Számítási időszakon kívül eső osztószámcsökkentő napok

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a táppénzalap megállapítása során az osztószámcsökkentő napokat annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. április 14-től keresőképtelen, a betegszabadságát kimerítette egy korábbi keresőképtelenség alkalmából, és 2007. december 19-től folyamatos biztosítási jogviszonnyal rendelkezik? Az irányadó időszak a 2014. január 1-jétől 2015. január 31-ig tartó időszak, ezen belül a számítási időszak 2014. június 19-től 2015. január 31-ig 227 naptári nap, a kieső idő az irányadó időszakon belül 47 nap, melyből 8 nap (2014. június 1-jétől június 8-ig) a számítási időszakon kívülre esik.
Részlet a válaszából: […] A táppénz összegének kiszámítására vonatkozó szabályok 2015. januártól változtak. A táppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Osztószám megállapítása baleseti táppénz esetén

Kérdés: Megtalálható valamelyik jogszabályi helyen az az előírás, hogy baleseti táppénz számításánál a pihenőnap osztószámcsökkentő abban az esetben, ha előzőleg szabadságon volt a dolgozó, vagy csak következtetni lehet erre más szabályozásokból?
Részlet a válaszából: […] Főszabály, hogy a baleseti táppénz összegét, a baleseti táppénzre jogosultságot megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett pénzbeli egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.

Osztószámcsökkentő napok száma szabadság esetén

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani az üzemi baleseti táppénz megállapításához szükséges rendszeres jövedelmet csökkentő távolléti díjhoz kapcsolódó osztószámcsökkentő napokat abban az esetben, ha a munkavállaló 2 nap szabadságot vesz ki csütörtökre és péntekre? Ebben az esetben 2 nap vagy 4 nap lesz az osztószámcsökkentő időszak?
Részlet a válaszából: […]  A baleseti táppénz összegének kiszámításánál nem vehetőfigyelembe az átlagkereset, a távolléti díj, valamint az az időtartam, amelyreazt kifizették.Ha a dolgozó egy hét szabadságot vesz igénybe (pl. 2012.február 6-tól 10-ig), az osztószámcsökkentő nap 7.Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Rendszeres és nem rendszeres jövedelmek elhatárolása

Kérdés: A rendszeres vagy nem rendszeres jövedelmek között kell szerepeltetni a készenléti és az ügyeleti díjat a jövedelemigazoláson? Amennyiben munkavégzésre kerül sor, azaz túlóradíjat szerez a munkavállaló, azt rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemként kell közölni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához először is azt tisztázzuk, hogymit tekintünk rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelemnek. Miért kell ajövedelmeket ilyen szempontból különválasztani?A táppénz összegének kiszámításánál rendszeres jövedelem: ahavi rendszerességgel járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Táppénz alapjának megállapítása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a táppénz alapját képező naptári napi jövedelmet a következő esetben? A biztosított keresőképtelen beteg 2004. április 5-től (betegszabadságát már kimerítette). 2003. január 1-jétől december 31-ig a munkabére 600 000 forint volt. A 2003. évben végzett munkája alapján 2003. december 15-én 120 000 forint jutalmat fizettek ki részére. Osztószámcsökkentő napok száma: 15 (táppénz: 2003. október 1-jétől október 15-ig).
Részlet a válaszából: […] Elsődleges szabály, hogy a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben elért egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani, ha van a biztosítottnak legalább 180...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.