tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott Széchenyi Pihenő Kártya tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Cafeteriaelemek szociális-hozzájárulásiadó-mentessége

Kérdés: Hol található meg a Szocho-tv.-ben az a szabályozás, amely szerint nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót a cafeteria után?
Részlet a válaszból: […]jogszabály 5. §-ának (1) bekezdése értelmében a Szocho-tv. 1. §-a (4) bekezdésének a) pontjától eltérően a 2021. évben adott juttatások tekintetében nem terheli adókötelezettség a Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt, béren kívüli juttatásnak minősülő összeget. Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése szerint a Szocho-tv. 1. §-a (4) bekezdésének b) pontjától eltérően nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni az Szja-tv. 70. §-ának (4) és (5) bekezdése szerinti reprezentáció és üzleti ajándék juttatása után,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6854

2. találat: Kivaalap megállapítása

Kérdés: Érvényesíthető valamilyen formában a kivaalap megállapítása során a SZÉP-kártyára történő utalás szociálishozzájárulásiadó-mentessége?
Részlet a válaszból: […]30-ig) adott juttatások tekintetében nem terheli adókötelezettség a Széchenyi Pihenőkártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget.A Kiva-tv. 20. §-a (2) bekezdésének c) pontja értelmében a Szocho-tv. 1. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerinti béren kívüli juttatás is személyi jellegű kifizetésnek minősül a jogszabály alkalmazásában, így ennek összegét a kivaalap meghatározásánál figyelembe kell venni.Ezt az előírást nem érinti a fent említett kedvezményszabály és az említett törvény más szakasza, illetve más jogszabály sem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6661
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Nyugdíjas munkavállaló béren kívüli juttatása

Kérdés: Hogyan kell eljárni a munkavállaló SZÉP Kártyájára utalt, illetve ezután utalásra kerülő összeggel abban az esetben, ha 2019. április 28-ától nyugdíjasnak minősül? A dolgozó még nem kapta meg a határozatot a nyugdíjas státuszáról, de már betöltötte a korhatárt, így a munkáltató attól az időponttól a nyugdíjasokra vonatkozó szabályok alapján alkalmazza. Helyesen járt el a munkáltató, ha a dolgozó kijelentése megtörtént, az április havi munkabérét pedig megosztották az egyéni járulékok és a szociális hozzájárulási adó helyes megfizetésének érdekében?
Részlet a válaszból: […]hozzájárulási adót és a járulékokat, míg a nyugdíjazást követően végzett munkára tekintettel kapott munkabér (ami már nem biztosítási jogviszonyból származik) mentes az említett közterhek alól.A SZÉP Kártyára utalt juttatás közterhei (15 százalékos személyi jövedelemadó, 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó) vonatkozásában viszont nincs jelentősége a nyugdíjas státusznak, ugyanis a Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja csak az összevont adóalapba tartozó jövedelmek tekintetében mentesíti az Mt. szerinti nyugdíjas juttatásait a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, míg a szociálishozzájárulásiadó-alapot képező, Szja-tv. szerint különadózó jövedelmek (nevezetesen az Szja-tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatások, az Szja-tv. 70. §-a szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelem) után az általános szabályok szerint terheli a szociális hozzájárulási adó a nyugdíjas munkavállalót is.Végül egy gondolat erejéig érdemes visszatérni a kérdésben említett munkavállaló nyugdíjasként történő kezelésére. Korhatárt betöltött személy esetében a nyugdíjjogosultság szinte bizonyosra vehető, ugyanakkor az erre vonatkozó határozat, de minimálisan az előleghatározat bemutatásáig[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6066

4. találat: Nyugdíjas munkavállaló SZÉP Kártya-juttatása

Kérdés: Milyen kötelezettség terheli a nyugdíjas munkavállaló részére adott SZÉP Kártya-juttatást?
Részlet a válaszból: […]juttatás is - 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó terheli. A törvény 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja ugyan mentesíti a kifizetőt a nyugdíjas munkavállaló számára juttatott összevont adóalapba tartozó jövedelmek esetében a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, de ez a mentesség nem vonatkozik a
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5996

