Szövetkezet tagjának munkavégzése

Kérdés: Milyen esetben végezhet munkát tagi jogviszonyban egy szövetkezet tagja? Tagi jogviszonyban történő munkavégzés esetén létrejön biztosítási jogviszony? Abban az esetben, ha megbízási jogviszonyban dolgozik a szövetkezet tagja, akkor kötelező alkalmazni a 10 százalékos költséghányadot a társadalombiztosítási járulék és a szociálishozzájárulásiadó-alap meghatározásához?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a szövetkezet tagjára abban az esetben terjed ki a biztosítás, amennyiben a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik (a személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Távmunkavégzés külföldről

Kérdés: Egy magyarországi alapítványi iskolánál többek között dolgozik két fő igazgatóhelyettes és egy fő iskolatitkár. A két igazgatóhelyettes egy házaspár. Mindhárom munkavállaló 8 órás munkaviszonyban van az iskolánál. Mindhárom munkavállaló a családjával együtt elköltözött Máltára. (A gyerekek Máltán járnak iskolába). A munkájukat távmunkában végzik, és amikor szükséges a személyes jelenlét a munkavégzésben, akkor Magyarországra utaznak. Az egyik igazgatóhelyettesnek Máltán van egy egyéni vállalkozása, a másiknak Máltán van egy 8 órás munkaviszonya, és az iskolatitkárnak is van Máltán 8 órás munkaviszonya. A két igazgatóhelyettesnek már nincs magyarországi lakcíme sem, az ingatlanjukat eladták, és Máltán vásároltak másikat. Az iskolatitkárnak még van magyarországi lakcíme. Hol és hogyan kell megfizetniük a tb-járulékokat és a személyi jövedelemadót? A külföldre költözés óta már eltelt több mint 181 nap. A magyar tajkártya érvénytelenítésének kérelmét beadták, de azt a választ kapták, hogy a magyarországi 8 órás munkaviszony miatt nem érvénytelenítik a tajkártyájukat. Javasolták nekik az A1 nyomtatvány beadását. Ezt a nyomtatványt miért kell beadniuk, és hogyan kell kitölteniük, ha nem kiküldetésben vannak Máltán?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. §-ának 2. a) pontja alapján a magyar állampolgár belföldi illetőségű, kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel. Ha a magánszemély másik országban él, a másik ország...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Ügyvezetők részére fizetett biztosítás megszüntetése

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy magyar tulajdonú részvénytársaság által az ügyvezetői részére három évig fizetett megtakarítással kombinált biztosítást az ügyvezetők jogviszonyuk megszűnése miatt szeretnék megszüntetni, és az ebben felhalmozott pénzt kivenni? Le kell vonni a kifizetésből a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót? Amennyiben igen, akkor szükséges volna a korábbi időszakok bevallásait önellenőrizni, tekintettel arra, hogy a befizetések után a cég folyamatosan fizette az szja-t és a szochót?
Részlet a válaszából: […] A más személy, pl. kifizető, munkáltató által a magánszemély helyett fizetett biztosítási díj utáni adókötelezettséget az határozza meg, hogy a biztosítás magánszemély biztosítottja vagy a biztosított által megnevezett más magánszemély egyben kedvezményezettje-e a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Nyelvtanfolyam finanszírozása

Kérdés: Milyen módon fizetheti ki a munkavállalók nyelvtanulása érdekében foglalkoztatott angolnyelv-tanár számláit egy alapítvány a munkavállalók helyett, és milyen adó- vagy járulékvonzata van ezeknek a kifizetéseknek? A kuratórium tagjai vagy a kuratórium elnöke kaphatnak ilyen jellegű támogatást az alapítványtól? Ha igen, akkor annak milyen adó- és járulékvonzata van?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 4. §-a (2a) bekezdésének a) pontja szerint nem keletkezik bevétel „a) valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés, jármű, munkaruházat stb.) használatára, szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás CSED alatt

