keresőképtelensége esetén? Az adott hónap munkanapjaival, vagy csak a gyakorlóhelyen töltött napokkal kell elosztani a bért a betegszabadság számításához? Érvényesíthető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény az iskolában teljesítendő oktatási napokra elszámolt betegszabadságra is, vagy csak a gyakorlati napokra elszámolt összegre?

Kérdés: Melyik naptól kell megállapítani a baleseti táppénzre jogosultságot annak a munkavállalónak az esetében, aki 2023. december 1-jétől 2024. május 31-ig szóló határozott idejű munkaszerződéssel állt a munkáltató alkalmazásában, 2024. május 14-én munkavégzés közben balesetet szenvedett, amelyet a munkáltató üzemi balesetnek ismert el, de a baleset napján ledolgozott 3 órára megkapta a munkabérét? Mi lesz az irányadó, illetve a számítási időszak a baleseti táppénz naptári napi alapjának meghatározásához ebben az esetben? A munkavállaló előző munkaviszonya 2019. július 1-jétől 2023. november 30-ig állt fenn. Kinek kell folyósítania a baleseti táppénzt a munkaviszony megszűnése után? Folyósítható a baleseti táppénz 2024. július 19. után, amikor a dolgozó betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, és ettől a naptól igényli az ellátást?

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre a keresőképtelenség első napjára a munkavállaló abban az esetben, ha 2024. március 20-án megkezdte a délelőttös műszakot, három órát ledolgozott, amikor rosszul lett, a munkáltató mentőt hívott hozzá, amely kórházba szállította, ahol 2024. március 28-ig részesült ápolásban, majd otthon lábadozott, és 2024. április 13-án vált keresőképessé? A munkavállaló a március 20-ai munkavégzés ellenértékét, azaz a három órára járó munkabérét megkapta.

Kérdés: A távolléti díj részét képezi a túlórára fizetett bér? Ha igen, hogyan kell számolni vele?

Kérdés: Melyik időponttól érdemes kérnie a nyugellátás megállapítását annak a személynek, aki 2023. december 15-én tölti be a 65. életévét, de a munkáltatója a nyugdíjas kora ellenére is számít a munkájára? Kérje a nyugdíjat a jogosító életkor betöltése napjától, vagy várjon 2024-ig?

Kérdés: Hogyan történik 2023-ban a szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék alapjának megállapítása abban az esetben, ha egy főállású átalányadózó egyéni vállalkozó negyedév közben – heti 40 órás munkaviszonyára tekintettel – többes jogviszonyúvá válik? Mi lesz a helyes osztószám például abban az esetben, ha a munkaviszony létrejöttére a 2. negyedévben, május hónapban kerül sor?