tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

5 találat a megadott felszámolás alatt álló munkáltató tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Bérgarancia
Kérdés: Milyen módon juthat hozzá elmaradt, kifizetetlen munkabéréhez egy felszámolás alá került gazdálkodó szervezet volt munkavállalója? Van eltérés a kielégítés mértékében és a kifizetési határidőben a munkavállalók és a vezető vagy tulajdonosok esetében?
Részlet a válaszból: […]esedékességkor történő kifizetésre kizárólag akkor van esély, ha a felszámolás alá vont szervezet vezető tisztségviselője által a felszámolás kezdőnapjával átadott mérleg szerinti vagyonelemek elégséges fedezetet nyújtanak.Jellemzőbb azonban, hogy a céget a tulajdonosok kiürítik, és a felszámolási költségek is fedezetlenek. Cégvagyon hiányában, a fedezetlen munkabér-követelések kifizetésére a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Bérgarancia Alaprészéből, azt megelőlegezve kerül sor. A kifizetetlen munkabér (a felszámolás elrendelését megelőzően keletkezett és a felszámolás ideje alatti is) és az egyéb irányadó jogszabályokban megállapított adó- és járulékfizetési kötelezettség felszámolási költségnek minősül.Az elmaradt béreket érintő rendezési folyamat eltérő irányt vesz akkor, ha a foglalkoztatott a Csőd-tv. 57. §-a (1) bekezdésének h) pontjába tartozó munkavállaló, nevezetesen a gazdálkodó szervezet legalább többségi befolyással rendelkező tagja (részvényese), vezető tisztségviselője, az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szerinti (vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és - részben vagy egészében - helyettesítésére jogosított más munkavállaló) vezető állású munkavállalója, vagy az említett személyek közeli hozzátartozója, élettársa. Az úgynevezett h) kielégítési kategóriába sorolt követelések kiegyenlítésére kizárólag a megelőzően sorolt elsőbbségi kategóriák szerint nyilvántartásba vett hitelezői igények kielégítését követően nyílik lehetőség.Lényeges, hogy a h) pontba nem sorolt, további vezetők munkabér jellegű követelései felszámolási, vagyis a) pontba tartozó követelésnek minősülnek, így a nem igazán eredményes gazdálkodás következményeként alkalmazásra kerülő büntető jellegű intézkedések velük szemben nem érvényesülnek.A Bérgarancia Alapból folyósított munkabér azonban felsőkorlátos, így a munkavállalók félelme a felszámolási eljárástól nem teljesen megalapozatlan.A munkáltató rendes felmondása esetén felszámolási költségként - ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően legalább egy évvel korábban megkötött kollektív szerződés, illetve munkaszerződés magasabb összeget nem állapít meg - a munkavégzés alóli felmentés időtartamára jutó távolléti díj és a végkielégítés azon összege vehető figyelembe, amely a munkavállalót az Mt. 69. §-ának (1)-(3) bekezdése (Mt. által rögzített, adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött évekhez igazodó, növekvő felmentési időtartam), 70. §-ának (3) bekezdése, valamint a 77. §-ának (3) és (4) bekezdése alapján megilleti.Az 1994. évi LXVI. tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján a felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) ötszörösét veheti figyelembe (2020. évben 1 649 500 forint).Ha a gazdálkodó szervezet a támogatást ugyanazon jogosult tekintetében egy felszámolási eljáráson belül több részletben veszi igénybe, és a felszámolási eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő - a támogatás következő évben történő igénybevétele esetén -, a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni. Ettől eltérően a) ha a felszámolási eljárás kezdetétől egy év eltelt,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6585
2. találat: Felszámolás alatt álló vállalkozás dolgozóinak munkabére
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak abban az esetben, ha a munkáltatója felszámolás alá került, és emiatt a dolgozók nem kapták meg a múlt havi munkabérüket?
