Részvényvételi opció juttatása munkavállaló részére


Belföldi jövedelemnek minősül-e, és ha igen, milyen jellegű jövedelemként kell figyelembe venni a magánszemély munkavállaló részére elszámolóáron adott külföldi vállalati részvényopciót, amely leghamarabb három év után áll rendelkezésre? Az opció lehívására három lehetősége van a dolgozónak:
1. kéri a kedvezményes elszámolóár és a piaci ár különbözetéből eredő összeg kiutalását, vagy
2. kedvezményes áron megvásárolja a részvényeket, vagy
3. a kettő kombinációja.
Mikor és milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a dolgozónak, és mi lesz az adó alapja?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. december 6-án (209. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3561

[…] kötelezettsége független a magánszemély illetőségétől." E szabályból az következik, hogy ha a magánszemély az opciós vételi joghoz azért jut hozzá, mert a cég alkalmazottja, akkor – tekintettel a felek között fennálló viszonyra – munkaviszonyból származó, belföldi jövedelem keletkezik. A jövedelem meghatározására az Szja-tv. 77/A. és 77/B. §-ainak idevonatkozó részeit kell alkalmazni. A vételi opció során a magánszemély opciós díj megfizetése ellenében vagy ingyenesen arra szerez jogot, hogy egy bizonyos mennyiségű értékpapírt az opciós szerződésben meghatározott áron, egy későbbi időpontban egyoldalúan megvásárolhasson. A vételi opció kötelezettje pedig az opció lehívása időpontjában eladásra kötelezett. Az Szja-tv. 77/B. §-ának (4) bekezdése szerint "Értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett értékpapír esetében a jogosult magánszemélynél az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ilyenkor a jövedelmet az értékpapír feletti rendelkezési jog megszerzésének napjára, vagy – ha ez a korábbi időpont – arra az időpontra kell megállapítani, amikor az értékpapírt a magánszemély (a magánszemély javára más személy) birtokba vette (ideértve különösen az értékpapírszámlán történő jóváírást)." Az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetve a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (ideértve […]
 
Kapcsolódó címkék:      
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.