5. találat: SZÉP kártya lejárata

Kérdés: Visszaigényelheti a SZÉP kártyára utalt juttatás után befizetett közterheket a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállaló nem használja fel a teljes összeget az utalvány lejártáig?
Részlet a válaszból: […]munkáltató az intézménytől általa megrendelt elektronikus utalványkártyán keresztül biztosítja a munkavállaló számára, elektronikus utalvány formájában.A kormányrendelet 9. §-ának (1) bekezdése szerint a fel nem használt elektronikus utalványok a juttatás évét követő második naptári év május 31. napját követően lejártnak minősülnek, amelyek ellenértékét az intézménynek vissza kell fizetnie a munkáltatónak vagy jogutódjának az elektronikus utalvány lejárta évének június 30. napjáig, kivéve ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt.Az Szja-tv. 69. §-ának (2) bekezdésében foglaltak értelmében a béren kívüli juttatások, és egyes meghatározott juttatások esetében jövedelemnek a juttatás értéke minősül, a kifizetőt terhelő adó alapja pedig ezen jövedelem 1,19-szerese.A béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások után az adó a kifizetőt terheli, amelyet a juttatás hónapja kötelezettségeként a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetve megfizetnie.Az ebbe a körbe tartozó juttatásokat a kifizetőnek a juttatás időpontjában kell minősíteni. Az adókötelezettség szempontjából irreleváns, hogy az adott juttatást ténylegesen felhasználták-e a céljának megfelelően.A megfizetett adó és egészségügyi hozzájárulás önellenőrzése nem merülhet fel abban az esetben, ha a SZÉP Kártyáról a magánszemély által fel nem használt összeget a hitelintézet a munkáltatónak visszautalja. A lejártnak minősülő elektronikus utalványok visszafizetésekor a kifizető által megfizetett személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás nem igényelhető vissza.Abban az esetben sincs lehetőség az önellenőrzésre és a megfizetett személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás visszaigénylésére, ha a munkáltató korábban a 71. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4743
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Széchenyi Pihenő Kártya

Kérdés: Részesülhet Széchenyi Pihenő Kártya-juttatásban egy kft. kiegészítő tevékenységet folytató tagja, aki személyesen közreműködik a cég tevékenységében, és tagi jövedelmet is felvesz?
Részlet a válaszból: […]akadálya annak, hogy a kérdésbeli kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó részére a kft. Széchenyi Pihenő Kártyát juttasson a kedvezőbb közteher-fizetési feltételek mellett. Ez azt jelenti, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya juttatása, mint béren kívüli juttatás után az adó a kifizető kft.-t terheli. Béren kívüli juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, és a kifizetőt terhelő adó alapja a jövedelem 1,19-szerese, amely után a kifizető kft. a 16 százalékos személyi jövedelemadón túl a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is köteles megfizetni [Szja-tv. 69. § (1)-(2) bekezdései, Eho-tv. 3. § (4) bekezdése]. Az Szja-tv. 71. §-ában meghatározott feltételeknek megfelelő, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladó juttatás esetén az értékhatárt meghaladó rész egyes meghatározott juttatásnak minősül. Egyes meghatározott juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállalónak, valamint a munkavállalóra tekintettel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. augusztus 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4160
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Béren kívüli juttatások differenciálása

Kérdés: Adható-e munkakörre, életkorra, munkaviszonyban eltöltött időre tekintettel differenciáltan a Széchenyi Pihenőkártya és az Erzsébet-utalvány? Kizárható-e belső szabályzatban a dolgozók bizonyos köre a juttatásból (pl. táppénzen, próbaidőn lévők)?
Részlet a válaszból: […]csoportok részére eltérő mértékben biztosíthatja, vagy abból a munkavállalók meghatározott körét kizárhatja. Az Szja-tv. 1. §-ának (4) bekezdése szerint "Az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló, a magánszemély adójának csökkenését eredményező eltérő szabály, adókedvezmény annyiban alkalmazható, illetve érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló szerződés, jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja az eltérő szabály, az adókedvezmény célját. Az alkalmazhatóságot, illetve érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a felek akár a szokásos piaci értékektől, áraktól való eltérítésekkel, akár színlelt jogügyletekkel kívánják érvényesíteni, növelni az adószabályok alkalmazásának előnyeit, akkor azokat az adókötelezettség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni." A szabályzat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. április 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3709