Részlet a válaszból: […]felszámoló már kifizette, amire az eljárások eddigi tapasztalatai alapján minimális esély mutatkozik.A munkavállaló mint hitelező mentesül a nyilvántartásba vételi díj fizetési kötelezettsége alól, mely a további hitelezők esetében a követelése tőkeösszegének 1 százaléka, de legalább 5000 forint, és legfeljebb 200 000 forint. A felszámolás körébe vont vagyon mellett a nyilvántartásba vételi díj célja a felszámolási eljárás kiadásainak finanszírozása.Célszerűnek látjuk a hitelezői igény bejelentését annak ellenére, hogy az 1994. évi LXVI. tv. mintegy túlterjeszkedve egyes munkavállalókat mentesít az igénybejelentés alól. Az 1994. évi LXVI. tv. 7. §-ának (4) bekezdése szerint azon munkavállalókkal szembeni bértartozást, akiknek a munkaviszonya az Mt. 63. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg, továbbá azt a bértartozást, amely a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnésének időpontjában válik esedékessé, a felszámoló köteles rendelkezésre álló fedezet hiányában - a munkavállaló külön igénybejelentése nélkül - a felszámolási zárómérleg elkészítését megelőzően a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből megigényelni.Az említett jogszabályhely ellenére - különös figyelemmel arra, hogy az nem jár együtt regisztrációsdíj-fizetési kötelezettséggel -, mindenképpen a hitelezői igénybejelentést támogatjuk, mert a munkavállalók nem rendelkeznek megalapozott információval arról, hogy a felszámolási vagyonból vagy a bérgarancia alapból várható az elmaradt munkabérek kifizetése.A Csőd-tv. alapján a követelések kielégítésére a zárómérleg vagy a közbenső mérleg bíróság általi jóváhagyását követően nyílik meg a lehetőség, ez alól a munkavállalói munkabér-követelés kivételt képez.A Csőd-tv. 57. §-a (1) bekezdésének a) szakaszában foglaltak szerint a munkabértartozást felszámolás alatt keletkezett úgynevezett "a" kategóriás követelésként elsődlegesen és annak esedékességekor kell kiegyenlíteni.Mindez nem okoz problémát akkor, ha a felszámolás alá vont gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője a felszámolás kezdőnapjával a tevékenység zárómérlegét elkészítette, és a felszámolónak átadott vagyonelemek a felszámolás költségeire fedezetet nyújtanak. Gyakori és inkább jellemző, hogy a volt tulajdonosok a cégeket a felszámolónak már kiürítve adják át, és a felszámolási költségek is fedezetlenek.Természetesen a foglalkoztatott a volt munkáltatója felelőtlen gazdálkodása miatt nem kerülhet hátrányba, ezért cégvagyon hiányában a bérgarancia alapból történik a munkabérek kifizetése.A felszámolási eljárásokat övező munkavállalói félelem azonban nem megalapozatlan. A jogalkotó indokoltnak látta, hogy a jogosultak bérgarancia alapból fedezett támogatásánál felső korlát alkalmazásáról rendelkezzen az 1994. évi LXVI. tv. 7. §-ának (1) bekezdésében. A rendelkezés szerint a felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de egy felszámolási eljáráson belül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5233
3. találat: Felszámolás alatt lévő munkáltató alkalmazottainak elmaradt munkabére
Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha egy cég felszámolás alá kerül, és van olyan munkavállalója, akinek nem tudott bért fizetni már a felszámolási eljárás előtt sem? Mikor és milyen összegekben kell számfejteni a béreket, hogyan kell, és milyen összeget lehet lehívni a Bérgarancia Alapból? Mivel tudja igazolni a foglalkoztató, hogy szüksége van segítségre, ha a felszámoló csak annyi bért igazol, amennyit ő ki tud fizetni, és nem a ténylegesen járó addigi elmaradt összegeket?
Részlet a válaszból: […]járulékfizetési kötelezettséget - a sorrend első helyén állnak, tehát minden más típusú hitelezői követelést megelőznek. Kérdés, hogy mi történik akkor, ha a munkáltató cégnek nincs elegendő vagyona arra sem, hogy az első helyen álló munkabér- és munkabér jellegű követeléseket a bérfizetés napjáig kifizesse. Ebben az esetben a felszámolónak nemcsak lehetősége, hanem kötelezettsége a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Bérgarancia Alaprészéből támogatást igényelni. A támogatásra vonatkozó szabályokat az 1994. évi LXVI. tv. tartalmazza. E szerint a bérgarancia-eljárás keretében a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben fennálló, kiegyenlíthetetlen bértartozása előlegezhető meg. A pénzügyi támogatás a felszámolás kezdő időpontja előtt megszűnt munkaviszonyból származó bértartozások fedezetéül is szolgál. Az állami foglalkoztatási szerv köteles a támogatást megállapítani, és a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet számlájára átutalni, ha a gazdálkodó szervezet által benyújtott kérelem a törvényben foglaltaknak megfelel. Az állami foglalkoztatási szerv a támogatásról a kérelem benyújtását követő nyolc napon belül határozattal dönt, és támogatás nyújtása esetén az állami foglalkoztatási szerv a kérelem átvételétől számított 15 napon belül intézkedik annak a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Bérgarancia Alaprészéből történő átutalásáról. A felszámolónak a támogatás gazdálkodó szervezethez történő beérkezését követő három munkanapon belül kell gondoskodnia a fennálló bértartozások munkavállalók részére történő kifizetéséről. Ha a támogatás beérkezésétől számítva a következő bérfizetési napig öt munkanapnál kevesebb van hátra, a bértartozásokat a következő bérfizetési napon kell kifizetni. A Bérgarancia Alaprészből való kifizetés összege azonban korlátozott, így nem jelent feltétlenül teljes kiegyenlítést. A felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszörösét veheti figyelembe. Amennyiben a felszámolási eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő, a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3641
4. találat: Felszámolás alatt álló munkáltató kilépő dolgozójának szülése
Kérdés: Jogosult lesz-e TGYÁS-ra és GYED-re az a munkavállaló, akinek 2002-ben kezdődött munkaviszonya 2010. május 30-án közös megegyezéssel meg fog szűnni, és második gyermekét 2010. május 6-ára várja? A munkavállaló GYES-en volt, amelyet felmondott, és 2009. december 1-jétől 2010. január 25-ig szabadságon, majd azt követően fizetés nélküli szabadságon van. A munkáltató 2009. október 1-jétől felszámolás alatt áll, nem tud munkát biztosítani a dolgozónak. Jár-e táppénz a részére abban az esetben, ha a fizetés nélküli szabadság ideje alatt keresőképtelenné válik?
