Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 83/B. § (1) bekezdése alapján amennyiben az előrehozott,csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményesnyugdíjban, bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, illetve az egyesművészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Napidíj egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Munkaviszonyban álló dolgozó külföldi kiküldetése esetén kell-e pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási járulékot is vonni a napidíj adóköteles részéből?
Részlet a válaszából: […] Igen. Ebben az esetben ugyanis a napidíj adóköteles részenem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, és egybenjárulékalapot képez, így az általános szabályok szerint kell belőle levonni azegyéni járulékokat is. Ez azt jelenti, hogy mind a 4 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Adóköteles biztosítási díj társadalombiztosítási közterhei

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási közterhek fizetésére kötelezett a cég, illetve a magánszemély a munkáltató által a munkavállaló javára havonta fizetett adóköteles biztosítási díj után?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató által a munkavállaló javára havonta fizetettadóköteles biztosítási díj személyi jövedelemadó szempontjából összevontadóalapba tartozó, nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.Ebből adódóan járulékalapot képez, ami után a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Versenytilalmi díj

Kérdés: Egyéb jövedelemként, vagy a felek közötti jogviszonyra tekintettel nem önálló tevékenységből származó jövedelemként kell figyelembe venni a versenytilalmi díjat, amelyet egy végelszámolás alatt álló cég fizet ki munkavállalói részére?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt megválaszolnánk a kérdést, néhány szót ejtünk aversenytilalmi díjról. A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nemtanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeitveszélyeztetné. Ez a kötelezettség a munkaviszony megszűnését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Adószámos magánszemély megbízási díjának közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie a cégnek, illetve az önálló tevékenységet végző, adószámmal rendelkező nyugdíjas magánszemélynek egy 220 000 forint összegű szakértői díj után, amely a kiadott számla alapján áfamentes tevékenységnek minősül? Keletkezik-e bevallási kötelezettsége a cégnek?
Részlet a válaszából: […] Az ún. adószámos magánszemély által önálló tevékenységkeretében, megbízási szerződés alapján megszerzett szakértői díj utáni adó- ésjárulékfizetésre a megbízási jogviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni.E jogviszony jellemzője, hogy a biztosítás akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Megbízási díj elszámolása

Kérdés: Helyesen jár-e el a kifizető, ha az általa megbízási szerződéssel foglalkoztatott oktatók 2-3 hónapig tartó jogviszonya végén számolja el a megbízási díjat, és ekkor vallja, illetve fizeti meg a közterheket is? Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a 800 000 forintos kifizetéseket?
Részlet a válaszából: […] Természetesen. A Tbj-tv. 50. §-a értelmében a járulékokat akifizetést követő hónap 12. napjáig kell bevallani, illetve megfizetni. Errejelen esetben másként nem is lenne mód, hiszen – lévén szó megbízásról – abiztosítási kötelezettség elbírálása is csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.

Béren kívüli juttatások korlátozásának megszűnése

Kérdés: Cégünknél cafeteria-rendszer működik. Változott-e és hogyan a cafeteriában lévő juttatások köre? Módosítani kell-e a cafeteria-szabályzatot?
Részlet a válaszából: […] 2009-től vannak olyan változások, amelyek miatt a cafeteria-szabályzatmódosítása szükséges. Az egyik legfontosabb változás, hogy 2009. január 1-jével amunkáltató által nyújtott béren kívüli juttatásokat korlátozó 400 ezer forintoskeret megszűnik [Mód2009-tv. 238. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 27.

Felhasználási szerződés elbírálása

Kérdés: Helyesen jár-e el a foglalkoztató egy szellemi szabadfoglalkozású "7" adószámú magánszemély foglalkoztatása esetén, aki számlát ad tevékenységéről, amely alapján a szerzői díjas tevékenységet két részre, egyrészt a mű elkészítéséért (előadás megtartásáért) járó díjra, másrészt a mű (előadás) felhasználásáért járó díjra bontják, és csak a tényleges munkavégzés díját veszik figyelembe a biztosítási kötelezettség elbírálásánál, a felhasználásért kifizetett összeget nem? A felhasználói díj után a cég megfizeti a 11 százalékos ehót.
Részlet a válaszából: […] Igen, az Olvasónk által taglalt eljárás helyes.Az Szja-tv. 47. § (2) bekezdésének b) pontja lehetővé teszia művészeti tevékenységet önálló tevékenység keretében folytató adószámosmagánszemély számára, hogy nyilatkozatot adjon arra vonatkozóan, hogy tőleadóelőleg ne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.

Adószámmal rendelkező önálló tevékenységet végző előadóművész járulékai

Kérdés: Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége a kifizetőnek egy 7-es adószámmal rendelkező előadóművész után, aki nyilatkozik, hogy az szja-t saját maga rendezi?
Részlet a válaszából: […] Igen, keletkezik. Az Szja-tv. 47. § (2) bekezdésének b)pontja értelmében a magánszemély legkésőbb a kifizetés (a juttatás)időpontjában nyilatkozhat arról, hogy művészeti tevékenységét önállótevékenység keretében folytatja, adószámmal rendelkezik, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.

Adómentes természetbeni juttatások

Kérdés: Minden dolgozónak egyforma értékben kell-e adni az étkezési utalványt, az üdülési csekket és az évente három alkalommal adható csekély értékű ajándékot, vagy az ügyvezető döntése alapján lehet differenciáltan is az elvégzett munka szerint? Ebben az évben minden dolgozó egyforma értékben kapja a juttatásokat, de az ügyvezetés 2009-től változtatni szeretne ezen a gyakorlaton.
Részlet a válaszából: […] Ha röviden össze akarjuk foglalni a lényeget, aztmondhatjuk: az ügyvezető megteheti, hogy valamilyen ismérvek alapján adolgozóknak eltérő nagyságú adómentes természetbeni juttatást ad, de azt nemteheti meg, hogy az egyes dolgozói juttatás nagysága munkateljesítménytőlfüggjön....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 25.
1
23
24
25
39