8. találat: Étkezési hozzájárulás 2012-ben

Kérdés: Adhat-e a munkáltató hozzájárulást a SZÉP kártya vendéglátás alszámlájára azoknak a dolgozóknak, akik Erzsébet-utalványt is kapnak?
Részlet a válaszból: […]Erzsébet-utalványt több munkáltatótól is megkapja. 2. A munkáltató munkahelyi (üzemi) étkezésnek minősülő szolgáltatás keretében a telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttathat étkezési hozzájárulást. Az Szja-tv. 71. § (1) bekezdése b) pontjának ba) alpontja alapján havonta 12 500 forintig adható juttatás. A juttatás több formában is adható, például a munkáltató kibocsáthat utalványt akár elektronikus formában is, vagy elfogadható az étkezőhelyet üzemeltető adózó által kibocsátott utalvány is. Az ebben a formában juttatott jövedelem csak a munkáltató telephelyén működő szolgáltatónál használható fel. Ha a munkavállaló egyidejűleg több munkáltatónál is jogviszonyban áll, nincs törvényi akadálya annak, hogy az üzemiétkezés-szolgáltatást több munkáltatótól is megkapja. 3. A munkáltató az Szja-tv. 71. § (1) bekezdése c) pontjának cb) alpontja alapján a Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámlájára évente 150 ezer forint értékben adhat hozzájárulást. A vendéglátás alszámlára utalt összeg melegkonyhás vendéglátóhelyeken használható fel. A Széchenyi Pihenő Kártyára éves szinten több juttató esetén sem adható évi 150 ezer forintot meghaladó összeg. Ezért a juttatáskor a magánszemélyt nyilatkoztatni kell arról, hogy más juttatótól kapott-e, és milyen mértékben a Széchenyi Pihenő Kártya adott alszámlájára hozzájárulást. A Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámlájára juttatott összeg melegkonyhás vendéglátóhelyeken, valamint munkahelyi étkezésben használható fel. A vendéglátás alszámlára került összeg éttermi és mozgó vendéglátásra (TEÁOR'08 56.10.), egyéb vendéglátásra (TEÁOR'08 56.29.) és szálláshely-szolgáltatásra (TEÁOR'08 55.10, 55.20., 55.30., 55.90.) használható fel. A Széchenyi Pihenő Kártya részletes szabályait a 317/2011. Korm. rendelettel módosított 55/2011. Korm. rendelet tartalmazza. A kormányrendelet alapján a Széchenyi Pihenő Kártya kizárólag elektronikus formában kerül kibocsátásra. Az egyes alszámlákra utalt támogatás másik alszámlára nem utalható át. A fentiek alapján megállapítható, hogy a munkáltató havonta 30 ezer forint, éves szinten összességében 360 ezer forint étkezési hozzájárulást tud biztosítani a munkavállalónak béren kívüli juttatásként. A béren kívüli juttatások után a kifizetőt a juttatás 19 százalékkal növelt értéke után 16 százalék személyi jövedelem­adó és 10 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli. Abban az esetben, ha a munkáltató a juttatásokat a juttatás egyedi értékét meghaladó értékben nyújtja a munkavállalónak, az egyedi értékhatárt meghaladó rész után magasabb adóteher-kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek. Ebben az esetben a juttatás 19 százalékkal növelt értéke után 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A munkáltató megteheti azt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3612

9. találat: Széchenyi Pihenő Kártya

Kérdés: Van-e már lehetőség arra, hogy a munkáltató befizetéseket teljesítsen a dolgozók Széchenyi Pihenő Kártyájára? Milyen feltételekkel teljesíthető az utalás?
Részlet a válaszból: […]munkáltatótól kapott-e és hány forintot kapott a Széchenyi Pihenő Kártyára. E nyilatkozatok összesítésével, illetve az adott munkáltató hozzájárulással együtt kell megállapítani a magánszemélynek ténylegesen nyújtott juttatás mértékét. Ha az adott munkáltató ettől függetlenül magasabb összegű juttatást ad a munkavállalónak, akkor személyi jövedelemadó mellett egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettsége is keletkezik. A nyilatkoztatás azért is fontos, mert ha megállapítja az adóhatóság, hogy a béren kívüli juttatás feltételei nem álltak fenn, nyilatkozat hiányában a jogkövetkezményeket a kifizető viseli. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatára vezethető vissza, vagy a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, az esetleges adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek kell viselnie. A Széchenyi Pihenő Kártya egy elektronikus utalvány, melyet az arra jogosított gazdasági társaság (intézmény) bocsát ki. Az elektronikus utalvány fizikai formájában műanyag kártyaként jelenik meg. A munkavállaló számára a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátása ingyenes. Ezenkívül minden munkavállaló számára egy darab társkártya kibocsátása ingyenes. A további társkártyák előállítási és kézbesítési költségeit az intézmény kiszámlázza, de ez nem lehet több kártyánként 1500 forintnál. Az ingyenesen kibocsátott társkártya használatával és a támogatás igénybevételével kapcsolatban - az elveszett, ellopott vagy megrongálódott társkártyák pótlásától eltekintve - díjat, egyéb költséget az intézmény semmilyen jogcímen nem számolhat fel. Az elveszett, ellopott vagy megrongálódott kártyák pótlása esetén az intézmény a kártya-előállítás és -kézbesítés költségét a munkavállalóra háríthatja. Ennek mértéke nem haladhatja meg kártyánként az 1500 forintot. A munkáltató számára a Széchenyi Pihenő Kártyának nincsenek költségei. A rendszer üzemeltetéséhez szükséges költségeket valójában a szolgáltatók állják. A Széchenyi Pihenő Kártya nem bankkártya, az pénz tárolására, közvetlen fizetési művelet végrehajtására nem alkalmas, tehát klasszikusan nem lehet fizetni vele. A kártya arra szolgál, hogy a támogatásban részesülő munkavállalót, közeli hozzátartozóját, a munkavállaló munkáltatóját, valamint a szolgáltatót azonosítsa. A kártya használatával az elektronikus elfogadóhelyi terminál leolvassa az adatokat, és ellenőrzi az elektronikus utalványoknak a rendszerben nyilvántartott, rendelkezésre álló összegét. Ha a nyilvántartott adatok szerint a szükséges összeg rendelkezésre áll, a szolgáltató elfogadja az elektronikus utalványt. Gyakorlatilag[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. július 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3447
Kapcsolódó tárgyszavak: