tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

16 találat a megadott adatszolgáltatás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Végelszámolás alatt álló cég adatszolgáltatása

Kérdés: A NYENYI megszüntetésével hogyan tehet eleget a továbbiakban egy végelszámolás alatt álló cég a Ctv. 2. számú mellékletének IV. pontjában meghatározott kötelezettségeinek, amely szerint a gazdasági társaság törléséhez csatolni kell a nyugdíj-biztosítási igazgatóság igazolását, hogy a törlés előtt álló cég minden adatszolgáltatást teljesített a végelszámolás végéig? Hogyan fogja megkapni ezt az igazolást a társaság, illetve kitől kell igényelni?
Részlet a válaszból: […]viszont az adatszolgáltatási (tehát NYENYI is) kötelezettség továbbra is fennáll a 2010. évet megelőző időszakok vonatkozásában. A 2009. CXVI. tv. 148. § (6) bekezdése értelmében a 2010. január 1-jét megelőző időszak tekintetében a Tny-tv. 97. § (3) bekezdésének - 2010. december 31-én hatályos - b) pontjában foglaltak 2010. december 31-ét követően is alkalmazhatók. A végelszámoláskor
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3421

2. találat: 2010. évi NYENYI-adatszolgáltatás

Kérdés: A 2010. évre vonatkozóan meddig kell a nyugdíj-biztosítási igazgatóságok részére a NYENYI-adatszolgáltatást teljesíteni?
Részlet a válaszból: […]vonatkozó elmaradt adatszolgáltatást, illetve - a 2009. december 31-ét követő időszakra vonatkozó, a nyugdíj-biztosítási feladatok ellátásához szükséges adatokat továbbra is jogosultak bekérni. A 2009. évi CXVI. tv. 148. § (6) bekezdése rögzíti, hogy "a 2010. január 1-jét megelőző időszak tekintetében a Tny-tv. 97. § (3) bekezdésének - 2010. december 31-én hatályos - b) pontjában foglaltak 2010. december 31-ét követően is alkalmazhatók". A korábbi időszakokra vonatkozóan nem teljesített adatszolgáltatásokat a nyugdíj-biztosítási igazgatóságoknak jelenleg is be kell szerezniük. Ez állami feladat végrehajtásához elengedetlen adat, tehát az említett szerveknek nemcsak lehetőség, hanem kötelezettség is. A fent említett nyilvántartásra kötelezettek 2009. évi (és a korábbi évekre vonatkozó) elmaradt (tehát határidőre nem teljesített) NYENYI-adatszolgáltatási kötelezettségére történő felszólítás országosan megtörtént. 2011. évben a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek a visszamenőleges teljesítésre történő felszólítást hatósági ügy keretében szólítják fel. Amennyiben a teljesítés ezt követően sem történik meg, mulasztási bírság kiszabásáról határozattal kötelesek intézkedni. A mulasztási bírság meg nem fizetése esetén annak behajtásáról a Tny-tv. 93. §-ában foglaltak alapján intézkednek, amely összeget az adóhatóság adók módjára hajtja be. A visszamenőleges adatszolgáltatás teljesítéséhez az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) honlapján rendelkezésre áll egy ún. keretrendszer, amelynek segítségével a korábbi évek adatai is teljesíthetők. A Tny-tv. 97. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv felhívására a nyugdíj-biztosítási feladatok ellátásához szükséges adatokat tizenöt napon belül kell közölni. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj-biztosítási igazgatóságok - elsősorban a nyugdíjigények elbírálásához, a Tny-tv. 22/A. §-a szerinti 0,5 százalékos nyugdíjnöveléshez - a 2010. teljes évi, és a 2011. évi ún. töredékidőszakra vonatkozó adatokat közvetlenül a foglalkoztatótól, egyéni vagy társas vállalkozótól stb. (a nyilvántartásra kötelezettől) szerzik be. A 2010. és 2011. évi adatok közlésére az ONYF honlapjáról letölthető ún. Biztosítási Idő és Kereset/Jövedelemközlő Programmal elektronikus[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3326
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Többletmunkaidő elszámolása

