Béren kívüli juttatások korlátozásának megszűnése

Kérdés: Cégünknél cafeteria-rendszer működik. Változott-e és hogyan a cafeteriában lévő juttatások köre? Módosítani kell-e a cafeteria-szabályzatot?
Részlet a válaszából: […] 2009-től vannak olyan változások, amelyek miatt a cafeteria-szabályzatmódosítása szükséges. Az egyik legfontosabb változás, hogy 2009. január 1-jével amunkáltató által nyújtott béren kívüli juttatásokat korlátozó 400 ezer forintoskeret megszűnik [Mód2009-tv. 238. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 27.

Felhasználási szerződés elbírálása

Kérdés: Helyesen jár-e el a foglalkoztató egy szellemi szabadfoglalkozású "7" adószámú magánszemély foglalkoztatása esetén, aki számlát ad tevékenységéről, amely alapján a szerzői díjas tevékenységet két részre, egyrészt a mű elkészítéséért (előadás megtartásáért) járó díjra, másrészt a mű (előadás) felhasználásáért járó díjra bontják, és csak a tényleges munkavégzés díját veszik figyelembe a biztosítási kötelezettség elbírálásánál, a felhasználásért kifizetett összeget nem? A felhasználói díj után a cég megfizeti a 11 százalékos ehót.
Részlet a válaszából: […] Igen, az Olvasónk által taglalt eljárás helyes.Az Szja-tv. 47. § (2) bekezdésének b) pontja lehetővé teszia művészeti tevékenységet önálló tevékenység keretében folytató adószámosmagánszemély számára, hogy nyilatkozatot adjon arra vonatkozóan, hogy tőleadóelőleg ne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.

Adószámmal rendelkező önálló tevékenységet végző előadóművész járulékai

Kérdés: Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége a kifizetőnek egy 7-es adószámmal rendelkező előadóművész után, aki nyilatkozik, hogy az szja-t saját maga rendezi?
Részlet a válaszából: […] Igen, keletkezik. Az Szja-tv. 47. § (2) bekezdésének b)pontja értelmében a magánszemély legkésőbb a kifizetés (a juttatás)időpontjában nyilatkozhat arról, hogy művészeti tevékenységét önállótevékenység keretében folytatja, adószámmal rendelkezik, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.

Adómentes természetbeni juttatások

Kérdés: Minden dolgozónak egyforma értékben kell-e adni az étkezési utalványt, az üdülési csekket és az évente három alkalommal adható csekély értékű ajándékot, vagy az ügyvezető döntése alapján lehet differenciáltan is az elvégzett munka szerint? Ebben az évben minden dolgozó egyforma értékben kapja a juttatásokat, de az ügyvezetés 2009-től változtatni szeretne ezen a gyakorlaton.
Részlet a válaszából: […] Ha röviden össze akarjuk foglalni a lényeget, aztmondhatjuk: az ügyvezető megteheti, hogy valamilyen ismérvek alapján adolgozóknak eltérő nagyságú adómentes természetbeni juttatást ad, de azt nemteheti meg, hogy az egyes dolgozói juttatás nagysága munkateljesítménytőlfüggjön....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 25.

Uniós tagországbeli vezető tisztségviselő díjazásának közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékvonzata van egy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság uniós tagországbeli állampolgár vezető tisztségviselője (felügyelőbizottsági tag) díjazásának?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben választott tisztségviselőről van szó, akibiztosítási kötelezettségének elbírálására a munkavégzésre irányuló egyébjogviszonyban állóra vonatkozó [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja szerinti]szabályokat kell alkalmazni. Ennek megfelelően a választott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 28.

Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem százalékos ehója

Kérdés: Meg kell-e fizetni a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után abban az esetben is, ha a tulajdonos úgy nyilatkozik, hogy az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását kéri?
Részlet a válaszából: […] A jelenlegi szabályozás szerint természetesen igen. Akérdésre, valamint az elszámolás módjára vonatkozóan pontos választ ad a2008/53. Adózási kérdés, amelyet az alábbiakban idézünk."...ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után fizetendőszázalékos mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 28.

Eva hatálya alá tartozó kft. rokkantnyugdíjas tagjának járulékalapja

Kérdés: Fizethet-e a minimálbér többszöröse után nyugdíjjárulékot egy Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. rokkantnyugdíjas tagja annak érdekében, hogy a 0,5 százalékos nyugdíjemelés összege is magasabb legyen? Ebben az esetben is tartalmazza-e az eva a személyi jövedelemadót?
Részlet a válaszából: […] Az eva hatálya alá tartozó társas vállalkozójárulékfizetésére a Tbj-tv. nem tartalmaz külön előírásokat, arra az általánosszabályokat kell alkalmazni. Ennek megfelelően az említett kiegészítő tevékenységetfolytató (hiszen rokkantsági nyugdíjasról van szó) társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Társas vállalkozó adómentes juttatásai

Kérdés: Lehet-e adómentesen önkéntes kölcsönös egészség-, illetve nyugdíjpénztáritagdíj-kiegészítést adni társas vállalkozónak? Milyen egyéb adómentes juttatások adhatóak a társas vállalkozók részére?
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadó rendszerében az adómentesen adhatójövedelmek, juttatások zöme munkaviszonyhoz kötődik, ezért azokban tag,személyesen közreműködő tag nem részesülhet. Míg a munkavállaló kaphatadómentesen étkezési hozzájárulást, iskolakezdési támogatást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 7. § (1) bekezdése értelmében a jövedelemkiszámításánál nem kell figyelembe venni azokat a bevételeket, amelyeket:– a munkáltató a magánszemély javára munkáltatóihozzájárulásként önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba együttesen, legfeljebba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Számlát befogadó családi gazdálkodó közterhei

Kérdés: Egy 7-es adószámmal rendelkező áfaalany családi gazdálkodó számlát bocsát ki növénytermelési szolgáltatásról, amelyet egy másik családi gazdálkodónak végzett. A növénytermelési szolgáltatásra nem váltotta ki az egyéni vállalkozói igazolványt, hanem azt önálló tevékenység keretében végzi. Van-e szja-előleg-levonási, járulékfizetési kötelezettsége a számlát befogadó családi gazdálkodónak?
Részlet a válaszából: […] Az Art. 178. § 18. pontja határozza meg a kifizető fogalmát.E szerint kifizető – többek között – az a belföldi illetőségű jogi személy,egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá esőjövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.
1
24
25
26
39