209. Társadalombiztosítási Levelek / 2011. december 6.
TARTALOM

Van-e valamilyen akadálya annak, hogy a magasabb jövedelemkorlát érdekében a Start Plusz kártyát válassza az a munkavállaló, aki Start kártyára és Start Plusz kártyára egyaránt jogosult?

Belföldi jövedelemnek minősül-e, és ha igen, milyen jellegű jövedelemként kell figyelembe venni a magánszemély munkavállaló részére elszámolóáron adott külföldi vállalati részvényopciót, amely leghamarabb három év után áll rendelkezésre? Az opció lehívására három lehetősége van a dolgozónak:
1. kéri a kedvezményes elszámolóár és a piaci ár különbözetéből eredő összeg kiutalását, vagy
2. kedvezményes áron megvásárolja a részvényeket, vagy
3. a kettő kombinációja.
Mikor és milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a dolgozónak, és mi lesz az adó alapja?

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Kell-e a továbbiakban tagi járulékot fizetni egy háromtagú kft. egyik tulajdonosa után, akinek eddig máshol volt heti 36 órát meghaladó munkaviszonya, amit most heti 30 órára csökkentettek, de a jövedelme továbbra is meghaladja a minimálbért? A cég eddig semmilyen közterhet nem fizetett a tag után.

Valóban kell-e 2012-ben járulékot fizetnie a minimálbér alapulvételével egy 60 éves, korengedményes nyugdíjban részesülő férfinak, aki mezőgazdasági őstermelőként folytatja tevékenységét? Ennek ismerete a családi gazdaság bevételének alakítása, felosztása miatt lenne fontos.

Hogyan tud írásban intézkedni a magyarországi biztosítási jogviszonyának fenntartásáról az a munkavállaló, akinek a magyar munkaviszonya – tudomása szerint – november közepéig fennállt, de októbertől Írországban helyezkedett el? Az érintettnek folyamatosan szüksége van gyógyszerekre, ezért szeretné fenntartani a magyar biztosítását. Kell-e valamilyen intézkedéseket tennie abban az esetben, ha ebben az évben férjhez ment, és felvette a férje nevét?

A közalkalmazottakra is vonatkozik-e az a szabály, hogy a január első 5 munkanapjára átnyúló szabadság még tárgyévi kivételnek számít, vagy ebben a körben a dolgozó nem kérheti ki így a szabadságát?

Hogyan kell helyesen eljárni abban az esetben, ha a munkavállaló kilépéséig több szabadságot vett igénybe, mint ami időarányosan járt volna számára? Egy heti 40 órában dolgozó takarítónő havi 78 000 forint összegű bruttó béréből 2011. szeptember 30-i kilépése miatt 10 napra jutó túlvett szabadságot kell visszavonni. Milyen jogcímen kell visszavonni az összeget, és érinti-e ez a bérköltség összegét? A bruttó vagy a nettó munkabérből kell a levonást teljesíteni?

Hogyan kell értelmezni a 24/1994. Korm. rendelet 26. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezést, amely szerint a bedolgozók szabadságának kiadására, számítására, pénzbeli megváltására az Mt. szabályait kell megfelelően alkalmazni abban az esetben, ha a bedolgozó csak heti két napot dolgozik, tehát hetente többet pihen, mint a munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók? Helyesen jár-e el a foglalkoztató, ha egy bedolgozó jogviszonyának megszűnésekor, öt munkanap megmaradt szabadság esetén minimum 23 400 forint/5 nap összeget fizet?

Mennyi szabadság jár 2011-re annak a kismamának, aki októbertől GYES mellett dolgozik?

Jogszerűen jár-e el a munkáltató abban az esetben, ha munkafegyelem megszegése miatt, nevelési célzattal a munkavállalókat különböző fix összegű munkabérlevonással bünteti? A munkavállalóknak a munkaviszony létesítésekor vagy a munkaviszony fennállásának időtartama alatt alá kell írniuk egy olyan tartalmú hozzájáruló nyilatkozatot, amelynek értelmében tudomásul veszik, hogy a munkáltató a munkabérükből a megjelölt szabálytalanságokért, kötelezettségszegésekért (pl. késés, alkoholfogyasztás, dohányzás) az előre meghatározott forintösszegeket a munkabérükből közvetlenül levonhatja.