Kérdés: Alkalmazhatja-e egy egészségügyi alapellátást biztosító betéti társaság a Tny-tv. 43/A. §-ában foglalt adatszolgáltatást az önként vállalt többletmunkaidőről abban az esetben, ha a munkavállalói 1 hétvégi 24 órás és 1 vagy 2 hétközi 16 órás ügyeletet látnak el a napi teendőkön felül, amelyért munkabért kapnak? Hogyan lehet ezt dokumentálni, illetve hogyan működik az adatszolgáltatás ebben az esetben? Hogyan kell figyelembe venni azt, hogy az ügyelet miatt a dolgozók szabadnapot kapnak?
Részlet a válaszból: […]időtartama nem haladhatja meg naptári évenként a 416 órát. A heti munkaidő a munkáltató rendelkezése szerint a munkaidőkeret átlagában a 48 órát nem haladhatja meg azzal, hogy ennek terhére a munkáltató a napi munkarend szerinti munkaidőn túl, rendkívüli munkavégzést vagy egészségügyi ügyeletet rendelhet el. Az önként vállalt többletmunka - megállapodás alapján - ezen felül rendelhető el azzal, hogy az önként vállalt többletmunka ideje nem haladhatja meg a munkaidőkeret átlagában a heti 12 órát, illetve 24 órát, ha a többletmunka kizárólag egészségügyi ügyelet ellátására irányul. Az egészségügyi szolgáltató az önként vállalt többletmunkáról nyilvántartást köteles vezetni. A beosztás szerinti napi munkaidő nem haladhatja meg a 12 órát, illetve egészségügyi ügyelet esetén a 24 órát. Az egészségügyi dolgozó különböző jogviszonyokban egészségügyi tevékenységgel töltött munkavégzéseinek együttes időtartama - munkaidőkeret alkalmazása esetén annak átlagában - nem haladhatja meg a heti 60 órát, vagy - ha az egészségügyi dolgozó egészségügyi ügyeletet is ellát - a heti 72 órát. Erről a több, illetve többfajta jogviszonyban egészségügyi tevékenység keretében munkát végző dolgozónak nyilatkoznia kell. Az egészségügyi tevékenység befejezése és a következő, munkarend szerint megkezdett egészségügyi tevékenység között legalább 11 óra időtartamú megszakítás nélküli pihenőidőt kell biztosítani, amely a napi huszonnégy órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében a felek megállapodása alapján legalább 8 óra időtartamú megszakítás nélküli pihenőidőre csökkenthető. Egészségügyi ügyelet esetén ezt a pihenőidőt közvetlenül az egészségügyi ügyelet befejezését követően kell kiadni (kompenzáló pihenőidő). Az alkalmazott egészségügyi dolgozó munkaidő beosztására, illetve annak közlésére is speciális szabályok vonatkoznak. Az alkalmazott egészségügyi dolgozóval a munkaidő-beosztást, amely tartalmazza az egészségügyi ügyelet és a készenlét beosztását is - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában -, legalább egy hónappal korábban, és legalább egy hónapra előre, írásban közölni kell. Kollektív szerződés az írásbeli közlés módját, formáját - különös tekintettel a közzététel helyben szokásos módjára vagy az elektronikus úton történő közlés lehetőségére - szabályozhatja. A munkaidő-beosztásban közölni kell a) az egészségügyi dolgozó napi rendes (törvényes) munkaidejének tartamát, a heti pihenőnap (pihenőidő) megjelölését, b) a munkaidő minősítését. A munkáltató a munkaidő-beosztásban a beosztás szerinti munkaidő egyes óráit annak megfelelően minősíti, hogy az a) rendes (törvényes) munkaidőnek, b) egészségügyi ügyeletnek, vagy c) készenlétnek minősül. A minősítés során meg kell jelölni, hogy az egészségügyi ügyeletnek és a készenlétnek mely része minősül megállapodás alapján önként vállalt többletmunkának. Továbbá a minősítés során azt is meg kell jelölni, hogy az egészségügyi ügyelet mely része a megállapodás szerint rendes munkaidő terhére, illetve az évenként legfeljebb 416 óra keret terhére elrendelt munkaidő. A heti pihenőnapon elrendelt egészségügyi ügyelet nem minősíthető rendes munkaidőnek, és csak a 416 óra keret terhére vagy az önként vállalt többletmunkaórák terhére rendelhető el. Önként vállalt többletmunkára vagy a rendes munkaidő terhére elrendelt ügyeletre az egészségügyi dolgozó akkor osztható be, ha a) a munkáltató a munkaidő-beosztás közlése előtt legalább tizenöt nappal írásban tájékoztatja az egészségügyi dolgozót aa) munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret átlagában, ab) munkaidőkeret alkalmazása hiányában a havonta általa igénybe venni kívánt önként vállalt többletmunka, illetve rendes munkaidő terhére elrendelt egészségügyi ügyelet felső mértékéről, majd ezt követően b) a felek legkésőbb a munkaidő-beosztás közléséig megkötik az önként vállalt többletmunkára vonatkozó megállapodást. Ebben a megállapodásban - egész órában kifejezve, a törvényes maximális óraszámig - meghatározható az egészségügyi dolgozó által önként vállalt többletmunka, ezen belül a rendes és - amennyiben az annak elrendelésére alapot adó ok bekövetkezik - rendkívüli munkára igénybe vehető többletmunka időtartama. Az egészségügyi ügyelet ellátásáért az alkalmazottat ügyeleti díj illeti meg, amelynek mértékét - figyelemmel a megállapodás alapján rendes munkaidőben elrendelt egészségügyi ügyelet díjazására is - kollektív szerződés vagy a felek megállapodása határozza meg. Kollektív szerződés rendelkezése, illetve a felek megállapodása hiányában az ügyeleti díj mértéke nem lehet kevesebb a) hétköznap az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének 70 százalékánál, b) pihenőnapon az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének 80 százalékánál, c) munkaszüneti napon az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének 90 százalékánál. Az alkalmazott egészségügyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3290

