199. Társadalombiztosítási Levelek / 2011. június 28.
TARTALOM

Igényelhető-e Start kártya a nyári szünidő alatt történő munkavégzés időtartamára, illetve befolyásolja-e ez az egyetemi hallgató diplomázás utáni Start kártya-jogosultságát?

Polgármester jogviszonyának megszüntetésekor szabadságmegváltást kapott. Erre vonatkozó tájékoztató szerint a megszűnés évében esedékes szabadságmegváltás címen kifizetett bevétel nem minősül különadó-köteles bevételnek. Vonatkozik-e ez a polgármesterre is, vagy csak az egyéb foglalkoztatottra?

Kell egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetni a törzsgárdajutalom után a foglalkoztatottnak? Minősülhet-e jubileumi jutalomnak ez a kifizetés?

Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások után?

Munkanapnak számít-e a vidéki babaruhavarrásra alkalmazott alkalmi munkavállalók esetében az a nap, amelyen hetente egyszer Budapestre utaznak a munkáltatóhoz azért, hogy leadják a megvarrott ruhákat? A munkavállalók ezen a napon ténylegesen nem dolgoznak, csak a készárut adják le. Elszámolhatja-e a munkáltató az utazási költséget a megvásárolt vonatjegyek alapján?

Alkalmazhatja-e az egyik cég a másik cég munkavállalóit egyszerűsített foglalkoztatás keretében abban az esetben, ha a két cég tulajdonosi meghatározásban kapcsolt vállalkozásnak minősül?

Lehet-e ugyanarra az időszakra munkaviszonyt létesíteni napi 8 órás, illetve napi 4 órás időtartamra? A munkavállaló napi 8 órás munkaviszonyában adminisztrátorként dolgozik, a munka befejezése után pedig egy másik munkáltatónál szeretne napi 4 órában takarítani.

Milyen járulékot kell fizetnie annak a magyar munkavállalónak, aki Magyarországon főállású munkaviszonnyal rendelkezik, és emellett alkalmanként egy szlovák cégnek szeretne megbízási szerződéssel munkát végezni? A szlovák cég nem áll kapcsolatban a magyar foglalkoztatóval.

Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie annak a magánszemélynek, aki külföldön (nem az Európai Unió valamely tagállamában) él, és ott biztosítási jogviszonyban áll, Magyarországon pedig nem szüntette meg a bejelentett lakcímét?

Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie a nagyszülői jogon GYES-ben részesülő, kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozónak azokban a hónapokban, amikor van vállalkozói kivétje?

Mi történik az egyéni vállalkozó biztosításával a szünetelés időtartama alatt?

Hogyan kell a jogviszonyt és a járulékokat rendezni a visszamenőleges időpontra abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó nyugdíját visszamenőlegesen a tárgyévet megelőző évi időpontra állapítják meg?

Beleszámít-e a rokkantnyugdíjas tag hathavi átlagjövedelmébe a 2010. év eredménye alapján fizetett osztalék, és elveszíti-e a nyugdíjjogosultságát emiatt abban az esetben, ha havonta a nyugdíj kétszeresét el nem érő összegig kap tagi jövedelmet is?

A NYENYI megszüntetésével hogyan tehet eleget a továbbiakban egy végelszámolás alatt álló cég a Ctv. 2. számú mellékletének IV. pontjában meghatározott kötelezettségeinek, amely szerint a gazdasági társaság törléséhez csatolni kell a nyugdíj-biztosítási igazgatóság igazolását, hogy a törlés előtt álló cég minden adatszolgáltatást teljesített a végelszámolás végéig? Hogyan fogja megkapni ezt az igazolást a társaság, illetve kitől kell igényelni?

Fizethető-e valamilyen módon a nyugdíjjárulék az után a személy után, akinek 2011. május 31-én megszűnik a munkaviszonya, és decemberben meg lenne a 40 éves szolgálati ideje, tehát el tudna menni nyugdíjba?

Kötelezheti-e a munkáltatója a nyugellátás igénybevételére azt a közalkalmazottat, aki 2007 óta részt vesz a prémiumévek programban, és jövőre rendelkezni fog 40 év jogosultsági idővel, amely alapján jogosult lenne a nők kedvezményes nyugdíjára, de még nem szeretné igénybe venni?

Vonatkozik-e a kereseti korlátozás arra a munkavállalóra, aki 2008 óta a II. rokkantsági csoportba tartozik? Amennyiben igen, akkor a Tny-tv. 36/D. §-ában, vagy a 30. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni?

Mi alapján és hogyan számolják ki a 0,5 százalékos nyugdíjemelést?

Jár-e műszakpótlék az egyhavi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalóknak abban az esetben, ha egy mindennap 11.00 órától 23.00 óráig nyitva tartó étteremben a munkaidejük 10.00 órától 22.00 óráig, illetve 11.00 órától 23.00 óráig tart? Hány pihenőnapot kell kiadni számunkra egy héten? Nyilvántartható-e a szabadságuk órában is?

Felül kellett-e vizsgálni a GYED alapját az alábbi munkavállalók esetében? Az egyik munkavállaló részére 2010. november 24-től folyósít GYED-et a kifizetőhely a minimálbér kétszeresének harmincadrésze alapján. A munkavállalónknak az irányadó időszakban nem volt jövedelme, mert 2008. július 30-tól táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben GYED-ben, majd 2010. június 9-től ismét terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, amelynek szintén a minimálbér kétszeresének harmincadrésze (4900 forint) volt az alapja. A másik munkavállaló, akinek 2009. szeptember 1-jétől jár a GYED, szintén az akkori minimálbér kétszeresének harmincadrésze alapján (4766,66 forint) kapja az ellátást. Ő is folyamatosan táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED-ben, majd ismét terhességi-gyermekágyi segélyben részesült.