Kérdés: A CSED folyósítása alatt továbbra is fizethető a munkavállaló részére a havi fix összegű önkéntes munkáltatói nyugdíjpénztári hozzájárulás, amelyet a munkáltató belső szabályzat alapján juttat? A juttatás adó- és járulékköteles, más nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, azaz a kismama jogviszonyára tekintettel munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, és az adott havi ’08-as bevallásban szerepeltetnie kell a munkáltatónak. Nem kizáró ok ez a kifizetés a CSED-jogosultság elbírálása szempontjából, azaz nem minősül keresőtevékenységből származó jövedelemnek?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 41. §-ában foglaltak alapján nem jár CSED, ha a biztosított bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat. Mi a keresőtevékenység? Az Eb-tv. R. 2. §-ának p) pontjában foglaltak szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Megbízott ekhója

Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató abban az esetben, ha az ekhóra vonatkozó nyilatkozat ellenére is önálló tevékenységből származó jövedelemként számfejti a teljes megbízási díjat abban az esetben, ha az nem éri el a minimálbér összegét, vagy a nyilatkozat birtokában alkalmazható az ekho? Abban az esetben, ha a megbízott a minimálbér napi összege feletti díjrészre kéri az ekho alkalmazását, akkor a 13.380 forintos vagy a 9693 forintos összeget kell figyelembe venni? A 10 százalékos költséghányadot akkor is alkalmazni kell, ha a megbízott nem nyilatkozott róla? A megbízott biztosítási kötelezettségének elbírálása során csak az általánosan adózó jövedelmeket kell figyelembe venni, vagy a díjazás teljes összegét, azaz az ekhós jövedelmet is?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt egy pontosítás: megbízás esetén az Ekho-tv. nem zárja ki, hogy az érintett a megbízási díj egészére válassza az ekho szerinti adózást.Kizárólag munkaviszony esetén él az a szabály, hogy az ellenértéket kifizető munkáltató a tevékenység adott havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Ösztöndíjas foglalkoztatás szabályai

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak jelenleg az ösztöndíjas foglalkoztatásra?
Részlet a válaszából: […] Az ösztöndíjas foglalkoztatásra vonatkozó szabályozás kialakításával a jogalkotó a felsőoktatásból kikerülő fiatalok (harminc év alattiak) munkavállalását kívánja elősegíteni azáltal, hogy kedvező foglalkoztatási szabályok mellett a munkavégzésük során a szakmához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Bíróság által megítélt díjazás

Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik a volt munkavállalónak a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt beadott bírósági keresetlevélben kért felmondási időre járó távolléti díj, a felmondás esetére járó végkielégítés, valamint a kifizetés napjáig elszámolt késedelmi kamat esetleges megítélése esetén? Szerepeltetni kell ezeket a kifizetéseket a ’08-as bevalláson?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak alapján a munkavállaló számára egyértelműen nem jövedelempótló kártérítést, hanem elmaradt díjazást ítélt meg a bíróság. E juttatások – tehát a felmentési időre járó távolléti díj, a végkielégítés – biztosítási kötelezettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 8.

Költségtérítés egyéni vállalkozó részére

Kérdés: Hogyan tudja adómentesen kifizetni a költségtérítést egy alapítvány egy általa megbízott egyéni vállalkozó részére, aki a megbízási szerződésben foglaltak szerint az igazolás nélkül elszámolható mértékben üzemanyag-térítést és 15 forint/kilométer személygépkocsi-normát is kap? Alkalmazható az ilyen jellegű megbízásra is a kiküldetési rendelvény? Az érintett alapítvány Magyarország területén több helyen mozgás-táncterápiás foglalkozásokat tart gyermekeknek, amely tevékenységre néhány alkalommal egy egyéni vállalkozó terapeutát bíz meg. Az egyéni vállalkozó a foglalkozásról számlát ad az alapítványnak.
Részlet a válaszából: […] A költségtérítés az a bevétel – kivéve, ha a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni –, amelyet a költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében, vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Kiküldött munkavállalók járulékalapja

Kérdés: Milyen esetben kell a Tbj-tv. 27. §-a (2) bekezdésének ba) alpontja, illetve mely esetben a bb) alpontja figyelembevételével meghatározni a kiküldött munkavállalók járulékalapját?
Részlet a válaszából: […] A járulékalapot képező jövedelmek körét a Tbj-tv. 27. szakasza határozza meg. A jogszabályi hely (1) bekezdése értelmében főszabályként az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 21.
1
2
3
39