4. találat: Nemleges adatszolgáltatás

Kérdés: Helyesen járt-e el az a betéti társaság, amelynél a múlt évben a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság nem fogadta el a nemleges adatszolgáltatást, heti 36 órás munkaviszony mellett személyesen közreműködő tag esetében, aki jövedelmet nem vett fel személyes közreműködéséért, ezért a NYENYI adatszolgáltatáson a január 1-jétől december 31-ig terjedő biztosítási időre, nulla járulékalap feltüntetésével közöltek adatot? Véleményük szerint ennek az adatközlésnek szinkronban kell lennie az APEH felé közölt T1041-es adatszolgáltatással is, ezért utólag bejelentették a heti 36 órás munkaviszony melletti társas vállalkozói jogviszony kezdetét. A tag nem vesz fel jövedelmet, nem fizet járulékot e jogviszonya után, tehát nem minősül biztosítottnak, ugyanakkor a NYENYI adatszolgáltatásban mégis mint "biztosításban töltött idő" szerepel ez az időszak.
Részlet a válaszból: […]nyugdíjkorhatárt elérte [Tbj-tv. 4. § e) pontja]. A heti 36 órát elérő munkaviszony mellett társas vállalkozói tevékenységet folytató társas vállalkozó nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, tehát rá társas vállalkozóként is kiterjed a biztosítás még abban az esetben is, ha vele kapcsolatban - járulékalapot képező jövedelem híján - járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik. Ebből adódóan az érintett vállalkozót az adóhatóság felé a T1041-es nyomtatványon biztosítottként kell bejelenteni, míg a rá vonatkozó adatszolgáltatásnak - járulékalapot képező jövedelem híján - "nullásnak" kell lennie.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. február 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2475
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: NYENYI adatszolgáltatás megtagadása

Kérdés: Érheti-e a vállalkozást valamilyen hátrány vagy retorzió amiatt, ha 2008 áprilisában nem adja be a NYENYI adatszolgáltatást, tekintettel arra, hogy a havi bevalláson minden adat szerepel, és a jogszabályok szerint a hatóság nem kérheti ugyanazokat az adatokat, amelyeket már ismer?
Részlet a válaszból: […]értelemszerűen közvetlenül nem fér hozzá, az adóhatóságnak pedig egyelőre nincs kapacitása és háttere ahhoz, hogy megfelelő formátumban átadja azokat. Nem véletlen, hogy az általános NYENYI adatszolgáltatás megszüntetését a jogalkotó folyamatosan kitolja, a jelenleg hatályos szabályok szerint utoljára 2008-ról 2009. április 30-ig kell adatszolgáltatást teljesíteni. Visszatérve a konkrét kérdéshez, a NYENYI adatszolgáltatás elmulasztása - a foglalkoztatóra nézve 100, illetve 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal, míg - a munkavállaló számára a nyugdíj megállapításánál járhat kellemetlen következményekkel. Azt is el kell mondanunk, hogy a nyugdíjbiztosítás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. június 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2228
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Nyugdíj-biztosítási adatszolgáltatás

Kérdés: Kell-e szerepeltetni a 2005. évre 2006. január 16-án kifizetett egyhavi különjuttatást a 2006. január 1-jétől január 8-áig terjedő időszakra bekért nyugdíjas adatszolgáltatáson?
Részlet a válaszból: […]kifizetett munkabérrel együtt a NYENYI-lapon. A Tbj-tv. R. 5/C § (2) bekezdése értelmében az a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy, akinek biztosítási jogviszonya a nyugdíj megállapításának kezdőnapján és azt követően is folyamatosan fennáll, és foglalkoztatójától az ellátás megállapításának napjáig történő foglalkoztatása alapján az említett napon, illetőleg azt követően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. május 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1427
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Módosult az Art.

