212. Társadalombiztosítási Levelek / 2012. február 7.
TARTALOM

Adhat-e a munkáltató hozzájárulást a SZÉP kártya vendéglátás alszámlájára azoknak a dolgozóknak, akik Erzsébet-utalványt is kapnak?

Meg kell-e fizetnie a minimumjárulékokat mindegyik ügyvezetői jogviszonyában annak a személynek, aki rendelkezik egy heti 36 órás munkaviszonnyal, ahol megfizetik utána a járulékokat, de mellette több társas vállalkozás ügyvezetői teendőit is ellátja különböző jogviszonyokban? Van olyan társaság is, ahol ingyenesen végzi a tevékenységét.

Elég-e egy cégnél megfizetni a minimumjárulékot annak a személynek az esetében, aki egy kkt.-ben tag, egy bt.-nél kültag és egy kft.-nél ügyvezető? Előnyösebb lenne, ha valamelyik cégnél munkaviszonyban látná el az ügyvezetést?

Érinti-e az új törvényi rendelkezés azt az 1952-ben született, korengedményes nyugdíjban részesülő evaalany egyéni vállalkozó nőt, aki 2011-ben kiegészítő tevékenységűnek minősült, vagy csak azokra vonatkozik, akik 2012. január 1. után igénylik az ellátást?

Jogot szereznek-e táppénzre és munkanélküli-ellátásra azok a munkavállalók, akik 2012. január 1-jétől már nem minősülnek nyugdíjasnak, és ezért fizetniük kell a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot is?

Továbbra is kiegészítő tevékenységűnek minősül-e az az 1964. október 26-án született egyéni vállalkozó, aki korábban 67 százalékos rokkantnyugdíjas volt, de 2010-ben rehabilitációs járadékos lett?

A minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján kell-e megállapítani a kereseti korlátot annak az előrehozott öregségi nyugdíjas társas vállalkozónak az esetében, aki havi 108 000 forint, azaz a garantált bérminimum alapján fizeti meg a járulékait?

Milyen járulékokat kell fizetnie egy evaalany betéti társaság beltagjának, aki 2012-től szolgálati járandóságban részesül, rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, és a társaságban csak osztalékot kap? Vonatkozik-e rá bármilyen jövedelemkorlát?

Keresőtevékenységnek minősül-e, tehát korlátozza-e a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a GYED-jogosultságot, ha egy biztosításközvetítési tevékenységgel foglalkozó egyéni vállalkozó a korábban megkötött és folyamatosan fennálló biztosítások után bevételre számíthat abban az időszakban is, amikorra igényelni szeretné az ellátásokat, annak ellenére, hogy a tevékenységét személyesen nem folytatja? Jogosult lesz-e táppénzre ugyanez a vállalkozó, aki egyúttal mezőgazdasági őstermelő is, akinél a betakarítást alvállalkozó végzi, viszont a terményértékesítésből szintén bevétele várható, amelynek realizálódása az ellátások folyósításának időszakára esik?

Mely időszakokat kell beszámolni a biztosítási időbe annak a munkavállalónak az esetében, akinek az első gyermeke után járó GYED-jogosultsága 2011. február 27-én lejárt, február 28-tól gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságot igényelt, majd 2011. október elején bejelentette a munkáltatójának, hogy 2010. június 11-én megszületett a második gyermeke is? A második gyermek után járó GYED-et visszamenőleg 6 hónapra 2011. április 1-jétől számfejtette a kifizetőhely, előt­te szabadságot számoltak el a 2011. február 28-tól március 31-ig tartó időszakra.

Hogyan kell figyelembe venni a táppénz, baleseti táppénz, TGYÁS és GYED megállapításánál a közalkalmazottak részére a 352/2010. Korm. rendelet értelmében 2011. évben fizetett bérkompenzációt, amely a személyijövedelemadó-előleg megállapításánál nem rendszeres jövedelemnek minősül? A kompenzáció után a foglalkoztatottak megfizetik a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. Helyesen ítéli-e meg a foglalkoztató, hogy a közalkalmazott nem jogosult táppénzre a kompenzáció után, hiszen ezt a keresőképtelenség idejére is teljes összegben megkapja a dolgozó?

Kell-e jövedelemigazolást kiadni annak a munkavállalónak, aki a gyakorlati idő után ugyanannál a cégnél gyakornokból lesz főállású munkavállaló? A két szerződés között nincs kieső idő.

Jogosult-e táppénzre egy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló?

Elmehetett volna 2011-ben előrehozott öregségi nyugdíjba egy 1954. januárban született férfi, akinek 2011. év végén 39 év 102 nap tényleges szolgálati ideje volt, és van még 3 év elismert korkedvezménye? Jogosult lesz-e 2012. január 1-jétől korhatár előtti ellátásra, illetve mikortól lesz jogosult öregségi nyugdíjra?

Az új jogszabályok alapján jogosult lesz-e 2012-ben öregségi nyugdíjra az az 1952. július 12-én született nő, aki 44 év szolgálati idővel rendelkezik, és 2007-től rokkantsági nyugdíjban részesül? Az igénylő rendelkezik a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges feltételekkel, de 2011-ben azt a felvilágosítást kapta, hogy nem jogosult az ellátásra.

Miért nem számít be a szolgálati időbe a kötelező sorkatonai szolgálat, illetve a szakmunkásképző intézetben töltött idő?

Hogyan számít be a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időbe a napi 6 órás munkaidő?

Végrehajtható-e az adóhivatal által küldött jövedelemletiltás, ha a munkavállaló bruttó bére, és így a nettó bére sem éri el a minimumnyugdíj összegét, vagyis 2012-ben a 28 500 forintot?

Valóban a gyermekotthon vezetőjének kell igényelnie a családi pótlékot az intézményben elhelyezett gyermekek után 2012. január 1-jétől?