Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. december 6-án (209. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3569

[…] harmincötödik életévétől huszonöt; f) harminchetedik életévétől huszonhat; g) harminckilencedik életévétől huszonhét; h) negyvenedik életévétől huszonnyolc; i) negyvenharmadik életévétől huszonkilenc; j) negyvenötödik életévétől harminc munkanapra emelkedik. A hosszabb szabadság abban az évben illeti meg először a munkavállalót, amelyben az arra jogosító életkort betölti. A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót, vagy gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettő; b) két gyermeke után négy; c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság: a) keresőképtelenséget okozó betegség tartamára; b) a szülési szabadság tartamára (A terhes, illetve a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.); c) a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére (2011. augusztus 1-jétől a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság hat hónapjára jár szabadság. Ez a szabály nem vonatkozik azokra, akik már a hatálybalépést megelőzően fizetés nélküli szabadságon voltak a gyermek gondozása, ápolása céljából.); d) harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára; e) tartalékos katonai szolgálat idejére; f) minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távollétidíj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül. A fenti szabályok figyelembevételével időarányosítottan kell megállapítani a 2011. évre járó szabadságot. Az időarányosan járó szabadságot úgy kell kiszámítani, hogy az adott évben szabadságra jogosító időszak(ok)ba tartozó összes naptári napok számát elosztjuk 365-tel, és megszorozzuk a teljes évre járó szabadságnapok számával. Ha a rendes szabadság számításánál töredéknap keletkezik, a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. A 2011. évre megállapított szabadságot – mivel a munkavállaló fizetés nélküli szabadságát megszakítva újra munkába állt 2011 októberében – a főszabálynak megfelelően az esedékességének évében, vagyis tárgyévben ki kell adni, hacsak nem merül fel olyan újabb akadály, amely miatt ettől el lehet térni. A 2011. évre járó szabadság mellett ki kell számítani, hogy a szülési szabadság kezdetének évében és azt követően összesen mennyi szabadság illette meg 2010. december 31-ig bezárólag a munkavállalót, és az így megállapított szabadságnapok számából le kell vonni azokat a szabadságnapokat, amelyek a szülési szabadság kiadásáig […]