Kérdés: Milyen hatása van az Art. módosításának a társadalombiztosítással kapcsolatos nyilvántartásokra és bevallásokra?
Részlet a válaszból: […]teljesíthető úgy is, hogy az állandó meghatalmazással vagy megbízással rendelkező képviselő regisztrál az okmányirodánál, és saját regisztrációját jelenti be az adóhatósághoz, vagy akár úgy is, hogy a már regisztrált képviselő jelenti az állami adóhatósághoz az általa képviselt adózó nevét, elnevezését és adóazonosító számát. Ez esetben a regisztrációt az okmányirodai regisztráció, illetve az állandó megbízás, meghatalmazás keltét követő nyolc napon belül kell az adóhatóság felé bejelenteni. Az évközi kötelezetteknek a bevallásaikat az év első negyedében a 2005. évi, rájuk vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni, tehát havi vagy negyedéves bevallást kell benyújtaniuk, elektronikusan vagy papíralapon. A jövedelem- és járulékadatokról az adatszolgáltatást január-március hónapokról az áprilisi bevallással egy időben, összevontan és elektronikusan kell teljesíteni. Az áprilisi és az azt követő havi adatszolgáltatásokat kizárólag elektronikusan lehet beadni. A2006. április 30-a után esedékes egyéb bevallások - pl. áfabevallás - szintén kizárólag elektronikusan teljesíthetők. A havi járulékbevallás benyújtását önként választók Lehetőség van arra, hogy bárki, akit nem kötelez a törvény, úgy döntsön, hogy már 2006 áprilisától havonta nyújtja be a járulékbevallást. Ezt a szándékot be kell jelenteni az adóhatósághoz 2006. január 1. és 2006. április 30-a között. A választásra irányuló nyilatkozat nem vonható vissza. Önmagában az ügyfélkapun történő regisztráció és annak az adóhatósághoz történő bejelentése nem keletkezteti a havi bevallási kötelezettséget. Az önkéntes bevallónak 2006. április 30-áig kell regisztrálnia az ügyfélkapun, mely tényt 8 napon belül kell az adóhatóságnak bejelenteni. A regisztrációs kötelezettség teljesíthető úgy is, hogy az adózó a kötelezettség teljesítésére állandó megbízást vagy meghatalmazást ad, és a megbízott, meghatalmazott teljesíti a regisztrációt, és az általa képviselt adózó nevét, elnevezését és adóazonosító számát a megbízás, meghatalmazás keltétől számított 8 napon belül jelenti be az adóhatóságnak. Az év első három hónapjára bevallást az április havi bevallással együtt, havi bontásban kell adni. A jövedelem- és járulékadatokról az adatszolgáltatást január-március hónapokról az áprilisi bevallással egy időben, összevontan és elektronikusan kell teljesíteni. Az áprilisi és az azt követő havi bevallásokat és adatszolgáltatásokat kizárólag elektronikusan lehet beadni. A 2006. április 30-a után esedékes egyéb bevallások - pl. áfabevallás - szintén kizárólag elektronikusan teljesíthetők. A 2007. január 1-jétől kötelezett adózók Azok az adózók, amelyek nem kötelezettek évközi, áprilistól a havi járulékbevallásra, illetve azt nem választják, azok 2007. január 1-jétől kötelesek azt havonta, kizárólag elektronikusan beadni. Ezt az adózói kört regisztrációs kötelezettség 2006 áprilisától terheli. Mivel a kötelezettség több mint egymillió adózót érint, az adóhatóság folyamatosan szólítja fel az adózókat a kötelezettség teljesítésére. Természetesen lehetőség van arra, hogy az adóhatósági felszólítást megelőzően regisztráljanak. A regisztrációt az okmányirodában kell kezdeményezni, majd a regisztrációt követő 8 napon belül kell bejelenteni az adóhatósághoz. A regisztrációs kötelezettség teljesíthető úgy is, hogy az állandó meghatalmazással vagy megbízással rendelkező képviselő regisztrál az okmányirodánál, és saját regisztrációját jelenti be az adóhatósághoz, vagy úgy is, hogy a már regisztrált képviselő jelenti az állami adóhatósághoz az általa képviselt adózó nevét, elnevezését és adóazonosító számát. Ez esetben a regisztrációt az okmányirodai regisztráció, illetve az állandó megbízás, meghatalmazás keltét követő nyolc napon belül kell az adóhatóság felé bejelenteni. Az okmányirodák a képviseleti jogkörben eljáró személyek regisztrációját teljes nyitvatartási időben, soron kívül végzik. A 2007 januárjától kötelezett adózók 2006. évben esedékes bevallásaikat a 2005. december 31-én hatályos szabályok szerint papíralapon adhatják be. Így van ez akkor is, ha már teljesítették regisztrációs kötelezettségüket. Az adatszolgáltatási kötelezettség 2007. január 31-éig már elektronikusan terheli a bevallási részt havi bontásban, az adatszolgáltatási részt öszszevontan a 2006. évi adatokkal. Az egyéb bevallásokat - akármelyik időszakra vonatkozik - 2007. január 1-jét követően már elektronikusan kell benyújtani. Hasonlóképp[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. január 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1297
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Év végi adatszolgáltatás teljesítése

