Találati lista:
1. cikk / 87 Rokkantsági ellátás a nyugdíjkorhatár betöltése után
Kérdés: Egy munkavállaló elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és benyújtotta öregségi nyugdíj iránti kérelmét. Korábban rokkantsági ellátásban részesült, és a nyugdíj-megállapítás során megállapították, hogy a rokkantsági ellátás összege magasabb lenne, mint az öregségi nyugdíjé, ezért továbbra is ezt az ellátást választotta. Ebben az esetben saját jogú nyugdíjasnak minősül-e társadalombiztosítási szempontból? Kell-e a munkabéréből társadalombiztosítási járulékot levonni, illetve terheli-e a munkáltatót szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség? A rehabilitációs hozzájárulás megállapítása során figyelembe vehető-e megváltozott munkaképességű munkavállalóként?
2. cikk / 87 Rehabilitációs hozzájárulás
Kérdés: Figyelembe vehető 1 fővel csökkentő tételként a megváltozott munkaképességű társas vállalkozó egy rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett kft.-nél, ahol 30 fő munkavállaló dolgozik alkalmazotti jogviszonyban, valamint 2 fő személyesen közreműködő társas vállalkozó, akik a tevékenységüket havi 500 ezer forintért végzik, és az egyik társas vállalkozói jogviszonyban tevékenységet végző személy megváltozott munkaképességűvé válik, rokkantsági ellátást állapítanak meg részére? A tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám tehát 32 fő, azaz 1,6 fő után kellene rehabilitációs hozzájárulást fizetni. A NAV által adott telefonos tájékoztatás alapján, amennyiben az illető beleszámít az átlagos statisztikai állományi létszámba (azaz az adott hónapban legalább 60 órában a minimálbér arányos részének megfelelő díjazással munkát végez), akkor csökkentő tételként is figyelembe vehető.
3. cikk / 87 Megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Jár szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény egy betéti társaság 60 százalékos egészségi állapottal rendelkező munkavállalója után abban az esetben, ha a szükséges biztosítási idő hiányában nem részesül rokkantsági ellátásban? Jogosult lesz pótszabadságra az érintett munkavállaló?
4. cikk / 87 Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló
Kérdés: Megváltozott munkaképességű munkavállalónak tekinthető a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából a szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló? Milyen dokumentumokat kell a munkáltatónak bekérnie a szolgálati járandóságban részesülő személytől?
5. cikk / 87 Megváltozott munkaképességű munkavállalók
Kérdés:
Egy kft. 2025-ben folyamatosan foglalkoztatott egy megváltozott munkaképességű munkavállalót, illetve mellette 2025. december 1-jétől egy rehabilitációs mentort is alkalmaz. Hogyan kell őt figyelembe venni az éves bevallás tekintetében? A tartós megbízásban, illetve alkalmi munkavállalóként foglalkoztatott személyek 2026-tól figyelembe veendők a létszám tekintetében?
6. cikk / 87 Járulékfizetési alsó határ részmunkaidős munkavállaló esetén
Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató, ha a minimálbér 30 százalékát el nem érő havi munkabér esetén járulékalapként és szociálishozzájárulásiadó-alapként a minimálbér 30 százalékát, illetve a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozó munkavállalók esetében a garatált bérminimum 30 százalékát veszi figyelembe?
7. cikk / 87 Nyugdíjas megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Helyesen értelmezi az Mm-tv. rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatos azon rendelkezéseit a munkáltató, amely szerint a végleges határozattal rendelkező megváltozott munkaképességű munkavállalót, aki jelenleg a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó kedvezményes nyugdíjában részesül, csak addig lehet figyelembe venni megváltozott munkaképességűként, amíg nem tölti be a nyugdíjkorhatárát?
8. cikk / 87 Részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye
Kérdés: Miként veheti igénybe a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt egy betéti társaság a heti 8 órában könnyű, szakképzettséget nem igénylő fizikai munkára alkalmazott munkavállalói után abban az esetben, ha az érintettek munkabére havi 75.000 forint, tehát nem éri el a minimálbér 30 százalékát? Az alkalmazott munkavállalók között többen megváltozott munkaképességűnek (C2-es kategória) minősülnek.
9. cikk / 87 Komplex minősítés időpontja
Kérdés: A komplex minősítés megállapításait tartalmazó határozat keltétől vagy az egészségi állapot kialakulásának abban megjelölt időpontjától kezdődően vehető figyelembe a megváltozott munkaképességű munkavállaló a rehabilitációs hozzájárulás összegének megállapítása során? Folyamatosan figyelembe vehető a korábbi komplex minősítés alapján egy rokkantsági ellátásban részesülő személy, akinek a határozatában foglaltak szerint már sor kellett volna kerülnie a felülvizsgálatára, de a hivatal még nem tudta elvégezni? Elegendő egy esetleges NAV-ellenőrzés során a Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztály által a munkáltató kérdésére küldött válasz, amely szerint az érintett munkavállaló rendelkezik érvényes komplex minősítéssel?
10. cikk / 87 Megváltozott munkaképességű bedolgozók
Kérdés: Kiterjed a minimumjárulékfizetési-kötelezettség azokra a megváltozott munkaképességű, illetve hátrányos helyzetű munkavállalókra, akikkel otthon végezhető könnyű fizikai munkára létesített bedolgozói jogviszonyt a munkáltató, de sajnos az a tapasztalat, hogy több munkavállaló teljesítménye olyan alacsony, hogy a havibérük alig éri el a 10-20 ezer forintot? Vonatkozik bármilyen speciális előírás ezzel összefüggésben az érintett dolgozókra? Miként alakul ebben a helyzetben a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség?
