3 találat a megadott családi adóalap-kedvezmény tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]pótlék folyósítását, és nem biztos abban, hogy fennáll-e a jogosultsága a családi pótlékra, akkor a kérdés megválaszolása érdekében célszerű felkeresni a lakóhelye szerinti fővárosi, megyei kormányhivatalt.A családi kedvezmény összegének meghatározása során két fogalmat el kell határolnunk egymástól, hiszen a kedvezményt az eltartottak, illetve kedvezményezett eltartottak száma határozza meg. Az Szja-tv. pontosan meghatározza az eltartottak, illetve a kedvezményezett eltartottak fogalmát.A törvény szerint kedvezményezett eltartott - többek között az, akire tekintettel a magánszemély a Cst. szerint családi pótlékra jogosult, jelen esetben a család középiskolás gyermeke. Eltartottként pedig az is figyelembe vehető, aki a Cst. szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető, vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja. Ez azért fontos, mert az adóalap-kedvezmény ugyan ténylegesen csak a kedvezményezett eltartottak (jelen példában a középiskolás gyermek) után jár, az eltartottak (esetünkben a nagyobb gyermek) száma viszont befolyásolhatja annak mértékét. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy ha az érintett gyermeket a család nem tudja figyelembe venni eltartottként, akkor havonta az egy eltartott után járó 66   670 forint adóalap-kedvezményt tudja érvényesíteni, azaz 10   000 forint személyi jövedelemadót spórolhat meg, ugyanezen összegek viszont az eltartott gyermek beszámítása esetén 133 320, illetve 20 000 forintra emelkednek.A Cst. szerint a családi pótlék megállapításánál figyelembe vehető az, aki köznevelési intézmény tanulója, vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató, és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.Az tehát biztos, hogy amennyiben a gyermek felsőfokú tanulmányokat folytat, utána a szülő már nem jogosult családi pótlékra. Ugyanakkor, ha van másik olyan gyermek a háztartásában, akire tekintettel családi pótlékban részesül, a családi pótlék összegének számítása szempontjából a felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek figyelembe vehető.A Cst. R. 8. §-a értelmében, ha a családi pótlékra nem jogosító, de a gyermekszámba beszámító gyermek a családi pótlék megállapítására irányuló kérelem benyújtásakor nem szerepel az Oktatási Hivatal által a tanulmányokat folytatókról vagy a fennálló hallgatói jogviszonnyal rendelkezőkről közölt adatállományban, a járási hivatal a Cst. 9. számú melléklete szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványnak a jogosult részére történő megküldésével hiánypótlási felhívást bocsát ki a tanulmányok folytatásának vagy a hallgatói jogviszony fennállásának igazolására. A hallgatói jogviszony azonban a passzív félév alatt nem szűnik meg, csak szünetel, így a gyermek ezen idő alatt változatlanul tanulmányokat folytatóként szerepel a felsőoktatási intézmény adat-állományában, azaz a hallgatói jogviszonya fennáll. Ez azt jelenti, hogy azon gyermek, akinek a hallgatói jogviszonya nem szűnt meg, csak passzív féléven van, a szülőnek folyósítandó családi pótléknál figyelembe vehető, így ennek megfelelően a családi adókedvezmény[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szerinti gyermekről van szó - a házastársak mindegyike jogosult a családi pótlékot igényelni, és mindketten jogosultak a családi kedvezmény igénybevételére is. Az Szja-tv. 29/A § (2) bekezdése szerint a családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, három és minden további eltartott esetén 206 250 forint. A kérdezett esetben - feltételezve, hogy mindhárom gyermek kedvezményezett eltartottnak minősül - a gyermekeket nevelő házaspár összességében háromszor 206 250 forint adóalap-kedvezményt érvényesíthet. Az adóalap-kedvezményt az adóalap-kiegészítéssel növelt jövedelem után lehet igénybe venni. Az Szja-tv. 48. § (3) bekezdése alapján a magánszemély az adóelőleg megállapításához a családi kedvezmény érvényesítéséről a munkáltató számára nyilatkozatot adhat. Ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott után több magánszemély jogosult, akkor a jogosultak a nyilatkozatot közösen teszik meg. Az adóelőleg megállapítása során a jogosultak közös nyilatkozatukban kérhetik az őket megillető kedvezmény megosztását is, vagy az összeg, vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával. A munkáltatók a családi kedvezményt a közösen tett nyilatkozat[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]adóalap-kedvezmény a jogosultak között megosztható. Az Szja-tv. 47. § (3) bekezdése alapján az adóelőleget megállapító munkáltató a családi adóalap-kedvezményt a kedvezményre jogosult magánszemély(ek) nyilatkozata alapján veszi figyelembe. Ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott után több magánszemély jogosult, akkor a jogosultak a nyilatkozatot közösen teszik meg. Az adóelőleg-nyilatkozat tartalmazza: - a nyilatkozó magánszemély(ek) nevét és adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes azonosító adatait); - minden eltartott (kedvezményezett eltartott) nevét és adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes azonosító adatait), magzat (ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést; - a nyilatkozó magánszemély(ek) adóelőleget megállapító munkáltatójának[…] részlet vége a válaszból.