Kérdés: 2004. év végén milyen értékhatártól kell jövedelemigazolást kiállítani, illetve az APEH részére K30, K31, K32 nyomtatványokat benyújtani a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott alkotóművészek (írók, költők) részére kifizetett megbízási díjakról?
Részlet a válaszból: […]kiállítani, illetve adatszolgáltatást kell teljesíteni. Egyetlen esetben nem kell a kifizetett jövedelemről adatot szolgáltatni. Ha a magánszemély az Szja-tv. 73. § (1)-(3) bekezdései alapján nyilatkozik a kifizetőnek írásban, hogy az önálló tevékenységből származó, egy szerződés alapján 15 000 forintot meg nem haladó összegű jövedelme utáni adót a kifizető állapítsa meg, vonja le, és fizesse be. Ebben az esetben a bevétel teljes egészében jövedelemnek minősül, és 2004. évben 38 százalék adót kell fizetni. A jövedelem nem esik bevallási és adatszolgáltatási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. december 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 897

9. találat: Adatszolgáltatási kötelezettség közalkalmazottak esetében

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott dolgozókra is vonatkozik-e az EMMA? Milyen adatközlési kötelezettség keletkezik ezen a területen?
Részlet a válaszból: […]megnevezését, a telephely, székhely címét, a saját adatokhoz való hozzáférést biztosító kódot, valamint a munkaviszony kezdetének és megszűnésének időpontját. A rendelkezések értelmében az Egységes Munkaügyi Nyilvántartást a Foglalkoztatási Hivatal szervezetébe tartozó Munkaügyi Nyilvántartó Központ működteti. Az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyban munkavállalót foglalkoztató munkaadó a rendelkezések értelmében köteles bejelenteni a nyilvántartást működtető szervnek a munkaszerződés megkötését követően legkésőbb a munkavállaló munkába lépéséig a munkaviszony létrejöttének időpontját, legkésőbb a munkaviszony megszűnését, illetőleg megszüntetését követő napon a megszüntetés időpontját. A munkaadói bejelentéseknek tartalmazniuk kell az előzőekben felsorolt munkavállalói, valamint munkaadói adatokat is. A rendelkezések értelmében, ha a bíróság jogerősen megállapítja, hogy a munkaadó a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, és a munkavállalót eredeti munkakörében tovább foglalkoztatják, a bírósági ítélet által tartalmazott, a bejelentésben foglaltakat érintő változást a munkaadó legkésőbb a bírósági ítélet közlését követő napon köteles bejelenteni. Ha a munkaviszony fennállásáról hatósági határozat, bírósági ítélet, vagy a munkaadó és munkavállaló megállapodása a munkavégzés megkezdését követően utólag rendelkezik, a munkaadó a munkaviszony létrejöttének időpontjára vonatkozó bejelentési kötelezettségét a megállapodás megkötését, illetőleg a hatósági határozat, vagy bírósági ítélet jogerőre emelkedésére történő értesítést követő napon a munkaviszony kezdetének időpontjára visszamenőleges hatállyal köteles teljesíteni. Az Ftv. 58. § (10) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján alkotta meg a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 801
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Adatszolgáltatási kötelezettség szakképesítés megszerzése esetén

Kérdés: Terheli-e valamilyen adatszolgáltatási kötelezettség a munkáltatót, ha egy középiskolai végzettséggel alkalmazásba vett munkavállaló munkaviszonya alatt felsőfokú képesítést kap, vagy bármely más - a munkáját érintő - változás következik be az életében?
Részlet a válaszból: […]előírásokat. Az Ftv. 57/B. § (3) bekezdése határozza meg tételesen a munkavállaló, valamint a munkaadó adatainak körét, amelyekre vonatkozóan munkaadói bejelentési kötelezettség áll fenn. Az Egységes Munkaügyi Nyilvántartást működtető Munkaügyi Nyilvántartó Központba az Ftv. vonatkozó új rendelkezései
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 800
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 16 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést