1309 cikk rendezése:
1. cikk / 1309 Biztosítási jogviszony nyugdíjelőleg folyósítása alatt
Kérdés: Öregségi nyugdíjba vonuló, de tovább dolgozó munkavállaló esetében elég az előlegfolyósításról szóló határozat a biztosítási jogviszony megszüntetéséhez? A határozat tartalmazza, hogy a munkavállaló jogosult öregségi nyugdíjra, de a szolgálati idejének a mértékét még pontosítani kell. Kezelhető kiegészítő tevékenységűként a dolgozó ebben az esetben?
2. cikk / 1309 Angliából hazaköltöző kismama szülése
Kérdés: Van valamilyen mód arra, hogy Magyarországon állapítsanak meg CSED-et és GYED-et az angol jogviszonya alapján annak a jelenleg 24 hetes várandós kismamának, aki 2024 márciusa óta Angliában él és dolgozik, ott volt biztosított, így a magyar tajszáma jelenleg érvénytelen? Az érintett kismama 2025. május hónapban visszaköltözik a családjával Magyarországra, és ott is szeretne szülni, azonban az angol munkaviszonya jelenleg még aktív, mert anyasági szabadságon lesz, és ha megszünteti a biztosítási jogviszonyát, nem kaphat anyasági támogatást. Fizethet esetleg Magyarországon társadalombiztosítási járulékot az egészségügyi ellátása érdekében, ha felmond az angol munkahelyén?
3. cikk / 1309 Letiltás alól mentes jövedelem
Kérdés: A munkáltatói munkabérletiltásban 2025. július 1. napjától életbe lépő változás, hogy letiltás alól mentes jogcímnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény nettó összege. Mit kell érteni családi kedvezmény nettó összege alatt? Ez magában foglalja a Tbj-tv. szerinti járulékkedvezményt is? Miként különül el egymástól a levonásmentes munkabér és a letiltásmentes jövedelem?
4. cikk / 1309 Pénzbeli ellátásra nem jogosult kismama biztosítása
Kérdés: Szünetel a biztosítása annak a kismamának, aki szülési szabadságon van, de CSED-re és GYES-re sem jogosult? A kérdés azért merült fel, mert a Tbj-tv. biztosítás szünetelésére vonatkozó szabályozása nem említ szülési szabadságot, fizetés nélküli szabadság megfogalmazást alkalmaz, amely alatt, ha CSED-folyósítás történik, akkor nem szünetel a biztosítás.
5. cikk / 1309 Szünetelő egyéni vállalkozás beszámítása biztosítási előzményként
Kérdés: Beszámítható az egyéni vállalkozás szüneteltetése előtt szerzett biztosítási jogviszony a szüneteltetés után létrejött munkaviszonyban fennálló keresőképtelenség idejére járó táppénzjogosultság számítása során az alábbi esetben? A munkavállaló 2025. január 2-án létesített munkaviszonyt jelenlegi munkáltatójánál, 2025. január 9-én megbetegedett, és azóta is folyamatosan keresőképtelen. 15 munkanapra megtörtént a betegszabadság folyósítása, majd a fennálló biztosítási idejére tekintettel 2025. január 30-tól február 26-ig 50 százalékos táppénzt kapott a minimálbér alapulvételével. A munkavállaló belépéskor azt nyilatkozta, hogy nincs tb-kiskönyve, így a munkáltatónak nem volt tudomása a biztosítási előzményről. Miután a munkavállaló szóbeli tájékoztatást kapott, hogy további táppénzre nem jogosult a biztosítási idő hiánya miatt, bejelentette a munkáltatónak, hogy ügyvédként hosszú ideje egyéni vállalkozó, amit 2024. december 31. óta szüneteltet. A NAV-tól lekért folyószámla-kivonat szerint 2023–2024. évekre megfizette a társadalombiztosítási járulékot. Figyelembe vehető ez alapján biztosítási előzményként az egyéni vállalkozás időszaka?
6. cikk / 1309 Táppénz visszafizetése visszamenőleges nyugdíjazás miatt
Kérdés: Felróható a munkavállalónak az ellátás felvétele, azaz vissza kell vonni a kifizetett táppénzellátást a munkavállalótól a következő esetben? Egy 1957-ben született ukrán állampolgárságú, Magyarországon nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező biztosított munkavállaló 2024. szeptember 30-tól 2024. október 17-ig keresőképtelenségére tekintettel táppénzben részesült, melynek összegét 2024. október 24-én a kifizetőhely kiutalta. A munkavállaló 2025. február 6-án öregségi nyugdíj igénylésére irányuló kérelmet terjesztett elő a kormányhivatalnál, amely 2025. február 24-én kelt határozatával megállapította a nyugellátást visszamenőlegesen 2024. július 26-ától. A határozatot a dolgozó 2025. április 1-jén nyújtotta be a munkáltató részére. Mi a kifizetőhely helyes eljárása ebben az esetben?
7. cikk / 1309 Örökbefogadóidíj-jogosultság
Kérdés: Megállapítható az örökbefogadói díj (ÖFD), és ha igen, akkor hány napra abban az esetben, ha a dolgozó egy 2022. március 10-én született gyermeket 2025. április 28-án örökbefogadási szándékkal nevelésbe vett, és erre tekintettel 2025. május 1-től kéri az ellátás megállapítását a kifizetőhelytől? A dolgozó 2019. október 1-jétől folyamatos biztosítási jogviszonyban áll jelenlegi munkáltatójánál.
8. cikk / 1309 Főállású mezőgazdasági őstermelő álláskeresési járadéka
Kérdés: Fizethet továbbra is őstermelőként járulékot egy főállású, biztosított mezőgazdasági őstermelő abban az esetben, ha álláskeresési járadékot, illetve majd NYEST igényel, vagy a kettő kizárja egymást?
9. cikk / 1309 Járulékfizetési alsó határ részmunkaidős munkavállaló esetén
Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató, ha a minimálbér 30 százalékát el nem érő havi munkabér esetén járulékalapként és szociálishozzájárulásiadó-alapként a minimálbér 30 százalékát, illetve a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozó munkavállalók esetében a garatált bérminimum 30 százalékát veszi figyelembe?
10. cikk / 1309 Kisadózó egyéni vállalkozás visszamenőleg igényelt rokkantsági ellátás esetén
Kérdés: Hogyan kell eljárni annak a kisadózó egyéni vállalkozónak az esetében, aki visszamenőleg 6 hónapra, 2024. szeptember 1-jétől kérte a rokkantsági ellátás megállapítását? A vállalkozó rendelkezik a szükséges szolgálati idővel, és egészségi állapota kevesebb mint 50 százalék. Meg kell szüntetni az egyéni vállalkozást, és ha igen, milyen dátummal? Ha megszűnik a vállalkozás, vissza kell fizetni a már kiutalt táppénzt?