Helyesen járt-e el a munkáltató, amikor egy 2011. augusztus 8-tól augusztus 28-ig keresőképtelen bírósági köztisztviselő részére nem számolt el sem betegszabadságot, sem táppénzt az augusztus 11-től augusztus 17-ig terjedő időtartamra, amikor egy olyan magánklinikán állt kezelés alatt, amellyel az OEP-nek nincs szerződése? A keresőképtelenséget a háziorvos igazolta, és a dolgozónak ebben az évben ez volt az első ilyen időszaka.

A betegszabadság utolsó napját kell-e beírni táppénz esetén a foglalkoztatói igazolás 3. pontjának 10. sorában "A keresőképtelenséget, szülési szabadságot megelőzően az utolsó bérrel ellátott nap" rovatba?
Hogyan kell kitölteni ezt a rovatot annak a kismamának az esetében, aki 2011. augusztus 15-től szeptember 2-ig keresőképtelen volt "8"-as kóddal, amely időszakra betegszabadságot kapott, 2011. szeptember 3-án keresőképes lett, majd 2011. szeptember 5-én ismét keresőképtelen állományba került veszélyeztetett terhesként "9"-es kóddal? Ehhez a kódhoz kell-e egyéb igazolást is csatolni az orvosi igazoláson kívül?

Hogyan kell kiszámolni a táppénz alapját annak a dolgozónak az esetében, aki 2011. február 21-től áll a munkáltató alkalmazásában, 2011. szeptember 5-től keresőképtelen, 2011. szeptember 22-ig betegszabadságot kapott, és szeptember 23-tól táppénzre jogosult? Mennyi a dolgozó folyamatos biztosítási ideje, ha 2008. december 10-től 2009. március 12-ig munkanélküli volt, 2009. március 13-tól december 31-ig munkaviszonyban állt, 2010. január 5-től április 4-ig ismét munkanélküli volt, 2010. április 7-től december 20-ig munkaviszonyban állt, majd december 22-től 2011. január 20-ig munkanélküli volt? A munkavállaló 258 naptári napra járó 2010. évi 719 980 forint összegű keresetét, vagy a 2011. szeptember 22-től visszaszámított 180 napi keresetét kell-e figyelembe venni a táppénzalap kiszámításánál?

Mikor kapja kézhez a nyugdíjas-igazolványát az az igénylő, aki betöltötte a 62. életévét, rendelkezik több mint 40 év munkaviszonnyal, és a nyugdíjkérelmét 2011. augusztus 8-án beadta?

Milyen jövedelem alapulvételével kell megállapítani a terhességi-gyermekágyi segély, majd a GYED összegét annak a 2003 júliusától munkaviszonyban álló nőnek, aki jelenleg a második gyermekével GYES-en van, amely 2012. április 12-én jár le? 2009. április 13-tól terhességi-gyermekágyi segélyben, majd a gyermek 2. életévének betöltéséig GYED-ben részesült, és harmadik gyermekének születése 2012. április közepére várható. A szülési szabadságot 2012. március közepétől, a szülés várható időpontját megelőző 28 nappal kívánja igénybe venni. A munkavállaló jelenlegi szerződés szerinti jövedelme 142 000 forint/hó.
Veszélyeztetett terhességére tekintettel kedvezőbb lenne-e a számára, ha a GYES-t megszakítva a szülés időpontjáig táppénzt venne igénybe?

A minimálbér időarányos része lesz-e a táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2011. április 15-től napi 4 órás munkaviszonyban áll egy társaság alkalmazásában, ezt megelőzően nem volt munkaviszonya, és 2011. augusztus 1-jétől 2011. augusztus 9-ig gyermekápolási táppénzt igényelt? A munkavállaló szerződés szerinti órabére 515 forint.

Terheli-e valamilyen járulékfizetési kötelezettség azt a munkáltatót, aki a korengedményes nyugdíjazáshoz szükséges nyugdíjat a dolgozó és a munkáltató közötti megállapodás alapján megfizeti a nyugdíjfolyósítónak?

Mikor éri el az öregségi nyugdíjkorhatárt egy 63 éves rokkantnyugdíjas nő, aki 37 éves munkaviszonnyal rendelkezik? A szabályok változása után marad-e továbbra is a Nyugdíjbiztosítási Alapnál?