Részlet a válaszból: […]szünetel. Ez a táppénzre való jogosultságát befolyásolja. Ugyanis, ha a biztosítása 30 napot meghaladóan szünetel, hiába vonja vissza a fizetés nélküli szabadságra vonatkozó kérelmét, biztosítási idő hiányában táppénzre nem lesz jogosult. A terhességi-gyermekágyi segély jogosultságához javasoljuk, hogy a munkavállaló a szülés várható időpontját megelőző 28 napon belül vegye igénybe az Mt. által biztosított szülési szabadságot. A terhességi-gyermekágyi segély jogosultságához szükséges feltételekkel rendelkezik. A gyermekgondozási díjra is jogosult lesz, mert jogosult az a terhességi-gyermekágyi segélyben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2903
Kapcsolódó tárgyszavak:
5. találat: Munkavállalók lehetőségei felszámolás ideje alatt
Kérdés: Fő- vagy mellékfoglalkozású munkaviszonyt kell-e létesítenie annak a dolgozónak, akinek az előző munkahelye jelenleg felszámolás alatt áll, munkája nincs, de még nem léptették ki? Milyen módon érvényesítheti az igényét az elmaradt bére kifizetésére, illetve csökken-e az esélye, hogy megkapja, ha új munkahelyet létesít?
Részlet a válaszból: […]értesíti a munkavállalót. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ha a jogutód nélkül megszűnő, felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége miatt nem tudja a munkavállalókat megillető bértartozást megfizetni, akkor a felszámoló köteles kérni a bértartozás Bérgarancia Alapból történő megelőlegezését. A munkabér és bérjellegű kifizetések biztosítása, megigénylése tehát a felszámoló feladata. 2009-ben a Bérgarancia Alapból az egy főre maximálisan igényelhető és kifizethető összeg bruttó 925 000 forint volt. Nettó értéke attól függ, mennyi volt a jogosult előzetes jövedelme, és attól is, hogy az igényelt összegből mennyi a munkabér, a szabadságmegváltás, illetve a végkielégítés. Ha a felszámolási eljárás kezdetétől már eltelt egy év, akkor azon jogosultak esetében, akikre vonatkozóan az addig igénybe vett összeg kimerítette a bruttó 925 ezer forintot, jogosultanként további, legfeljebb kettő havi bruttó átlagkeresetnek megfelelő támogatást igényelhet a felszámoló. A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek során a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszűnése kapcsán a hitelezői igényeket a törvényben meghatározottak szerint elégíti ki. A kifizetés sorrendjében a munkavállaló úgynevezett "A" kategóriás hitelező, azaz követelése minden egyéb követelést megelőz. Ebbe természetesen beleértendő a havi munkabér és a végkielégítés is. Arra azonban figyelniük kell, hogy legkésőbb negyven nappal az után, hogy a felszámolás tényét a Cégközlönyben közzétették, bejelentsék igényeiket a felszámolónak. Napjainkban gyakori probléma, hogy a felszámolás alá került cégek korábbi vezetőjével (vezetőivel, tulajdonosával) a felszámolóbiztos nem tudja felvenni a kapcsolatot, nem adják át számára a céggel kapcsolatos iratokat, így a munkaügyi iratokat sem, és a felszámoló ennek hiányában nem tudja teljesíteni a munkáltatói kötelezettségeit. A munkavállalóknak ezért érdeke, hogy a felszámolóval felvegyék a kapcsolatot, és rendelkezésére bocsássanak minden olyan iratot, információt, amelyek birtokában a felszámoló a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos kötelezettségeit (bejelentési kötelezettség, munkaviszony megszűnésekor esedékes igazolások kiadása, munkabér és egyéb járandóságok elszámolása, kifizetése, fizetésképtelenség esetén a Bérgarancia Alapból történő igénylés stb.) teljesíteni tudja. A munkaviszony szempontjából irreleváns a főállás, illetve a mellékállás megkülönböztetés, ugyanis az Mt. nem ismer ilyen kategóriákat, szabályozza viszont a további munkaviszony létesítésével kapcsolatos munkavállalói bejelentési kötelezettséget. Eszerint ha a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. január 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2841