190. Társadalombiztosítási Levelek / 2011. február 15.
TARTALOM

Milyen következményei vannak annak, ha valaki a magán-nyugdíjpénztári tagságot választja?

Átléphet-e majd egy későbbi időpontban az állami nyugdíjrendszerbe az a személy, aki most a magánnyugdíjpénztárban való maradás mellett döntött, illetve aki az állami nyugdíjrendszerben maradt, később még lehet-e magán-nyugdíjpénztári tag?

Vonatkozik-e a Tny-tv.-ben meghatározott nyugdíjkorhatár azokra a személyekre is, akik a magán-nyugdíjpénztári tagság mellett döntenek, vagy bármikor nyugdíjba vonulhatnak, amikor a számlán lévő összeget megfelelőnek ítélik?

Hogyan fognak hozzájutni a jogosultak a magánnyugdíjpénztárban lévő hozamhoz?

Van-e lehetőség arra, hogy valaki mind az állami, mind a magánnyugdíjrendszerből kilépjen, és visszakapja a befizetéseit?

Milyen lehetőségei vannak annak a 2006. december 15. óta rokkantnyugdíjas nőnek, aki 2006. december 14-ig 33 év munkaviszonyt és 7 év korkedvezményt szerzett, és 2010-ben az orvosi felülvizsgálaton egyszer már 40 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg számára, majd II. fokon visszakapta a rokkantságinyugdíj-jogosultságot, de 2011-ben ismét el kell mennie orvosi vizsgálatra? Mit tehet abban az esetben, ha ismét elveszti a rokkantságinyugdíj-jogosultságát? Valóban jogosult lenne-e előrehozott öregségi nyugdíjra, hiszen már 2006-ban rendelkezett 40 év szolgálati idővel? A nyugdíj-biztosítási szervek állásfoglalása szerint az igénylő nyugdíjkorhatára a 63. életéve.

Kell-e a nyugdíj után személyi jövedelemadót vagy járulékot fizetnie annak a jelenleg Ausztriában élő osztrák állampolgárnak, aki az ENSZ-től kapja a nyugellátását, és át kíván települni Magyarországra? Milyen feltételek mellett vállalhat munkát Magyarországon?

A jövedelemkorlát megállapításánál figyelembe kell-e venni az ekhós jövedelmet is egy művész esetében, aki szakmai nyugdíjat kap?

Kell-e 2940 forint összegű hozzájárulást fizetnie egy evás egyszemélyes kft. nyugdíjas, kiegészítő tevékenységű ügyvezetőjének?

Keletkezik-e a kivétkor többletfizetési kötelezettsége annak a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki 2011-ben havonta a garantált bérminimum összege után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékokat, jövedelmet nem vesz fel minden hónapban, de év végén szeretne nagyobb összegű jövedelmet kivenni, amely kevesebb az éves kifizetett járulékalapnál?

Érinti-e a 98 százalékos különadó-fizetési kötelezettség egy egyébként a törvényben érintett gazdasági társaság vezető tisztségviselőjét, aki 2008-ban közös megegyezéssel szüntette meg jogviszonyát, majd ezt követően nyugdíjas lett?

Hogyan kell megállapítani az ingatlan-bérbeadás jövedelmének adóalapját 2011-ben, ha a bérbeadás után keletkezik egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség, de azt a bérbeadó nem számolja el költségként?

Kell-e százalékos ehót fizetni az ingatlan-bérbeadásból származó havi 90 000 forint összegű jövedelem után 2011-ben, ha az adóalap a 10 százalék költséghányad figyelembevételével 1 080 000 x 90 százalék x 1,27 = 1 234 440 forint lesz?

Igénybe veheti-e a férj is a családi kedvezményt egy 3 gyermeket nevelő házaspárnak az esetében, ha a gyermekek az anya vér szerinti gyermekei, de a nevelésünkben mindketten részt vesznek?

Hány órában végezhet munkát 2011. január 1-jétől a GYES-ben részesülő munkavállaló? Van-e valamilyen külön jogszabály azokra a munkavállalókra, akik beteg gyermekükre tekintettel kapják az ellátást?

Besegíthet-e hetente pár órában díjazás nélkül a férje családjának a tulajdonában lévő gyógyszertárban az a gyógyszerész, aki jelenleg TGYÁS-ban részesül, és igénybe szeretné venni a GYED-et is? A kismama akkor dolgozna, amikor a férje már otthon van, és tud vigyázni a gyermekre.

Az emelt munkabér figyelembevételével vagy a jelenlegi GYES összege alapján fogják megállapítani a második gyermek után a TGYÁS és a GYED összegét annak az édesanyának az esetében, aki jelenleg GYES-en van első gyermekével, aki 2011. június 12-én tölti be 3. életévét, 2003. március 1-jétől közszolgálati jogviszonyban áll, és 2010. május 16-án volt a közszolgálati átsorolása? A második gyermek születését 2011. április hónapra várják.

A táppénzalap megállapításához rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemnek számít-e a munkaviszony keretében esetenként, nem havi rendszerességgel, nem is teljes hónapot érintő külföldi kiküldetésre elszámolt adó- és járulékköteles napidíj?

Jogosult-e családi pótlékra egy román állampolgárságú nő, aki férjével és gyermekeivel már hosszabb ideje Magyarországon él?

Helyes-e a kifizetőhelyi ügyintéző tájékoztatása, amely szerint nem jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2006-ban üzemi balesetet szenvedett, amelynek következtében jelenleg is baleseti járadékban részesül, és ugyanazon üzemi baleset következtében 2011. január 6-tól keresőképtelen, amelynek időtartama előreláthatólag hosszadalmas lesz? A munkavállaló 2010. február 1-jétől áll munkaviszonyban jelenlegi munkahelyén.

Kell-e munkabért vagy valamilyen juttatást fizetni a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknak abban az esetben, ha a fizetett ünnepek hétvégére esnek, és ez egybeesik a munkavállalók pihenőidejével, tehát ezekre a napokra nincsenek beosztva? A munkáltató egyébként 100 százalékos pótlékot fizet az ünnepnapokon dolgozó munkavállalók részére.